Hazugságok hálójában

Alamuszi, hazug, mocskos és otromba színjáték jellemezte a tegnapi parlamenti ülésnap napirend előtti kormánypárti felszólalóit. Ebben a szó szoros értelmében is élen járt Magyarország önjelölten „örökös miniszterelnöke” Orbán Viktor.

Talán nem meglepő, hogy a Kedves Vezető  még véletlenül sem pazarolt egy megveszekedett szót sem a mindannyiunkat leginkább érintő és a világ figyelmét is ránk szegező kérdésre, az immáron  három éven belül negyedszer módosítani kívánt „gránitszilárdságú” alkotmányunkra (alaptörvény). Helyette inkább beszélt a rezsicsökkentésről, mondván  „…a magyar embereket ma inkább érdekli a rezsi, mint az alkotmány…”. Brávó miniszterelnök úr!

És csak beszélt és beszélt miközben nem mondott semmit… míg kinn a parlament előtt fiatalok tüntettek ellene. Közben Vadai Ágnes nemes egyszerűséggel lediktátorozta, mire Kövér házelnök vizet rendelt Vadainak. Még nevetnénk is rajta akár a fidesz-slepp, ha ez az egész nem lett volna sírnivalóan tragikus. Az ellenzék (kivéve a szatelitpárt Jobbikot) ki is vonult, így tiltakozván e gyalázatos színjáték ellen. Mert valójában Magyarország ezekben a pillanatokban lépett rá egy újabb diktatúra felé vezető útra. És kísérte eme tragikus pillanatot a fideszes, a keresztény-demokrata és a jobbikos képviselők önfeledt kacarászása.

Mert miről is szólt ez a kacaj? Természetesen a vezéri ülep minél fényesebbre suvickolásáról és úgy mellesleg… a rezsicsökkentésről. Ami már 30%-nál tart. Ugyanúgy, ahogyan a 14. havi nyugdíj, meg a nyugdíjak megvédése. A jobbik már odáig ment a tromfolásban, hogy „megfenyegette” a kormánypártot, hogy amennyiben nem csökkenti a rezsit, akkor ők lesznek a kormány legádázabb ellenzéke. Már csak a Jobbik vezérszónokának cinkos összekacsintása hiányzott a teljes összképhez Az sem lett volna kevésbé gusztustalan.

Az még véletlenül sem jutott egyikük eszébe sem, hogy a rezsi nem csak gáz- és villany, hanem például víz- és csatornadíj, szemétszállítás, tüzelőfa-vásárlás, kommunális és ingatlanadó, telefon, tévé, internet-díj, közös költség, stb, stb. Az sem jutott eszükbe, hogy az élelmiszerárak az egekben, ami a családok havi kiadásának legjelentősebb hányada. Aztán van még a járművek fenntartásának költsége 450 Ft körüli benzinárakkal, ki tudja hányféle járműadóval, iskoláztatási és tanulmányi költségek, megfizethetetlen gyógyszerárak, gyógyítási költségek… Ja és hogy el ne felejtsük itt van a devizahitelesek problémája, akiket szintén úgy megvéd a kormány, hogy attól koldulnak. Pedig csak egyet kellene tenniük: jól prosperáló és dinamikus piacgazdaságot kiépíteni és történetesen, illetve ténylegesen nem bedönteni a forintot holmi unortodox gazdaságpolitikai agymenésekkel. Mert Orbán ebben is hazudik. Ugyanis ha lenne az embereknek stabil munkahelye, ha nem közmunkán kellene tengődniük, illetve nem lenne a forint árfolyama a béka ülepe alatt, akkor nem lenne gond a rezsi, a tanulás, a devizahitel. Orbán, Rogán, Lázár, Harrach, beszélt mindenről, csak erről nem. Inkább gátlástalan multikról (akikkel közben stratégiai szerződéseket kötnek), extraprofitról, egyebekről. És hazudnak reggel, délben, este, mert tengernyi hazugság szorult beléjük. De hisz’ annyit is érnek.

Mára például kiderült, hogy a Fidesz ismét körkérdést intéz a zemberekhez (természetesen közpénzből, hiába, nem tudnak leszokni a szenvedélyükről), hogy akarnak-e rezsicsökkentést. Csakúgy, mint a vizitdíj esetében. S várnak a hazug kérdésükre ostoba választ. Mert sokan – bár egyre kevesebben – még mindig hisznek a szirén-éneknek. S lesz a válasz nagy valószínűséggel nem, holott már tapasztalták, hogy miféle következményei lehetnek egy sunyi kérdésre adott meggondolatlan válasznak.

Ha a nép, az istenadta nép nem vágja a kukába úgy ahogy van a kérdőívet, illetve megint beül az orbáni hintába, akkor meg is érdemli. Mert miközben alapvető alkotmányos jogaikat veszik el tőlük, részt vesznek egy alamuszi, hazug, mocskos, otromba és szemfényvesztő kormányzati színjátékban, egy diktatúraépítő színjátékban, véglegesen belegabalyodva a hazugságok jól megszőtt hálójába.