![]() |
Montázs: Plajbászblog |
Miközben a szebb napokat is megért, újkorában a legmodernebb
magyar sportlétesítménynek számító akasztói Stadler-stadion szép lassan
szétrohad, addig Felcsúton rohamtempóban épül a négymilliárdos „Arany csapat”
stadion. A rohamtempó indokolt, hiszen valahová csak el kell passzolni az
évtizede raktárban enyésző stadion-beléptető rendszert is, hiszen a debreceni
stadionnak még csak az alapköve van elásva, a Fradi stadionját meg most kezdték
ledózerolni és isten tudja mit hoz a jövő.
Tehát az alcsúti kicsit savanyúbb, kicsit sárgább ugyan,
mint a fentebb említett, de micsoda különbség.
Amíg az előbbit csak egy szimpla juhász építette, addig a
felcsútit a Nemzet Pásztora. Amíg az akasztói stadion építője békésen tengeti
öreg napjait egy büntetésvégrehajtási intézet szürke falai között, addig a
felcsúti staidon építtetője él és virul szabadon. Amíg az akasztói „csak”
egy rendes, húszezres stadion, addig a
felcsúti egy teljes akadémiai rendszer része mind a 3500 fős (!) befogadóképességével.
Amíg az akasztói stadionnál nincs közvetlen vasúti csatlakozás, addig a
felcsúti büszkélkedhet majd ilyesmivel (ha már a metró nem megy addig). Nyilván
pár méterre lesz megálló ott is, ahogyan az Orbán-rezidenciánál is. Ez lesz a
legújabb magyar tündérmese, „Alsó- és Felsődöbrög” között. Építtetője pedig ki
is lehetne más, mint egy akadémiai elnök, egy alapítványi vezető, a nemes és
nemzetes Mészáros „Döbrögi” Lőrinc nagyságos úr. Mert ő Mária kegyelméért és
vasúti engedélyért folyamodott a felsőbb hatóságokhoz, hogy a Kedves Vezető
nosztalgiázó igényeit kielégítse. Igenis nosztalgiázását, mert a koncepció
szerint a kisvasút nosztalgiavasút lesz és csak jeles alkalmakkor, de
legfeljebb minden másnap (Húsvét-másnap, Karácsony-másnap?) fog közlekedni.
Éljen a rentabilitás!
Hogy mit takarhat ez a „jeles alkalom” azt még nem lehet
tudni. Gondolom legelsősorban akkor, amikor a Kedves Vezető tiszteletteljes
látogatását teszi szülőfaluja környékén. Mert jó is a nosztalgiázás két
búzakalász-szemlélés és a faluvezető pizzás sörözője között, hisz Magyarország
jobban teljesít. És ott fog zakatolni két méterre a házak mellett, hogy
kitekintvén az ablakokon mindenki láthassa és érzékelhesse ezt a teljesítést.
A kisvasút nyilván narancssárgára lesz festve, s
valószínűleg nem úttörők, hanem akadémiai kadétok vezénylik, akik kiérdemelték
ezt a tisztet. A jegyeket természetesen a TEK ellenőrzi.
Nekem azért nem teljes a kép. A frissen restaurált felcsúti
állomásépületről valami nagyon hiányzik. Történetesen egy freskó. No nem az
utolsó vacsorára gondoltam, mert az kissé zsenánt lenne (meg még képes lenne valaki visszaigényelni
rá az áfát), hanem mondjuk egy Róth-kép. Úgyis ott porosodik 2001 óta a festő
raktárában. Kis kiigazítás, kis retusálás és mindjárt ott díszítheti a
várótermet a nosztalgiázók legnagyobb ámulatára, dicsőítve a Kedves Vezető
országépítő tehetségét.
Előre!
Nem a Nemzet Pásztora, hanem a Nemzet Parasztja.
VálaszTörlésNem a Nemzet Pásztora, hanem a Nemzet Parasztja.
VálaszTörlésHa a (felcsúti) stadionnál lesz megálló, akkor automatikusan az "Orbán rezidenciánál is. Ugyanis a két objektum húsz méterre van egy mástól.
VálaszTörlésMily bölcs előrelátó és takarékos megoldás!
Annyi ilyen jópofa blog van, nem is értem, hogy üres szavak és hangzatos falfirkálás helyett miért nem mennek politikai pályára a mindenféle rendszer kritizálói... ja, hogy akkor talán érdemben is tenni tudnának az országért? Az más.
VálaszTörlésKedves Adam Meizner!
VálaszTörlésÖnnek tökéletesen igaza van. Annyi ilyen jópofa blog van, tele falfirkával és üres szavakkal, hogy... sok. Le velük! Az összes festőt, írót, költőt, újságírót (notabene: bloggert) és mindahány önjelölt "szellemi munkást" összeszedni, és irány a politikai pálya, vagy a sóbánya, mert csakis ott lehet érdemben tenni egy országért. Minek is festeni a vaknak, írni az analfabétának, csépelni a szót a süketnek? A mindenféle rendszerek kritizálóinak meg annyit, hogy a végén akkor is összeér a híd, ha építés közben még másfél méter a szintkülönbség. Legfeljebb visszabontunk.
A legkényelmesebb állapot a három majom állapota. Nem látni, nem hallani, nem beszélni. És főleg nem gondolkodni, illetve gondolkodásra késztetni. Az ilyesféle ma divatos jópofa blogokon meg pláne.
Így gondolja? Mert ha tényleg így gondolja, az más.
Tipikus általánosító válasz.
VálaszTörlésMindennemű pocskondiázás nélkül szeretném közölni Önnel, hogy én nem hasonlítanám az Ön blogját semmiéle festőhöz, költőhöz, újságíróhoz. Miért?
A festők kiállítják képeiket, hogy minél többen lássák. A költők kiadják verseiket kötetben, hogy minél többen olvassák. Az újságírók szintén közkinccsé teszik írásaikat. Miért? Mert érdekük. Ha nem tudják műveiket eladni, felkopik az álluk, és nincs több festészet, művészet, költészet. Ezek megmaradnak amolyan munka utáni hobbinak, ami csak az egyénnek és egy szűk családi/baráti körnek szól. Önnek itt nem kell semmit eladnia, ezt a blogot Ön a szabadidejében csinálja, hiszen pénzt Ön keres rendes napi munkával.
Ebből adódóan ez a blog csak egy szűk körben olvasható. Mint ahogyan azt a kommentek majdnem teljes hiánya, és a 28 eddigi szavazat bizonyítja. Ezzel valójában semmi probléma nincsen.
Összességében csak annyi, hogy ezzel az égvilágon senkin nem segít. Ez a blog mindössze egy dohányfüstös kiskocsma, ahol néhány törzsvendég és egy-két átutazó idegen megiszik egy felest, hangosan megbeszélik, hogy ők hogyan változtatnák meg az országot, aztán hazamennek.
Amikor azonban tettekről lenne szó (szervezzünk pártot/készítsünk újságot/tömörüljünk egyletbe/próbáljunk tenni valamit), akkor jönnek a kifogások:
- Én? Hát nekem családom van.
- Én? Ilyenre nekem nincs időm, sok a munka.
- Én? Hisz' én ehhez már öreg vagyok.
- Én? Én csak a társadalom szemét akarom felnyitni (hogy majd mások cselekedjenek helyettem).
Ezen nem segít a 21. század egyetlen internetfirkásza sem.