Vona kilépne

Vona Gábor, a Jobbik elnöke kilépne az EU-ból.

A marha… is racionálisabban gondolkodik, ha választania kell a jó meleg istálló, avagy az éhes farkasokkal teli, rideg sztyepp között. Mert miről is lenne szó, persze szigorúan csak fikciós és amolyan egyszerűsített Vona-szinten keresgélvén szarva közt a tőgyét.

Pro primo marhaság: Új-régi vasfüggöny.

Ugyanis a schengeni határok kapásból átkerülnének keletről nyugatra. Újra határőrségre és határelemekre lenne szükség, leginkább az osztrák-, a szlovák-, szlovén határszakaszokon, de ugyanúgy a többi határon is. Őrtornyokkal, határmezsgyével, sorompóval, esetleg szögesdróttal, aknazárral. Belegondolván, egyenes folytatása lenne a piros és kék útlevelek újbóli bevezetése, a vízumkényszer alkalmazása, az uniós szabad-kereskedelem megszűnése. Nincs többé ki-be mászkálás melóügyben, meg az olcsóbb benzinért. Még Romániába és Szerbiába se. Esetleg a „baráti” Ukrajnába, netán  a festői Észak-Koreába. Talán!

Pro secundo marhaság: Euró-juttatások.

Nincs többé eurós segítség a nagyberuházásokhoz. Nuku metró-, vasút-, csatorna-, víztisztító-, autóút és autópálya. Arról meg ne is álmodjon a sok Vona-féle bakonyi betyár, hogy az eddig folyósított pénzeket nem kell majd visszafizetni. Kipréselik azt belőlünk. Euróban, dollárban, méghozzá kamatostól. Az meg szintén csak kéjes álom, hogy a jelenleg ideiglenesen itt állomásozó német, amerikai és egyéb külföldi multik (akiknek az exportja a gazdaság motorja) egy percig is itt maradnak. Úgy húznak el, mint a vadlibák, és viszik az összes termelőeszközüket is, mondjuk az Olt partjára. Azt pediglen tudjuk, hogy mivel jár, habár Marxot és Engelst olvasni manapság már nem divat, Eötvösig meg nem ért még fel a fülkeforradalmi színvonal. Akkor majd énekelgethetik a kellemesen visszhangzó, üres csarnokokban, hogy „…Dunának, Oltnak egy a hangja…”.

Pro tercio marhaság: Nemzetiségek.

Vajon Vona ridegmarha hogyan oldaná meg azt a feloldhatatlan ellentétet, hogy aki nem tud átmenni a határokon, az nem tud „zagyvásítani” sem? Mert az ziher, hogy a szomszédok nem fogják jó szemmel nézni (mint ahogy most sem nézik jó szemmel), hogy az olyanok, mint például Zagyva György Gyula és a hasonszőrűek, ki-be mászkáljanak az immáron szigorított határokon, hintvén az áldásos nacionalista propagandájukat. Arról nem is szólva, hogy propaganda híján mi lesz a szavazatokkal?

A fentebbi három felsorolás csak röviden kiragadott példa a számtalan problémára, ami az országot sújtaná. Illusztrálva azt, hogy mivel is járna az a bődületesen marha felfogás, ami Vona Gábortól és a hasonlóan gondolkodó eszmetársaiktól ered. Arról nem is beszélve, hogy az általuk oly nagyon hangoztatott Szent Istváni eszmeiségnek mondanak ellent.

Gratulálok! Éljen és virágozzék a megbonthatatlan orbáni barátság!