Elutasítva

A VI-VII. kerületi ügyészség visszadobta (elutasította) a Vitézy Dávid ellen benyújtott keresetet, mégpedig azon indokkal, hogy „üzleti titok birtoklása nem bűncselekmény, csak ha azzal visszaélnek, jogtalan előnyt szereznek, vagy vagyoni hátrányt okoznak”.
Történt ugyanis, hogy Vitézy, ahogy megtudta, hogy a Fővárosi Közgyűlés megfosztotta tisztségétől, fogta magát és lementette (saját magának) a BKK teljes adatállományát. Nyilván semmilyen hátsó szándék nem vezette, csupán otthoni használatra tette mindezt.

Az emberfia ilyenkor elgondolkodik, hogy valamikor a kilencvenes évek végén történt már hasonló, csak az egy APEH nevű intézménynél. Ott is per home mentettek a rendszerből, mindenféle visszaélés nélkül. Legalábbis ezt mondták. De ez már régen volt, igaz sem volt, agyaljon hát minden alkalmazott azon, hogyan vihetné haza a közöst pendrive-on, amennyiben kirúgják. Mert ezek szerint az illetéktelen adathalászat nem bűn, csak szorgalom. Vitézyt is ez vezette. Már nyolc éves kora óta. Szóval bárki, bármikor hazavihet magával adatállományokat, még ha az nem is a sajátja, mert a törvény az törvény. Én például a NAV adatai között böngésznék szívesen, persze csak szigorúan négy fal között, mindenféle zöld dosszié nélkül.

Úgy szól a közmondás, hogy alkalom szüli a tolvajt, tehát biztosra vehetjük, hogy Vitézy tettestársnak is nem csak házi használatra kell a töménytelen adat. Amint alkalma adódik, fel is használja azokat.

Jut eszembe: Valami ügyvédet épp most ítéltek várfogságra, mert balesetesek adatait használta fel magánüzlete élénkítésére. Pedig állítólag ő is csak otthoni használatra vitte el az adatokat. Az, hogy memorizált is pár telefonszámot? Hát istenem! Ilyen az, amikor valaki nagy tolvaj, és amikor valaki kicsi. Az ügyvéd kicsi volt. Nagyon kicsi.