A négerbaba

A gyűröttebb arcúak (by Hofi) bizonyára jól emlékeznek még gyermekkorunk egyik ikonikus figurájára, az úgynevezett „négerbabára”.  Nekem is volt egy ilyen. Erre a játékra az volt jellemző – amellett, hogy segítette a faji előítéletek elleni harcot -, hogy több részre lehetett szedni. Mivel gumiból volt, egy kis gyermeki leleménnyel szépen le lehetett fejezni, kitépni a lábát, karját. A legtöbb gyerek élt is a lehetőséggel és rövid időn belül csak torzók maradtak a négerbabákból. No már most, ha azt vesszük alapul, akkor a mai jogértelmezők szerint minden ötven éven felüli honpolgárt bíróság elé lehetne citálni – garázdaság miatt. És hogy ötleteket adjak, meg is lehetne fejelni, mondjuk egy kis rasszizmus vádjával, alaptörvényileg leginkább.

Nem véletlenül jutott mindez eszembe, olvasván a hírt Dopemanről. A rappert garázdasággal vádolják, mert egy kormányellenes tüntetésen meg merte gyalázni az Egyetlen és Tévedhetetlen hungarocell szobrát (belerúgott a műanyag más letört fejébe), és még rá is tettek egy lapáttal, mondván Dopeman meggyalázta a nemzeti jelképeket - nevezetesen a Himnuszt. Immáron egyértelműen kiviláglik, hogy Dopeman elítélésével mindenképpen példát akar statuálni a hatalom. Mert a lényeg a statuálás, ahogy az a Tanú című filmből köztudott.

Nekem azért eszembe jut egy, s más, mondjuk úgy a múlt század közepe tájáról, 1956-ból. Ott is történtek szobordöntések (lásd, Sztálin szobor lefejezése a Városliget melletti Felvonulás terén) és jelképgyalázások (vöröscsillag leverés a Kálvin téren). Pedig Sztálinnal kicsit macerásabb volt a dolog, lévén, hogy egy hatméteres bronzszobor volt szó poliuretán hab helyett. A vöröscsillaggal szintúgy meggyűlt a „garázdák” baja, mert 15 méteres magasságban volt egy tűzfalon.

Szóval csak csínján ezzel a garázdasággal, mert még a végén kiderül, hogy csak egy „négerbaba”, amely remélhetőleg rövidesen eltűnik a történelem süllyesztőjében. A nemzeti jelkép meggyalázásáról meg csak annyit: nem az gyalázza meg jelképeinket, aki karikírozza annak kificamodott értelmezését,, hanem az, aki a jelképek égisze alatt dönt romokba egy országot, és nyomorba egy nemzetet.