B-lista

A gyűröttebb fejűek (by Hofi) bizonyára jól emlékeznek arra, hogy mi is az a B-lista, de a fiatalabb korosztály kedvéért röviden elmagyarázom.

A B-listára azok kerültek a múlt század ’40-es, ’50-es, ’60-as, de még a ’70-es éveiben is, akik úgymond nem feleltek meg az állampárt elvárásainak, akik nem voltak hajlandók belesimulni az elnyomás szürke átlagába. Ide tartoztak legelső sorban az értelmiségiek, a gondolkodók, azok, akiknek (nem éppen hízelgő) véleményük volt a rendszert illetően, azok, akik elutasították azt. De közéjük tartoztak a kulákok, a maszekok és butikosok, orvosok és mérnökök csakúgy, ahogyan katonatisztek és egyházi személyek is. Egyáltalán mindazok, akik valahogy többre értékelték a szólás és mozgásszabadságot, valamint a tulajdon szentségét mindenféle átmeneti eszménél, akik a kötelességek mellé jogot is szerettek volna.

A B-lista egyébként nem újkeletű találmány. Fellelhető volt már akár az ókorban is, bár akkor még kegyvesztésnek nevezték. A B-lista tehát nem egy magyar kitaláció, bár az elnevezése echte magyar, ami annyit jelent, hogy vannak A-listások, azaz kegyeltek és vannak B-listások, azaz kegyvesztettek. Ugyanis egyetlen elnyomó, diktatórikus rendszer sem viseli el a kritikát.

A magyarországi B-lista sajátos képződmény volt, hetedíziglen visszahatóan. Ha valaki B-listás volt, annak a hozzátartozói, gyerekei, unokái is automatikusan B-listássá váltak. Megbízhatatlanná, a rendszer ellenségévé. Egy B-listás nem tölthetett be vezetői tisztséget lett légyen bármilyen jó is a szakmájában, gyermekeit nem vették fel főiskolára, vagy egyetemre. Ergo, még a tanulástól is megfosztották, nehogy már tudását esetleg a rendszer ellen fordítsa. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a fentebb említett állampárti rendszert pont azok a kegyencek buktatták meg, akiknek egy korábbi elnyomó rendszerben ilyesféle kegyelti állapotra esélyük sem lett volna. Gondolok itt Orbán Viktorra.

A kissé hosszú bevezető után rátérnék a lényegre.

A mai orbáni rendszer is „kitermelte” a maga B-listáját, ami tökéletesen bizonyítja ezen rendszer diktatórikus mivoltát. Kezdődött az úgynevezett Kubatov-listával, ami tökéletes alapot nyújtott a mostani B-listázáshoz. Az orbáni B-lista alapján döntenek arról, hogy például mely intézmények részesülhetnek támogatásban, legyen szó akár iskoláról, kórházról, színházról, egyházról, egy határon túli intézményről, vagy szövetségről. Ez alapján döntöttek az állami földbérletek kiosztásáról, vagy a trafikok üzemeltetéséről. B-listás lehet akár egy színházigazgató, egy polgármester, egy egyetemi rektor, vagy akár egy napilap is. Pillanatok alatt kerülhet a B-listára akár egy alkotmánybíró, vagy egy „mikutyánkölyke” képviselő ugyanúgy, ahogyan bármely hétköznapi polgár is, legyen az rokkantnyugdíjas, ápoló, buszsofőr, vagy irodista.

A B-lista nem válogat és tökéletesem működik, akár az elmúlt rendszerekben, elmúlt századokban, sőt még alaposabban, köszönhetően a XXI. századi technikának.

A legújabb B-listás Vári Gyula, volt vadászpilóta, az MSZP Bács-Kiskun megyei szervezetének volt elnöke, az Európa Parlament volt megfigyelője, tagja. Az a Vári Gyula, aki mindig is híres volt patriotizmusáról és hazaszeretetéről, akinek egy eskü nem csak szólam és akinek, ha gépen száll fölé nem csak térkép e táj. Az a Vári Gyula, aki mellesleg Mig-29-es repülőjével háromszor (immáron véglegesen, akár a brazilok a Rimet-kupát) hozta el a legjobb vadászrepülőknek kijáró Royal International Air Tatoo dicsőséget jelentő pilóta-torzóját az angliai Fairford-ból.

Most ő lett kegyvesztett, ő lett megbízhatatlan a rendszer számára, olyannyira, hogy már egy nyamvadt repülőnapon, egy kivénhedt orosz szecskavágóval sem szállhat fel.

És az orbáni  B-lista egyre csak bővül, mind többen kerülnek fel rá. A hatalom ez alapján zsarol, vagy fosztogat gátlástalanul és ez alapján osztogat az ő „megbízható” elvtársainak. Pedig ez az osztogatás inkább tűnik egy kétségbeesett pótcselekvésnek. Mert nevezzük a listát akár Kubatov-listának, akár  B-listának - maga a létezése is ellenállást, a rendszer ellenni gyűlöletet szül. Megoszt, elválaszt, barátokat, kollégákat tesz ellenségekké, jó szomszédokat haragosokká. Nem lehet vele sem szimpátiát, sem lojalitást megvásárolni. Szavazatokat meg pláne. És ezen még az olyan eszement kormányakciók sem segítenek, mint például egy rezsicsökkentés. Mert a B-lista a megtestesült gonosz, maga a halál. Az elnyomó rendszerek halála.