Megélhetési cseresznye

Házelnökünk világjáró körútján Chilébe látogatott. Jó messzire, hogy minél kevesebben hallják meg idehaza, milyen is a magyar jószerencse, ami manapság központilag irányított. Kövér László szerint „a magyarok nem önszántukból, hanem kényszerűségből kerültek a világ különböző tájaira. Vagy menekültek, vagy azért, hogy kipróbálják a szerencséjüket”.

Ó, igen! A kényszerűség nagy úr. Ahogy a jószerencse sem tévesztendő össze a jó cseresznyével. Tetszik tudni, azzal, amelyiket anno Torgyán kisgazda propagált dél-amerikai látogatása alkalmával. Minő véletlen, éppen Chilében. Torgyán azóta nincs, van helyette Kövér, de semmi nem változott… még mindig nem látni a piacokon a chilei barter-cseresznyét. Menjünk tehát szerencsét próbálni. Igaz, Chilében most épp a tél közeleg, tehát a cseresznye sem kurrens, ne is feszegessük hát a témát. Ahogy a megélhetési szerencsevadászatot sem. Vendégeskedjünk, és éljünk vissza a vendégjoggal. Elvégre a magyar szeret világot látni. Olykor véglegesen. Ilyenkor el is várja, hogy befogadják, és ne megélhetésiként kezeljék, és ha azt vágják a fejéhez, hogy „Volt szerencsém!”, és visszatoloncolják, akkor mélységesen fel van háborodva. Mert ő nem menekült, meg nem megélhetési, csak kipróbálja a szerencsét és a cseresznyét. Ha meg nincs szerencse sem, meg cseresznye sem, akkor honvágyilag irány haza. Legfeljebb lesz belőle kaszinós, vagy kormánybiztos. Ez van! Megélhetésileg.

Talán nem véletlen, hogy Kövér Chilében hallgatott a témáról, illetve nem fért bele a világjáró tarisznyába. Ott ugyanis nincs kék- és piros társalgó, sokkoló sincs, így hát képesek és még rákérdeznek a chilei kollégák olyan kényes témára, hogy akkor most mi befogadók, vagy kivándorlók vagyunk, és ha az utóbbi, akkor megélhetési, vagy menekült. Ez meg nem kell, hiszen Besenyők már rég nincsenek, van viszont kivándorlás és menekülés, de hogy mi elől… Mert a politikaiak (értsd: nácik) lassan kihalnak Dél-Amerikában is, a komcsiknak meg más égtáj a kívánatos… Nos, a kínos magyarázkodás nem lenne jó ómen a kolesztárs uniós hadjárata és az éppen aktuális nemzeties konzultáció folyamán.

Szóval kényszerülve vagyunk. Nyilván Kövér is kényszerűségből látogatott az Andok vidékére. Jobb, ha ott beszél hülyeségeket, mintha itthon zavarogna. Van gond éppen elég a saját ház táján, söprögetni sincs túl nagy kedv… szemrevételezzük hát a más házát és a más söprűjét. A chilei kettős állampolgár migránsainknak talán még be lehet adni valamit… hiszen a kis szavazat is szavazat ezekben az ínséges időkben. Habár az internet világában…