Ne szólj száj!

Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi, IV/5/2013 számú határozatában megállapította, hogy az internetes tartalomszolgáltatók közvetlen és feltétlen felelősséggel tartoznak az oldalaikon megjelent kommentekért (Az alkotmánybírósági határozat a cikk alján olvasható)

Köztudott, hogy az ügyet egy országos napilap online oldalán megjelent megjegyzésre érkezet panasz indította el. Bár az oldal üzemeltetője a kifogásolt megjegyzést eltávolította, mégis a Kúria közvetve elmarasztalta a honlap üzemeltetetőjét, illetve a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületét „jóhírnévhez fűződő jogok megsértése” miatt. Erre az ítéletre vonatkozó panaszt vizsgálta most az Alkotmánybíróság és hozta meg határozatát.

Az Ab ezen határozata több problémára is rámutat, több kérdést is felvet:

Az egyik és talán a legfontosabb kérdés, hogy a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos joga mennyire és milyen formában korlátozható? Ugyanis az Ab határozat most ennek az alkotmányos jognak próbál keretet szabni. Az is kérdéses, hogy az Ab ezen határozata mennyire összeegyeztethető más alkotmányos, vagy emberijogi alaptörvényekkel, mint például az alapvető emberi méltóság joga (évek óta folyik a harc egy szélsőséges hírportál ellen, ahol sorozatosan tűnnek fel az emberi méltóságot sértő írások, megjegyzések, kommentek.).

Problémát jelenthet az is, hogy az Ab határozata nem tesz különbséget egy blog és egy komment között, ami oda vezethet, hogy a szubjektív értékítéletet, illetve az újságírás egyik alapműfaját, a publicisztikát korlátozhatja. Ad abszurdum előállhat az a paradox helyzet, hogy a központi internetszolgáltatók előzetes moderáláshoz kötik egy-egy honlap tartalmát-bejegyzéseit. De vajon ki dönti el, hogy egy bejegyzésben mi a publikus és mi nem? Ugyanis az Alkotmánybíróság kimondta azt is, hogy „A kommentek moderálásáról a weboldal fenntartója dönt: erre jogszabály vagy a bírói gyakorlat sem kötelezi.”

Az Ab határozata előrevetíti azt a lehetőséget, hogy akár meg is szűnhetnek az elektronikus híroldalak, újságok, napilapok, folyóiratok online változatai, ami a XXI. században mégiscsak nonszensz lenne.

Az is kérdés, hogy a nemzetközi szolgáltatókat (Google, Facebook, Twitter) a magyar alkotmánybírósági határozat mennyire korlátozhatja, milyen szinten ütközik ez az országok közötti egyezményekbe, a nemzetközi jogba?

Értelmezhetetlen az Ab határozat azon indoklása, miszerint „A jogsértő közleményekért való felelősség (és adott esetben a helytállási kötelezettség) független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik.”, mert ugyanakkor különbséget tesz moderált, illetve nem moderált internetes oldalak között: „Ha a moderálást vállaló internetes szolgáltatók felelősek az oldalukon megjelent jogellenes közlésekért – melynek alkotmányosságát az indítványozó nem vitatja, hiszen azzal érvel, hogy nincs befolyása a hozzászólás közzétételére –, akkor a moderálást nem vállaló oldalak működtetőivel szemben a jogsértés megállapítása nem tekinthető aránytalannak.” .

Tény, hogy az Alkotmánybíróság leginkább a jogsértő tartalmakra értelmezte határozatát, de csupán általánosságban, ugyanis a tartalmak jogsértésének megállapítása ezután is a bíróságokra tartozik. A tartalomszolgáltatókat és oldalüzemeltetőket eddig is kötelezték a polgári-, illetve büntetőtörvények szabályai. Amennyiben az Ab határozat hatására a tartalomszolgáltatókat, bíróságokat elárasztják a panaszok, vélt, vagy valós sérelmek, az egyben az internet, az online-kapcsolatok magyarországi végét is jelenti. Ugyanis egyetlen tartalomszolgáltató (jelen blog üzemeltetőjét és szerzőjét is beleértve) sem fogja vállalni, hogy egy vélemény hatására honlapja, blogja megszűnik, mi több kártérítéssel, illetve börtönnel fenyegessék. 

„A szó elszáll, az írás megmarad” – tartja a mondás, ami különösen vonatkozik az internetre. Meg ezek után az is, hogy „Ne szólj szám, nem fáj fejem”. Csakhogy akkor mire is a szabad vélemény? Erre nem ad választ a demokratikus Magyarország demokratikusan megválasztott, nagytiszteletű taláros testülete. Mint ahogy a demokratikus szabadságjogok egyik vívmányára, a szólás- és sajtószabadság értelmére sem.

Kobzi János - Plajbászblog

 

AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/5/2013.)

Az Alkotmánybíróság május 27-én elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.217/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozót – a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét – a támadott ítélet elmarasztalta a jóhírnévhez fűződő jogok megsértése miatt, mert az általa működtetett honlapon megjelentetett két hozzászólás tartalma túllépte a véleménynyilvánítás megengedett határait; a honlap súlyosan sértő, lealacsonyító hozzászólásoknak adott helyet. Az Alkotmánybíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy sérti-e az indítványozó alaptörvényben biztosított jogát, ha a bíróság a törvényt úgy értelmezi, mint a Kúria vitatott ítéletében, vagyis úgy, hogy az internetes oldalon közzétett kommentek – a felhasználók bejegyzései az oldalon közzétettekről, vagy velük kapcsolatban – tartalmáért az indítványozó akkor is felel, ha nem volt tudomása a jogsértő tartalomról, vagy a sértett kívánságára azonnal el is távolította. A határozat indokolása hangsúlyozta: az internet nem jogmentes terület, az internetes kommunikációban tanúsított emberi magatartások és formák a jogi szabályozás tárgyát képezhetik. Alkotmányossági szempontból tehát az új technológiák által nyújtott tereken és felületeken, valamint kommunikációs csatornákon – így az interneten zajló nyilvános kommunikációban érvényesítendők az Alaptörvényben rögzített alapvető jogok és kötelezettségek. Ugyanakkor ugyanez a védelem is megilleti például az internetes magánkommunikációt – email, telefon, sms stb. –, mint a hagyományos eszközökkel folytatottat. Nem vonható kétségbe ugyanis, hogy a blog és a komment is közlésnek minősül, s mint ilyen az Alaptörvény IX. cikk védelmi körébe esik. Az Alkotmánybíróság szerint a kommentek moderálása nem mentesít a jogsértő közlésért való felelősség vagy a helytállás kötelezettsége alól. A kommentek moderálásáról a weboldal fenntartója dönt: erre jogszabály vagy a bírói gyakorlat sem kötelezi. A jogsértő közleményekért való felelősség (és adott esetben a helytállási kötelezettség) független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik. Ha a kommentek közzétételéért való felelősség nem függ a moderálástól, mert a közlés tényén alapszik, nem indokolt a moderált és nem moderált kommentek között különbséget tenni az alapjog-korlátozás arányosságában sem. Ha a moderálást vállaló internetes szolgáltatók felelősek az oldalukon megjelent jogellenes közlésekért – melynek alkotmányosságát az indítványozó nem vitatja, hiszen azzal érvel, hogy nincs befolyása a hozzászólás közzétételére –, akkor a moderálást nem vállaló oldalak működtetőivel szemben a jogsértés megállapítása nem tekinthető aránytalannak. A határozathoz Paczolay Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Stumpf István alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.