Ha bárki azt gondolná, hogy az Egyesült Államok által
kirobbantott, és egyre nagyobb botrányt kavaró kitiltási, illetve korrupciós
ügy megállhat az érintettek lemondásával, az súlyosan téved. Ez az ügy jóval
túl mutat ezen, itt már nem egy Vida Ildikóról vagy egyéb „tettestársakról” van
szó, hanem a NAV-on keresztül egy komplett országvezetésről, amelynek
egyszemélyi letéteményese egy bizonyos Orbán Viktor, s amelynek Magyarországra
nézve drámai vonzatai lehetnek.
Amennyiben bizonyítást nyer, hogy vezető magyar köz-, illetve kormány-alkalmazottak érintettjei a korrupció miatt az Államokból kitiltottaknak (és joggal feltételezhetjük, hogy az USA megfelelő bizonyítékok birtokában van), akkor az Orbán-kormány eddigi teljes tevékenysége megkérdőjeleződhet, kezdve a nemzetközi gazdasági szerződések megkötésén keresztül a hazai tenderkiírásokig. Újból terítékre kerülhet például a Gripen-ügy, a gáztározók ügye, a paksi atomerőmű ügye, stb. De ugyanígy az érdeklődés homlokterébe kerülhetnek a különböző egyéni érdek miatti törvényhozási trendek, mint például a reklámadó-törvény, a trafik-, vagy földtörvény is, avagy a bankokat és takarékszövetkezeteket lehetetlen helyzetbe hozó törvények is.
Szóval nem lehet csodálkozni, hogy sürgősen összehívták a nemzetbiztonsági bizottságot, hiszen az ügy akár Magyarország teljes gazdasági és politikai csődjét is okozhatja. Ezt eredményezheti egy velejéig korrupt, csak a saját érdekeit favorizáló pártszövetség és annak vezetője által felépített strukturális rendszer. Amennyiben tehát Orbán Viktor és környezete - de nem csak ő, hanem az államelnök Áder János is - sürgősen nem gyakorol önkritikát, ha nem áll neki teljes mellszélességgel a korrupció üldözésének (kezdve önmagukkal), amennyiben nem teszi lehetővé az ügyek teljes nyilvánosság előtti kivizsgálását, akkor az nem csupán politikai öngyilkosság lesz, hanem egyenesen a hazaárulás kategóriája, amely a legsúlyosabb szankciókat vonhatja maga után.
Teljesen felesleges a botrányért az USA-t kárhoztatni, hiszen a kormány kritikán aluli tevékenysége már régen érlelte egy ilyen botrány kirobbanását. A végtelenségig nem lehet hazugságokkal áltatni sem a magyar lakosságot, sem a külföldet. A korrupciós botrány csak egy az utóbbi idők számtalan botrányai közül, csak egy csepp, amellyel viszont betelt a pohár. A leginkább elfogatható lépés a kormány részéről az azonalli lemondás, avagy ha ezt nem teszi meg, úgy az államelnöknek kell kezdeményeznie a parlament feloszlatását. Mielőtt ez a kurzus nagyobb katasztrófába sodorja Magyarországot.
Amennyiben bizonyítást nyer, hogy vezető magyar köz-, illetve kormány-alkalmazottak érintettjei a korrupció miatt az Államokból kitiltottaknak (és joggal feltételezhetjük, hogy az USA megfelelő bizonyítékok birtokában van), akkor az Orbán-kormány eddigi teljes tevékenysége megkérdőjeleződhet, kezdve a nemzetközi gazdasági szerződések megkötésén keresztül a hazai tenderkiírásokig. Újból terítékre kerülhet például a Gripen-ügy, a gáztározók ügye, a paksi atomerőmű ügye, stb. De ugyanígy az érdeklődés homlokterébe kerülhetnek a különböző egyéni érdek miatti törvényhozási trendek, mint például a reklámadó-törvény, a trafik-, vagy földtörvény is, avagy a bankokat és takarékszövetkezeteket lehetetlen helyzetbe hozó törvények is.
Szóval nem lehet csodálkozni, hogy sürgősen összehívták a nemzetbiztonsági bizottságot, hiszen az ügy akár Magyarország teljes gazdasági és politikai csődjét is okozhatja. Ezt eredményezheti egy velejéig korrupt, csak a saját érdekeit favorizáló pártszövetség és annak vezetője által felépített strukturális rendszer. Amennyiben tehát Orbán Viktor és környezete - de nem csak ő, hanem az államelnök Áder János is - sürgősen nem gyakorol önkritikát, ha nem áll neki teljes mellszélességgel a korrupció üldözésének (kezdve önmagukkal), amennyiben nem teszi lehetővé az ügyek teljes nyilvánosság előtti kivizsgálását, akkor az nem csupán politikai öngyilkosság lesz, hanem egyenesen a hazaárulás kategóriája, amely a legsúlyosabb szankciókat vonhatja maga után.
Teljesen felesleges a botrányért az USA-t kárhoztatni, hiszen a kormány kritikán aluli tevékenysége már régen érlelte egy ilyen botrány kirobbanását. A végtelenségig nem lehet hazugságokkal áltatni sem a magyar lakosságot, sem a külföldet. A korrupciós botrány csak egy az utóbbi idők számtalan botrányai közül, csak egy csepp, amellyel viszont betelt a pohár. A leginkább elfogatható lépés a kormány részéről az azonalli lemondás, avagy ha ezt nem teszi meg, úgy az államelnöknek kell kezdeményeznie a parlament feloszlatását. Mielőtt ez a kurzus nagyobb katasztrófába sodorja Magyarországot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése