Tektonikus zóna

Érdekes híradással állt elő a világsajtó. Vlagyimir Putyin alagutat javasol Oroszország és Alaszka között, Trump érdekesnek találja az ötletet, Zelenszkíj elutasítja.

No, boncolgassuk csak a kérdést!
A terv – lévén rendkívül aktív tektonikus zóna – jószerével kivitelezhetetlen, a gesztus viszont több mint jelzésértékű… amit Trump megfelelően reagált le.
Viszont ami feltűnő, hogy miként kerülhet a képbe Zelenszkíj? Mit utasít el? Egyáltalán… Mit képzel magáról ez a bazári majom? Azt hiszi, hogy már a Bering-szoros is az övé?

Zelenszkíj kínlódik. Mivel nem teljesen ostoba, már rég rá kellett jönnie, hogy nem az Unió fújja a passzát szelet. Van itt három világhatalom, amelyek - ha akarják – elsöpörhetik, akár a pelyvát. Azt is látnia kellett (egyébként nem rohanna soványmalacvágtában Trumphoz), hogy az Unió nem úgy táncol, ahogy ő fütyül, hanem úgy, ahogy a "nagyok" húzzák a talpalávalót.

Zelenszkíj ideje lejárt. Számára Ukrajna lett a "tektonikus zóna", csak még nem ért el a tudatáig. Érzi ugyan a mikrorezgéseket, talán még a fejét is felkapja, de nincs tisztában azzal az erővel, amely kitörni készül a lába alatt. Mert nem Oroszország a veszély, nem is az USA, hiszen ők csak teszik a dolgukat. Ütköznek, eltávolodnak, összetapadnak...  Ó, nem! Nem ők az igazi  veszély Zelenszkíjre, hanem az a vulkán, amelyet az ukrán nemzet képvisel és amelyet ezek az ütközések és eltávolodások táplálnak.

Gustav Stresemann 1929-ben mondta: "Németország egy vulkán tetején táncol."
Nos, az EU és Zelenszkíj ma szintén egy vulkán tetején táncol. Lehet, hogy nem kis költői túlzás, de az Unió és Ukrajna számára most Budapest jelentheti azt a "lávadugót", amely a kitörést még meggátolhatja.