Vastagbőr az arcon

Orbán Viktor levélben köszönte meg Heisler Andrásnak a Mazsihisz vezetőjének, hogy úgymond együttműködött a Kozma utcai zsidó temető első világháborús emlékművének felújításában a kormánnyal és egyben biztosította Heislert, hogy hasonló „vállalkozásokban” (!?) a jövőben is rendelkezésére áll. A végén arra kérte Heislert, hogy tolmácsolja jókívánságait a magyarországi zsidó közösség tagjainak.

Ó, igen. Nem ám a magyar zsidóságnak, csak így egyszemélyben, egyközösségileg, finoman… és jó vastag bőrrel az orcán.

Mert valahogy elfeledkezett a Szabadság téri német megszállási emlékműről, amelynek felállításakor valahogy nem akaródzott együttműködni a magyar zsidó közösségekkel, sőt, a magyar zsidósággal sem. Most viszont már elérkezettnek látta az időt, hogy keblére ölelje a Mazsihiszt, mert hisz, aki Lázár barátja, az egyben az ő barátja is, és különben is: mostantól a magyar zsidóság kizárólagos képviselője csakis a Mazsihisz lehet. Csak gratulálni lehet. Az állatkerti rinocérosz meg sárgában tündököl a kifutóban.