Kövér hazugságok

Kövér László szerint Németországban javult a magyarok megítélése.
Én meg kérdem: Mihez képest? Mert ha az össznémet megítélést vesszük, akkor ilyesmiről szó sem lehet. De Kövér sem ilyesmire gondolt, ő csak a németországi magyar diaszpórát vette alapul. Ott még lehet hinteni a maszlagot (lám, mit tesz egy kis kettősállampolgári szavazati jog).

Tökéletes lenyomata egyébként megítélésünknek, hogy az Elüldözöttek Szövetségének berlini ünnepségén – amelyen kitüntették Angela Merkelt is – a magyar házelnök vett részt és nem Orbán Viktor. Mert annyira azért mégsem vagyunk elismerve, hogy Merkel kancellár asszony a Kedves Vezetővel egytálcseresznyézzen.

A németországi magyar kisebbséget még lehet etetni az olyan mákonnyal, hogy „…az emberek a demokrácia jegyében újabb kétharmaddal jutalmazták a Fidesz-KDNP pártszövetséget”. Értjük ugye? A „demokrácia jegyében”(!) Érdekes, hogy eközben Magyarországot több nemzet (köztük Németország is) azzal fenyegeti, hogy korlátozza uniós jogait. Szintén a demokrácia jegyében. Akkor most melyik az igazi demokrácia? A Lajtán túliak, vagy ez a szemenszedett „il”, amit Kövér is hirdet?

Egy ilyen kövéri kinyilatkoztatás után már szinte fel sem tűnik az olyan orbitális elszólás, miszerint „…az európai gazdasági-pénzügyi krízis és az ukrán válság közepette vannak fontosabb dolgok is, mint állandóan Magyarország vélt, vagy valós dolgain lovagolni.”
Értjük ugye? Hagyják csak békén a mi kis mini-ducénk kiskirályi birodalmát, foglalkozzanak inkább mással. Néha persze küldjenek egy kis apanázst, meg az sem baj, ha itt maradnak esetleg a német autógyártó cégek, mert hisz az húzza a gazdaságunkat. Megítélésileg leginkább és elvi síkon, ahogyan azt Gugyerák Lajos mondotta volt elipszilonnal még az antik időkben.

Szóval Kövér Lászlónak ismét sikerült nagyot alkotnia. Sunyit és alattomosat. Amolyan kövérit, amivel megint lehetett egy kicsit komcsizni. Mert hisz miért is a német kitelepítetteket tisztelte meg és nem mondjuk a szlovákokat, vagy az ukrajnai magyarokat? Talán azért, mert ott már nem vevők az ilyen szemfényvesztésre, a németek pedig vannak annyira diplomatikusak, hogy nem teszik szóvá az olyasmit, hogy ne foglalkozzanak velünk és a kisded játékainkkal.

Néha kezdem azt hinni, hogy a házelnök Kósa babérjaira tör. A színvonal legalábbis már nagyon közelít.