Gyöngyöspatai sikoly

Egy kis történelmi visszatekintés:

„…Adolf Hitler már az 1920-as években aktívan közreműködött a Német Nemzetiszocialista Párt kialakításában. E párt a korai időkben még nem játszott jelentősebb szerepet, bár egyre több hívet toborzott. …Igazán jelentős befolyása 1930-ban, a választásokkor lett, amikor is a gazdasági válsággal megbirkózni képtelen parlamentben meglepetésre majd’ 20%-nyi – 107 képviselői mandátumot jelentő – eredményt ért el. …A császári Poroszországot leváltó – új (?) - Németországban a hitleri nácipárt megerősödése jelentette a nacionalizmus elfajulását.”

De hogyan is került a csizma az asztalra?

Nos, nem nehéz kitalálni. A Gyöngyöspatai időközi polgármester-választási eredmény adta az okot. Ezen esemény és a fenti idézet fényében érdemes kissé elgondolkozni. Ugyanis logikus következtetés, hogy a Fidesz ámokfutása és a baloldal szerencsétlenkedése egyenesen vezethet a Jobbik térnyeréséhez. Kísérteties a hasonlóság a régmúlt és a jelen eseményei között. A Jobbik csak kihasználja a recessziót, a pénzügyi válságot, az emberek elkeseredését és ügyesen lavírozik az Orbán keltette hullámverésen. Intő jel volt a 2010-es országgyűlési, majd az azt követő önkormányzati választások eredménye csakúgy, ahogy pl. Tiszavasvári is, de Gyöngyöspata több ennél. Egy sikoly, egy kiáltás!

Kiáltás Orbán Viktor kendőzetlen diktatúrára törekvése ellen, kiáltás az impotens ellenzékre, kiáltás a reménytelenség, a kiszolgáltatottság, a jogfosztás ellen. De kiáltás lehet Európának is. Az elkeseredettség meggondolatlan és végzetes lépésre ragadtathatja a lakosságot Nagyon is elképzelhető, hogy a következő választásokon a kiábrándult, csalódott szavazók a Jobbikot soha nem látott sikerhez juttathatják. Akkor pedig - ismervén a Vona-féle szervezet habitusát – cudar világ köszönthet Magyarországra. Cudarabb, mint a jelenlegi „kiskirályság”. Orbán pedig hiába variál a választási törvénnyel, a végső szót a lakosság mondja ki, akik - a helyzet jelenlegi alakulása láttán - akár az ördöggel is cimborálnának, a szebb jövő reményében.   

Nem kell farkast kiáltani, de mindenesetre még időben meg kellene erősíteni a kerítést. Ez pedig nem csak és kizárólag a baloldal, hanem az összes, az emberek, az ország sorsát becsülettel magáénak valló politikai és társadalmi csoport feladata, mi több, kötelessége.