"Azért van olyan sok vélemény, mert a gondolatok száma végtelen, a papír pedig nem tud tiltakozni." (Kobzi János)

2014. november 7., péntek

Jóerkölcsbe ütköző


Bár az emberek hajlamosak a felejtésre, bizonyára sokan emlékeznek még Tocsik Mártára, az első Orbán-kormány által méltatlanul meghurcolt hölgyre. Az ő nevéhez köthető a „Tocsik-ügy” és a Fidesz szótárába íródott új fogalom, az úgynevezett „tocsikolás”, amely rövid szó az ügyeskedés, a korrupció, a panamázás hamis szimbólumaként vonult be a köztudatba. Holott Tocsik Márta keményen, több éven keresztül, a nap 24 órájából huszonnégyben megdolgozott azért a 800 milliós jutalékért - manapság ennyibe kerül egyes kormányzati politikusok kacsalábon forgó vára -, amelyet az akkori vezetés bár jogosnak, mégis a jó erkölcsbe ütközőnek talált.

(Csak az emlékek frissítéseként: Tocsik Márta 1%-os sikerdíjért, azaz a haszon 1 százalékáért kötött szerződést az önkormányzatokkal – mellesleg nyíltan és nem sumákolva - a privatizálandó önkormányzati tulajdonok értékesítésére, a csak ráfizetést termelő ingatlanok hasznosítására, amelyekből az érintett önkormányzatok busásan profitáltak. Mivel milliárdokról volt szó, Tocsiknak innen származott a fent említett 800 milliós jutaléka. Mindezért a Fidesz-kormány alaposan meg is hurcolta - szokás szerint, és a szó szoros értelmében láncon és vezetőszíjon - amely megpróbáltatásokat a hölgy egészsége már nem bírta ki, és 2013 márciusában elhunyt.)

Nos, úgy látszik a Fidesz-szótárból végleg törlődött a „tocsikolás”, mint ahogy feledésbe merült náluk a jó erkölcsbe ütközés fogalma is, sőt. A jelenlegi kabinet minden intézkedése, a kormányközeli érdekek kielégítése, a holdudvar kistafírungozása, olyan vagyonokat képezett, amelyhez képest Tocsik Márta 800 milliója aprópénz. Gondoljunk csak Mészáros Lőrincre és az ő kivételes „tehetségére”, amely röpke pár hónap alatt az ország leggazdagabbjainak sorába emelte. Hol van már a jóerkölcs intézményesített jogalapja, amit a Fidesz olyannyira hangoztatott? Sehol! Tocsikolnak éjjel-nappal, minden erkölcsi skrupulus nélkül, még magát a szót is átkeresztelték – például szabadságharcra. És nem sül le a bőr a képükről! A centrális tocsikolás immáron minden képzeletet felülmúló méreteket öltött, amelyek elrejtéséhez talán a világ összes nokiás doboza sem lenne elég. Csakhogy a kapcsolódó hazugságáradat már nem fér bele a kisgömbőcbe. Mind több hasadás, feslés tapasztalható rajta, amelyeken át zúdul ki mindaz, amit semmi szín alatt nem lehet sem jónak, sem erkölcsösnek nevezni, sokkal inkább még az illiberális jogrendszer szerint is büntetendő cselekménynek.

Valami változik most Magyarországon, mert hisz semmi sem tarthat örökké. Még egy bebetonozás sem, s így a fideszes vircsaftnak is egyszer vége szakad. Az embereknek kezd elveszni a türelme, kezd visszatérni a tisztánlátása. Mindez azt bizonyítja, hogy Magyarország még nem nőtt fel teljesen egy valódi demokráciához. Talán majd most. A szomorú a dologban az, hogy ezt a tisztánlátást egy tengerentúli szemüveggel kellett elősegíteni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése