Saját képmásunkra

 Négyen képviseltetik magukat az asztalnál egy sötét kocsma legtávolabbi sarkában. Egy rőtszakállú öreg, egy vörösképű gengszter, és két angyalarcú bérgyilkos, kezükben kard.
- Uraim! - kezdi az öreg. – azért hívtam ide önöket, hogy egy igen szomorú hírt közöljek. Szűkül a piac, lehetőségeink egyre korlátozottabbak, új perspektívában kell gondolkodnunk. Több milliárd éve pang a piac, valami újat kell kitalálnunk, különben bedől a vállalkozásunk. Azért hívtam össze az igazgató tanácsot, hogy megtárgyaljunk egy javaslatot.

Döbbent csend. A kíváncsiság és a várakozás szellője lengi körül az asztalt. Vajon mit akar az öreg?
- Uraim!  Egy szerény javaslathoz kérném támogatásukat. Teremtsünk embert a saját képmásunkra! - mondta az öreg, majd gondosan letörölgette a sörhabot a szakálláról. Kutató tekintete az asztaltársaságra szegeződött.
- Oké! - kezdte a vörösképű, unottságot színlelve, miközben karikákat formázott a szivarfüstből. - És?!
- Mit és? - dörrent a rőtszakállú, neheztelésének adva nyomatékot.
- Arra gondoltam - folytatta a vörösképű -, hogyha a saját képmásunk, akkor valami tudást is biztosítanunk kell számára, egyébként nem ér az egész semmit. Ha pedig túl nagy betekintést engedünk a belügyeinkbe, akkor előfordulhat, hogy a saját zsebére kezd dolgozni.
- Igen - bólintott a rőtszakállú - ez a lehetőség fennáll, ezért megerősítjük a belső elhárításunkat. Ezért vannak itt ők! - és jelentőségteljesen a két angyalarcú felé biccentett, mire ők - fontosságuk tudatában - diszkréten ajkukhoz emelték poharaikat. - Nos, uraim, várom a javaslataikat!
A vörösképű hosszasan simogatta borostáját, majd kibökte:
- Rendben, teremtsünk embert és engedjük, hogy szakajtson a Tudás fájáról. A képzés következő szakasza pedig legyen a kiűzetés, csak hogy érezze a törődést és megtanulja az önállóságot. Kérem az igazgató tanácsot, hogy támogassák javaslatomat.

Hosszú várakozás után lassan emelkedtek a kezek. És lőn, megteremtetett az ember és Isten azt hitte, hogy ez jó.

Napjainkban:

Négyen képviseltetik magukat az asztalnál egy sötét kocsma legtávolabbi sarkában. Egy rőtszakállú öreg, egy vörösképű gengszter, és két angyalarcú bérgyilkos, kezükben kard.
- Uraim! - kezdte az öreg. - Meg kell állapítsam, hogy legutóbbi közgyűlésünkön hozott határozatunk nem hozta azt az eredményt, amire számítottunk. Sajnos felbukkant egy konkurens, amit az ember alkotott saját képmására. A konkurencia neve - AI. Várom a probléma megoldását szolgáló javaslataikat!