Idestova több, mint egy hete, hogy egy orosz(?!) drón zuhant
Horvátország területére. Az ügy nagy port vert fel és nem csak a szó szoros,
hanem átvitt, leginkább politikai értelemben. De nézzük, hogy mit is tudhatunk
az ügyről a lassan csepegő információk fényében:
2022. március 10-én, csötörtök éjjel egy drón zuhant Zágráb egyik
lakónegyedének parkolójába. A horvát híradások szerint egy nagyméretű, Tu-141
(Sztrizs) típusú felderítő drónról van szó, amelyet kizárólag az ukrán haderő
használ, mivel ezt az eszközt az orosz haderő kivonta a rendszerből, a
megmaradt eszközök Ukrajna birtokában maradtak, amely eszközöket Ukrajna a
közelmúltban reaktiválta is. Ennek a ’70 évek végén kifejlesztett drónnak a
hatótávolsága cca. 1000 km, amit 1000-1200 km/h sebességgel, 300 és 6000 m
magasság értékek között teljesít. Mivel Zágrábban csapódott be, az útvonala
pedig Ukrajna-Románia-Magyarország-Horvátország, így nagy valószínűséggel
feltételezhető, hogy a drónt a közép-nyugat ukrajnai Kamianec-Podilszkij
térségben indították útra. Annyit tudható, hogy erre a területre még nem
hatoltak orosz erők. Ez a tény számos kérdést vet fel.
A legfontosabb talán, hogy ki, és milyen célból indította útnak ezt a repülő szerkezetet?
Mivel az orosz érdekeltség szinte teljesen kizárható (illetve kevésbé hihető, hogy Putyin ilyesformán ingerelné a NATO-t), így feltételezhető, hogy ukrán indításról van szó. Milyen célból?
Itt több variáció is felmerül. Sokat azt gyanítják, hogy a
déli orosz csapatmozgásokról próbált az ukrán fél adatokat szerezni, de a drón
valahogy „eltévedt”. De vajon tényleg eltévedt-e?
Tudni kell, hogy a Tu-141 előre betáplált program szerint, terepkövető
üzemmódban, úgymond teljesen önállóan dolgozik. Kapitális program, vagy műszaki
hiba szükséges, hogy a drón ennyire eltérjen a betáplált útvonalától, ilyen
esetben működésbe kellene lépnie az automatikus önmegsemmisítő
rendszerének. Mivel szinte
nyílegyenesre vette az irányt Horvátország felé, és tökéletesen végigrepülte a
maximális hatótávolságát, nem valószínű, hogy bármiféle műszaki hiba lépett
volna fel a szerkezetben. Kizárásos alapon marad tehát a szándékosság. De
miért?
Provokáció?
Súlyos érvek merülhetnek fel ezen állítás kapcsán, nem is
alaptalanul.
Például, hogy miért hallgat a román, és a magyar hadügy, egyáltalán a NATO. A
horvát fél azaz a horvát miniszterelnök és külügyminiszter álláspontja és
felháborodása valahol érthető, elvégre mégis Zágráb egyik lakónegyedében ütött
háromméteres krátert a drón, túl sok volt a szemtanú, a tény letagadhatatlan.
De vajon valóban olyan nagy a felháborodás, vagy ez csak a felszín, a
közvélemény kíváncsiságának kielégítésére? Kíváncsi lennék, ha mindez egy
szántóföldön történt volna, akkor is így reagálnak?
Sokan, sokféle teóriát állítanak fel, és még többen kérdeznek.
A horvát miniszterelnök például azt kérdezi, hogy mit csináltak a magyarok
(egyáltalán: a NATO) 40 percig, amíg a drón a magyar légtérben repült és miért
nem értesítették őket? Ugyanezt kérdezte a magyar ellenzék is, köztük Vadai
Ágnes, a DK alelnöke. Vadai már odáig merészkedett, hogy egyenesen a magyar, s
ezzel a NATO korai felderítői és légtérvédelmi képességeit kérdőjelezte meg.
Nos, bár a kérdések felvetése ilyesformán elég patetikus, a válasz rá korántsem
az. Sőt!
De menjünk csak sorban!
Elsőre talán azt kell tudomásul vennünk, hogy mind Románia, mind Magyarország,
mind Horvátország a NATO tagja. Ilyesformán a korai észlelési és felderítési
rendszerük – főleg az alacsony felderítési rendszerük - nagyjából egy szintre
tehető, ami nem úgy néz ki, hogy csak akkor észlelek egy légtérsértést, amikor
az megtörténik, hanem már jóval az esemény bekövetkezte előtt. Tehát bizton
állítható, hogy mindhárom ország már időben észlelte a drónt, majd állapította
meg típusát, milyenségét. Azt elképzelni sem tudom, hogy a három NATO tagállam
ne „forródróton” informálná egymást egy ilyen esetről. Ebből a szempontból
érthetetlen Zágráb reagálása, s talán ezért nem kommentálja az esetet a NATO.
Másodszor: A repülési idő.
Mint már említettem a Tu-141 szubszónikusan, de mégis elég gyorsan, cca
1000-1200 km/h-val repül. Ez azt jelenti, hogy a maximális hatótávolságát 1 óra
(ideális körülmények között még rövidebb idő) - alatt lerepüli. Ha a horvát
légtérben 9 percet volt, a magyarban 40 percet, az azt jelenti, hogy útjának a
felét 10 perc alatt kellett teljesítenie. Ennyit repült volna ukrán és román
terület fölött? Ez egyszerűen fizikai képtelenség. A fenti paramétereket
figyelembe véve és az irány alapján, nagyjából Létavértes körül léphetett a
magyar légtérbe és Barcsnál hagyta el a magyar területet. A két pont közötti
távolság uszkve 350 km légvonalban, amit a Tu-141 (a magyar domborzati
viszonyokat figyelembe véve) 20 perc alatt lerepül. Tehát valami nagyon nem
igaz sem a horvát fél, sem Vadai nyilatkozatában.
Harmadszor: Miért nem lőtte le a NATO a drónt?
Nos, ez érdekes kérdés, de a válasz szerintem roppant prózai.
Azért, mert bár a NATO kiválóan informált szervezet, de mégsem hagyhatott
kihasználatlanul egy ilyen lehetőséget. Mert ugyan régi, majdhogy nem elavult,
ám mégis rendszerben lévő szerkezetről van szó, de most teljes bizonyosságot
szerezhettek egy ilyen felderítő eszköz maximális képességeiről, ill
áttételesen a Tupoljev iroda fejlesztési irányvonaláról. Ergo: Hagyták, hogy
kifussa (repülje) magát. Ennyire egyszerű. Minden más csak körítés és maszlag.
E fentebb leirt gondolatok alapján azt hiszem érthető, hogy miért is nem jelent
meg a magyar hadügyminiszter az ellenzék által sebtiben összehívott parlamenti
vizsgálóbizottság előtt. Nem volt mit mondania!
Végezetül a már fentebb feltett kérdésre, hogy ki provokált és miért:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése