Adócsalásokat támogat a svájci bankrendszer?

„Beszünteti működését a svájci Wegelin & Co.” – adta hírül a The New York Times. Az ok pedig prózai: rajtakapták, hogy adóelkerülést támogatott tíz éven keresztül és mintegy 1,2 milliárd dollár értékben.

A Wegelin & Co. Svájc legrégebbi pénzintézete. 1741 óta működött. És egy ilyen patinás bank is arra a sorsra jutott, mint számos társa az utóbbi időkben.

Egy New York-i bíróság előtt elismerte, hogy adócsalást támogatott, melynek következtében az amerikai bíróság közel 60 millió dolláros pénzbüntetéssel sújtotta. Az események azonban nem állhatnak meg az ítélethirdetéssel és a bank tevékenységének beszüntetésével, ugyanis számos kérdés merülhet fele ennek kapcsán és a svájci bankrendszert illetően.

Köztudott, hogy az Egyesült Államok kemény harcot folytat a gazdasági bűncselekmények, így az adóelkerülés és a pénzmosás ellen is. A világ vezető gazdasági nagyhatalma már számos alkalommal tapasztalta meg milyen az, amikor gazdaságát mély recesszióba taszítja a csalás, a korrupció, a manipuláció. Legutóbb 2008-ban, amikor is egy szintén patinásnak mondható (1850-ben alapított), a globális pénzpiacon jelentős szerepet játszó bank, a Lehman Brothers jelentett csődöt és indított el egy világméretű gazdasági válságot. Ekkor a FED, az amerikai központi bank rendkívül keményen lépett fel a Lehman Brothershez hasonló pénzitézetekkel szemben, az Államok pedig szigorú pénzügyi ellenőrzésekbe kezdett.

Ennek folyománya, például, hogy ekkor kerültek napvilágra a Vatikán pénzügyi stiklijei is, s került feketelistára a Vatikán bankja is, az IOR.

De nem csak az Egyesült Államokban történtek bankcsődök, illetve bankmegszűnések. Az öreg kontinensen is, így például Angliában a legrégebbi angol bank, a Barings Bank 1995-ös csődje vetítette előre a későbbi sötét pénzügyi időszakot.

De térjünk vissza Svájcra.

A svájci banki és pénzügyi jogrendszer - a legendás svájci banktitok - eleve lehetővé teszi a nem korrekt pénzügyi manőverek leplezését. Számos bűnöző, adócsaló - de még háborús bűnös is – használja ki ezt. Nem kell nagyon messzire mennünk, csak például Simicska Lajosig, aki szintén Svájcba menekítette vállalkozásainak székhelyeit, s mint ilyen a jóval kedvezőbb alpesi országban adózva. Számos drogbáró, fegyver-, vagy olajmaffiózó tartja svájci bankokban összeharácsolt vagyonát. Németországban már hoztak olyan rendeletet, hogy amnesztiában részesítik azokat a pénzmogulokat, akik hazahozzák pénzüket Svájcból, s csodák csodája, a fenyegetés hatott. Ez is azt mutatja, hogy Svájc nem lehetne egy pénzügyi paradicsom, ha nem támogatná a csalást, a bűnt. Nem állítható, hogy valamennyi svájci bankban bűnös pénz lapul, de maga a rendszer mégis lehetővé teszi ezt, ami már önmagában is kérdésessé tesz a rendszer tisztaságát. Kakukkos órából és csokoládéból mégsem virágozhat ennyire egy olyan ország gazdasága, amelyik nem rendelkezik semmilyen ásványi kinccsel, energiahordozókkal, illetve a gazdaságot húzó iparral, vagy mezőgazdasággal.

Arról nem is beszélve, hogy Svájc erkölcsileg is súlyosan kifogásolható bankműveleteket folytat. Ilyen például az úgynevezett „alvószámlák” kérdése, amelyet kínosan óvatosan kezelt, ugyanis a holokausztnak áldozatul esett, de még előzőleg svájci bankokba menekített zsidó pénz- és értékvagyonokon több mint ötven évig ült, anélkül, hogy a hozzátartozóknak és örökösöknek lehetővé tette volna a betekintést, illetve lépéseket tett volna a felkutatásuk érdekében. Jelentős külföldi nyomásra, 2001 februárjában tette közzé a Svájci Bankszövetség annak a 21 ezer „alvószámla” tulajdonosnak a névsorát, akik érintettek lehetnek ebben az ügyben. Mondani sem kell, ez legalább kétgenerációs kivárás volt, ami feltételezi, hogy ezen számlatulajdonosok vagyona nagy valószínűséggel a bankoknál marad.

 

A svájci függetlenség, illetve pénzügyi rendszer bástyáján repedések látszanak. A világ egyre több országa ismeri fel, hogy az úgynevezett adó- és pénzparadicsomok micsoda károkozásra képesek, nem csak lokális, hanem globális szinten is, hiszen a világ nem csak gazdaságilag, hanem pénzügyileg is globalizálódik. És ezeknek az úgynevezett pénzparadicsomoknak a sorában Svájc áll az élen. Vajon meddig?