Érdekes, hogy ebben a bankok elleni szabadságharcban, ebben
a devizaforintosítási őrületben, valahogy nem esik szó, az úgynevezett
„jóadósokról”. No nem a végtörlesztőkre és egyéb simlis hamiskártyásokra
gondolok, hanem azokra, akik becsületesen, hosszú évek óta rendszeresen fizetik
a hitelük törlesztőrészleteit. Való igaz, kevesen vannak. Ők valahogy
szerencsésebb csillagzat alatt születtek, még van munkájuk, van jövedelmük, ami
ezeknek a fizetőrészleteknek a fedezetét nyújtja. Pedig pestiesen szólva ők is
szívnak, mint a torkos borz, köszönhetően pártunk és kormányunk „megfontolt”
pénz- és gazdaságpolitikájának, valamint egyes idióta prominensek (Kósa,
Szijjártó, Rogán) forintdöntögető megnyilatkozásának, vagy bizonyos unortodox pénzmágusok
(Matolcsy) „áldásos” tevékenységének.
Szóval, ezek a jóadósok nem hőbörögnek, hiszen gondolkodó és főleg szerződéseket betartó emberek, és fizetnek-fizettek, mint ama katonatiszt, immáron hosszú évek óta… és akkor most tessék, megint kapnak egy méretes pofont a kormánytól, holmi kötelező forintosítás formájában. Mert teszem azt, van egy évem még a futamidőből, alig várom már, hogy lejárjon, és akkor jön ez a hülyeség, amivel ismét a csillagokba emelkedik a havi részletem, ha tartom magam az eredeti időintervallumhoz. Ha meg nem – mert nem telik – akkor még hozzácsapunk egy-két évet a futamidőhöz, amit vagy megélek, vagy nem. Legalábbis így gondolkodik a felelős törvényhozás. Amúgy alkotmányosan, és harcosan. Az valahogy eszükbe nem jut, hogy a devizaalapú hiteleseket legjobban azzal segítették volna, ha erősen tartják a gazdaságot és ezáltal a forintot, amelybe beletartozik az is, hogy nem üldözik el a „kizsákmányoló” bankokat és befektetőket, illetve munkaadókat, nem lehetetlenítik el a legkülönbözőbb, többszázadik új adóféleséggel a kis- és középvállalkozásokat, a trafik és földtörvényféleségek címén kitalált ámokfutásról nem is beszélve. Mit ne mondjak: köszönjük!
Nem is értem, hogy ilyenkor miért jutnak eszembe vezető politikusaink, az ő édesanyjuk és a jó moszkvai nénikéjük, akik önzetlenül segítik csemetéik börzelovaglását, végtörlesztését, vagy többszáz milliós ingatlanvásárlását. Nyilván csak az irigység és tehetségtelenség beszél belőlem.
Szóval, ezek a jóadósok nem hőbörögnek, hiszen gondolkodó és főleg szerződéseket betartó emberek, és fizetnek-fizettek, mint ama katonatiszt, immáron hosszú évek óta… és akkor most tessék, megint kapnak egy méretes pofont a kormánytól, holmi kötelező forintosítás formájában. Mert teszem azt, van egy évem még a futamidőből, alig várom már, hogy lejárjon, és akkor jön ez a hülyeség, amivel ismét a csillagokba emelkedik a havi részletem, ha tartom magam az eredeti időintervallumhoz. Ha meg nem – mert nem telik – akkor még hozzácsapunk egy-két évet a futamidőhöz, amit vagy megélek, vagy nem. Legalábbis így gondolkodik a felelős törvényhozás. Amúgy alkotmányosan, és harcosan. Az valahogy eszükbe nem jut, hogy a devizaalapú hiteleseket legjobban azzal segítették volna, ha erősen tartják a gazdaságot és ezáltal a forintot, amelybe beletartozik az is, hogy nem üldözik el a „kizsákmányoló” bankokat és befektetőket, illetve munkaadókat, nem lehetetlenítik el a legkülönbözőbb, többszázadik új adóféleséggel a kis- és középvállalkozásokat, a trafik és földtörvényféleségek címén kitalált ámokfutásról nem is beszélve. Mit ne mondjak: köszönjük!
Nem is értem, hogy ilyenkor miért jutnak eszembe vezető politikusaink, az ő édesanyjuk és a jó moszkvai nénikéjük, akik önzetlenül segítik csemetéik börzelovaglását, végtörlesztését, vagy többszáz milliós ingatlanvásárlását. Nyilván csak az irigység és tehetségtelenség beszél belőlem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése