Közmunkával Ócsára

Mindjárt ki is javítom a címben szereplő „közmunka” szót közfoglalkoztatásra, nehogy a BM (Belügyminisztérium) megsértődjön, mert még képes lesz, és humorosnak szánt hivatalos közleményt ad ki a Plajbászblognak, amit a hátam közepére sem kívánok.

Szóval az MTI hírül adta, hogy márciusig eldől, hogy ki is mehet Ócsára, a tündérmesék birodalmába. Többek között azok, akik vállalják, hogy részt vesznek a közfoglalkoztatásban. Engem kissé zavar ugyan, hogy mi van akkor, ha a „szenvedő alany” netán rendelkezik munkahellyel, csak éppenséggel a minimálbérnyi fizuja annyira kevés, hogy azért nem futotta a devizahitel törlesztésre, de… de apróságokkal most ne foglalkozzunk. Akinek van munkahelye, az dögöljön éhen! Vagy kérjen házat a nyuszitól.

Az is furcsa, hogy Pártunk és Kormányunk nem önmaga rangsorolja az „arra érdemesek” Ócsára helyezését. Nem, mert ehhez gyomor kellene, no meg a szemébe is kellene nézni egyeseknek, az meg ugye manapság nem nagyon megy. Szemrebbenés nélkül hazudni csakis a kamerába.

Így történt aztán, hogy egy jobb sorsra érdemes szervezetre, nevezetesen a Magyar Máltai Szeretetszolgálatra bízta a „piszkos munkát”. Nem a krisnásokra, vagy a baptistákra, mert az zsenánt lenne, és különben is egy nemzetközi segélyszervezet mégiscsak jobban mutat a pedigrén.

Tehát a kormány rangsorol. Eszerint csak az mehet Ócsára, akinek meg van a megfelelő végzettsége, jövedelmi-vagyoni helyzete, no és a fentebb említett közfoglalkoztatási hajlama.

Nehogy má’ egy nincstelen, analfabéta senkiházi gereblyézze a levelet abban a festői tündérkertben.

Valaki netán azt mondja, hogy ez így gusztustalan? Azt is mondja, hogy hányinger környékezi? Ugyan már! Ez sem rosszabb, mint sitessel szüreteltetni a törkölypálinkának valót. Egyébként is: Kidobni a szilveszterről megmaradt taccsot, kizárólag az árokparton, az 51-es út mellett. A közfoglalkoztatott majd úgy is eltakarítja. Vagy nem erre gondolt a Kedves Vezető?