Hazugságok hálójában II.

A kormány rezsicsökkentési-szavazatvadász törekvése immáron teljesen kontrollálatlan folyamattá alakult.

Orbán Viktor a hétfői parlamenti ülésnapon felszólalásában először a Fővárosi Törvényszéket, a független(?) magyar bírói kart ostorozta azért, hogy ítéletében egy energiaszolgáltatónak adott igazat. Majd azt hangsúlyozta, hogy tűrhetetlen állapot, hogy a magyar energiaszolgáltató piacot multinacionális külföldi cégek extraprofitéhsége uralja. A helyzet mára odáig fajult, hogy a kormánypárt olyan törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amely rendeletalkotói jogkörrel ruházná fel a Magyar Energia Hivatalt, vezetőjét pedig hétéves ciklusra választaná.

Már ez a három esemény is jól tükrözi azt a gátlástalan törekvést, azt a mindent és mindenkit semmibevevő hatalmi arroganciát, amely az orbáni kormányzást jellemzi.

A piac csattanós választ adott az orbáni kirohanásra. Kezdődött azzal, hogy a forint-euró viszony jelentősen romlott. Szerdára már a 307 forintot is kértek 1 euróért. Azután folytatódott azzal, hogy a német RWE energetikai cég bejelentette, hogy értékesíti a Tigázban lévő 44 %-os tulajdonrészét, azaz kivonul az észak-magyarországi régióból. Az RWE azzal indokolta döntését, hogy a cég már évek óta milliárdos ráfizetéssel működik, osztalékot fizetni nem tud, és a mesterségesen alacsonyan tartott árak, az újabb kormányzati sarcok csak további veszteséget generálnak.

Nos, ennél hathatósabban semmi nem cáfolhatta volna azt a hétfői orbáni hazugságot, hogy a szolgáltatók extraprofit-éhsége lenne a magas rezsiköltségek oka. Sokkal inkább az Orbán-kormány felelőtlen, instabilitást okozó gazdaságpolitikája, amely teljességgel figyelmen kívül hagyja az uniós jogot, és a piaci törvényszerűségeket.

Az RWE még nem vonul ki teljesen a magyar piacról, hiszen többségi tulajdona van az Elműben, ÉMÁSZ-ban, Főgázban és a Mátrai Erőműben, de ez a lépése már előrevetítheti a folyamatok eszkalálódását, azt a lehetőséget, hogy a német cég teljesen kivonul a magyar piacról. Ez pedig oda vezethet, hogy kormányzati rezsicsökkentési tervek ide-, vagy oda a szolgáltatás teljes elbizonytalanodását okozza, hiszen a magyar fél (az állam) nem képes teljes egészében kivásárolni a részvényeket, és átvállalni a német cég feladatait. Erre sem pénzügyi tartaléka, sem eszköze nincs, ugyanis bizonyosra vehető, hogyha az állam akarja kivásárolni az RWE részvényeit, akkor azok értéke az egekbe szökik. Egy esetleges tulajdonosváltás pedig nem csak a fogyasztókra, hanem a tőzsdére is katasztrofális hatással lenne, a magyar adófizetőket érintő vonzatáról nem is beszélve, hiszen az állami kivásárlást csakis az adófizetők, azaz mi, a lakosság fizetnénk meg, mégpedig kamatostól. Erről pedig már bőven van tapasztalatunk, lásd a MOL, vagy a nyugat-dunántúli gáztározó kivásárlásán százmilliárdokat bukó állami üzletelések eseteit.