Az istentelen kozmosz

Mottó:

„Emelkedett szempontunkból, hiába,

Először a báj vész el, aztán

A nagyság és erő, míg nem marad

Számunkra más, mint a rideg mathésis.” (Madách – Az ember tragédiája)

„… az uralkodó felfogás szerint a hit, a vallás és a teremtés rendjét a vallástalanság és a tudományos világfelfogás, az istentelen kozmosz felé terelik, mi viszont ezzel ellentétes irányban haladunk: nekünk az európai civilizációról és kultúráról más értelmezésünk, felfogásunk van. …A magyar ügy nem véletlenül vált ki rokonszenvet” – nyilatkozta Orbán Viktor az Új ember című katolikus magazinnak.

Nem tudom, hogy Orbán Viktor saját kútfőből merítette a fentebbi idézett mondatokat, vagy megírták neki, de… Hogy az uralkodó felfogás – mint hit, vallás és teremtés – magyar ügy lenne? Rokonszenvet kiváltó magyar ügy? Mi több, a tudományos világfelfogás, mint istentelen kozmosz? Hm! És mégegyszer: Hm!!!

Az hagyján, hogy a világot, mint globális egészet amúgy orbánosan leredukálja európai léptékre, de akkor legalább olvasson. Vagy nézzen DVD-t, a kötelezők helyett. Mondjuk Madáchot. Azt már nem kívánom (túl nagy igény lenne), hogy átélje, de legalább jusson el addig a katartikus „érteni vélem” állapotig, amelyben megvilágosodik, miszerint az „istentelen kozmosz” is isteni alkotás. Madách szerint legalább is.

Orbán már mondott sok ostobaságot, de ezen nincs mit csodálkozni, hisz’ jól tudjuk, hogy neki a tetteit és nem a szavait kell nézni. De mit tehet egy jobb sorsra érdemes írástudó, ha mindezt le is közli egy katolikus hetilap, mintegy vallási köntösbe bújtatott örök mementóként, luciferi mélységekbe taszítva a tudományt, magát az emberi tudásra törekvést.

Persze mindez nagyszerűen beleillik egy bizonyos eseménysorba. A minap hozta nyilvánosságra a nemzetközi média XVI. Benedek pápa felhívását, amelyben sajnálattal érzékeli, hogy a Szentszék egyes főpapjai nem engedelmeskednek a katolikus egyház és a pápa parancsainak. Tetszik érteni? Nem előírásinak, hanem így nagybetűvel: PARANCSAINAK.

Nomármost, a magyar kormányfőt ezután nem vádolhatja senki, hogy nem állt be a sorba, hogy nem áll ki teljes mellszélességgel a teremtés eszmeisége mellett, nem engedelmeskedik a „parancsnak”. Még akkor sem, ha kiderül, hogy azt az utat, amit Orbánnak végig kell manapság járnia, pont ellenkező irányba, a lejtőn lefelé teszi meg, így érintve a „stációkat”. Le sem tagadhatja, hiszen ő maga mondta, hogy „mi ellentétes irányba haladunk, nekünk más az értelmezésünk”. Így! Felséges többesben!

Az a gond, hogy ez a felséges többes, ez a bizonyos „magyar ügy” - Orbán véleményével ellentétben – nem mindenkiben vált ki rokonszenvet. Sőt! A más fogalma manapság már szó szoros értelmű. A „más” kötelező vonatkozásában. Törvényileg! Azaz, aki „más”, az gyárthat széklábakat, vagy…

Ja, hogy felhívjam Orbán Viktor figyelmét, ez az utolsó mondat is Madáchot idézi. Igaz egyel elébb, a „Falanszter” színben lelhető fel, persze meglehet, hogy ezt átugrotta a nagy kozmikus eszmefuttatás során. Vagy közben kiment főzni egy isteni kávét?