”A mobilokat, kép- és hangrögzítőket kéretik a ruhatárban leadni!”

Akár ezt is kiírhatták volna, a kötcsei fideszes találka bejárata felett, olyan hírzárlatot rendelt el pártunk és kormányunk az eseménnyel kapcsolatban.

Látjátok feleim, ilyen ez a Kötcse! Még véletlenül sem Öszöd. Innen aztán információ se be, se ki. Illetve leginkább ki. Itt a hírek áramlását sasok és héják védik. Hogy kitől? Természetesen az ellenzéki nullától.

Mert ezek a lenullázott nullák olyanok, hogy még a legpátoszosabb, nemzeti öntudattól átitatott beszédet is képesek kifigurázni. Még az olyat is, ami állítólag (hangsúlyozom: állítólag, és azért állítólag, mert még a jólértesült konspiráció sem tudta megerősíteni) imigyen hangzott a Fenséges Szájból: „A gazdaságban galambok leszünk, a védelemben meg sasok.”. Még véletlenül sem kerecsenek, turulok, vagy Isten ments – keselyűk. Így hát a nullábbnál is nullábbak érjék be az eléjük vetett hírmorzsákkal. Akár a galambok.

Azért nekem eszembe jutott olyasmi, hogy a Fenséges Elme talán már elfelejthette a Trafalgar teret (hisz oly régen volt már, Oxford meg különben sem London), vagy Velencében a Szent Márk tér környékét - ornitológiai szempontból természetesen -, mert akkor tudná, hogy a galambok már csak olyanok, hogy… hogyan is fogalmazzam? Szóval olyanok, hogy leszarnak mindent és mindenkit, de azért etessék őket. Ahogyan teszik ezt az unortodox magyar gazdaság galambjai. Aki pedig e szavak mögött óvó intelmet vél felfedezni mondjuk az EU felé, az csupán a liberálbolsevik hajlam aknamunkájának tudható be, no meg az ildemokrácia piszkos kezének, mely betette a lábát a mi centrális erőtérrel védett galambdúcunkba.

Látjátok feleim, ilyenek ezek az ellenzéki nullák! A kákán is csomót keresnek. Tudjátok, azon a növényen, aminek a tövében a kötcsei ruca költ. Leginkább önmagára és ezermilliárdokat.

Jut eszembe: itt az ősz, közeledik a kacsaszezon.