Csupa kisbetűvel

Van nekünk egy taláros gittegyletünk, ami – de facto – tulajdonképpen már nem is létezik. Úgy nevezik, hogy alkotmánybíróság. Igen, így kisbetűvel. Hiszen mire is lenne a megtisztelő, nagybetűs intézménynév, amikor már nincs is alkotmányunk. Viszont van helyette Nemzeti Hitvallásunk, amelynek folyományaként sokkal illőbb lenne a „Hitbíróság” megnevezés. De jure! Ez a név ugyan nem kis mértékben lenne kétértelmű, bár a valóságot sokkal inkább tükrözné.

Gittegyletet említettem, amiben már nincs is semmi túlzás, ugyanis a személyében felhígult, funkciójában ellehetetlenített testület, csak ül a babérjain, és komoly arccal határoz… a semmiről. A napokban is sorozatban dobta vissza az elétárt ügyeket (Szabadság és Reform Intézet, magán-nyugdíj pénztárak), mondván, hogy érdemben nem is vizsgálhatja azokat.

Tetszik érteni? Érdemben! Mert azt, hogy valaki a nagytiszteletű testület elé tárhassa alkotmányos aggályait, azt ki kell érdemelni. Funkcióilag, politikai-, vagy közéleti tótumfaktumilag. Nem elég a puszta állampolgárság, nem elég az állampolgári jog, ehhez több kell. Mert ugyan - állítólag - hazánkban a jog asztalánál mindenki egyenlő, de azért vannak egyenlőbbek. Mondjuk a honi törvénygyár jelenlegi prominensei, akik hoztak is nagyhirtelen olyan alaptörvényt, hogy abba rándul bele a jobb sorsra érdemesek gyomra. Ennek alapján, akinek a neve csupa kisbetűvel van bevezetve a gittegylet nagykönyvébe, az ne is álmodjon arról, hogy ügyét valaha is górcső alá veszik.

Az alkotmánybírák csak ülnek hosszú méla lesben, és alig várják, hogy elutasíthassák a „vadat”. Nagyon nem is kell megerőltetni magukat, hiszen a törvényhozás tett róla, hogy ne szakadjanak bele a munkába. Elég csak eleve formai (!), vagy tartalmi (!) hibára hivatkozni, ami esetükben annyit jelent, hogy az indítványozó kisbetűs, azaz nem jogosult a panasz benyújtására. Kész. Ennyi! Így tehát a mégoly jogos és aktuális probléma és rövid úton szemétkosárba kerül. Még mit nem! Menjen Brüsszelbe, Hágába, vagy ahová akar az indítványozó, de a magyar alkotmánybírákat ne zaklassa holmi alapvető jogokkal. Jut eszembe: tiltakozni, vagy utcára menni sem érdemes (a sztrájkról meg ne is beszéljünk), mert ezen jogok is ugyan alapvető jogok, de a taláros testület már ezt sem vizsgálhatja. Erről gondoskodott a Fidesz-kormány. Mindenféle piti kiegészítő- és salátatörvénnyel elintézte, hogy az ilyesféle törekvések már eleve ellehetetlenüljenek. Akinek meg nem tetszik, annak ott a hitvallás. Nemzetileg.

Így megy ez nálunk manapság. Jó pénzért jó kis gittegyleti állás (ülés), miközben néha befirkantunk egy-egy nevet csupa kisbetűvel a jegyzőkönyvbe. Arany élet!