Ma, 2017. április 3-án, a Boráros-téri aluljáró egyik büféje előtt,
hajnali ötkor: Szereplők: Egy meglehetősen kétes kinézetű egyén és egy
ágrólszakadt, jócskán koros és beteg kukabúvár.
Történés:
- Éhes vagy? - így a kétes.
- Igen! - válaszolt a kukabúvár
- Akkor válassz bármit, fizetem!
A kukabúvár rámutatott egy jó nagy húsos zsemlére és lőn. A szándékot tett követte és pár pillanat múlva ott lapult az öreg koszos szatyrában a szendvics. De ezzel még nem ért véget a intermezzo.
Kétes: - Itt van pénz! De nem ám elinni, vagy ilyesmi! - és egy marék aprópénzt nyomott a kukabúvár markába. Saccra, lehetett vagy ezer forint Nem tudhatta hogy az idős kukást én gyerekkorom óta ismerem. Valaha jegyszedő volt egy pesterzsébeti moziban. És sohasem ivott egy kortyot sem. Csak beteg volt. Nagyon beteg.
Ennek ellenére én szerettem volna megszorítani a "kétes" kezét, de túl gyorsan elillant. Lehet hogy nem is kétes volt, csak egyszerűen valami más. Valami, aminek szárnyai vannak.
Történés:
- Éhes vagy? - így a kétes.
- Igen! - válaszolt a kukabúvár
- Akkor válassz bármit, fizetem!
A kukabúvár rámutatott egy jó nagy húsos zsemlére és lőn. A szándékot tett követte és pár pillanat múlva ott lapult az öreg koszos szatyrában a szendvics. De ezzel még nem ért véget a intermezzo.
Kétes: - Itt van pénz! De nem ám elinni, vagy ilyesmi! - és egy marék aprópénzt nyomott a kukabúvár markába. Saccra, lehetett vagy ezer forint Nem tudhatta hogy az idős kukást én gyerekkorom óta ismerem. Valaha jegyszedő volt egy pesterzsébeti moziban. És sohasem ivott egy kortyot sem. Csak beteg volt. Nagyon beteg.
Ennek ellenére én szerettem volna megszorítani a "kétes" kezét, de túl gyorsan elillant. Lehet hogy nem is kétes volt, csak egyszerűen valami más. Valami, aminek szárnyai vannak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése