A magyar honvédség vizsgálata megállapította, hogy a
csehországi Gripen-balesetet pilótahiba okozta. Ezek szerint a pilóta egyszerre
adott gázt és fékezett, ezért nem tudott megállni – eddig az Indexnek
eljuttatott szűkszavú közlemény.
Nem értek a focihoz, de azért talán egy kicsit.
Kezdeném egy példával: Még a nyolcvanas években voltam egy közúti baleset szenvedő alanya. Történt pedig, hogy a balesetet okozó a 46-os hótaposó dornijával egyszerre nyomta a gázt és féket, így vagy hatvannal csapódott az autóm hátuljába. Szerencsére megúsztuk egy totálkárral és személyi sérülések nélkül. És hogy miért is e szemléltető példa? Nos, azért, mert…
Nem értek a focihoz, de azért talán egy kicsit.
Kezdeném egy példával: Még a nyolcvanas években voltam egy közúti baleset szenvedő alanya. Történt pedig, hogy a balesetet okozó a 46-os hótaposó dornijával egyszerre nyomta a gázt és féket, így vagy hatvannal csapódott az autóm hátuljába. Szerencsére megúsztuk egy totálkárral és személyi sérülések nélkül. És hogy miért is e szemléltető példa? Nos, azért, mert…
Egy: A Gripen nem egy női lábakra tervezett miniautó, ahol
előfordulhat olyasmi, hogy a centinyi távolságra levő fék- és gázpedált
egyszerre nyomhatja egy túlméretes kétlábú. Egy repülőben a pedálok csak az
oldalkormányt vezérlik, esetleg a gurulás közbeni irányításra szolgálnak, ám ez
nem minden repülőtípusra jellemző (a modern utasszállítókon, vagy harcigépeken
manapság már egy joystick-kal végzik ezt a manővert). A gázszabályozó pedig
teljesen más helyen van, és kézi, illetve computer-vezérlésű lehet, ám földet
érés után a computer automatikusan kikapcsol, avagy a Grippen esetében földi
üzemmódra vált. Olyan nem fordulhat elő, hogy a gázadagoló fékezés esetén
ellenkező utasítást adjon.
Kettő: Olyannal még nem találkoztam, hogy egy több száz (olykor több ezer) órás, vadászrepülőre kiképzett harcigép-pilóta olyan szarvashibát követhessen el, hogy közvetlenül landolás előtt, illetve után ne húzná vissza a gázkart. Ilyesmi legfeljebb egy hányingerrel küszködő, elsőórás tanoncra lehet jellemző, aki izgalmában azt sem tudja hol a repülő eleje és hátulja, és nem egy dandártábornokra, vagy egy őrnagyra.
Három: A Gripen kétüléses nem egy F-14 „Tomcat”, nem egy
F-15 „Aegle”, vagy egy „Longbow Apache” helikopter, ahol azért van két ülés,
mert az egyikben a pilóta, a másikban az operátor foglal helyet. Nem! A Gripen
D EBS HU „kettes” egy oktatógép is, ahol mindkét pilótaülésnél - a HUD
(homloküveg kijelző) kivételével - megvannak a vezérlő- és kezelőszervek. Ezért
is furcsa lenne, ha a gázkart egyiküknek sem jutna eszébe alapra visszahúzni,
illetve rendszerproblémát észlelve kikapcsolni az automatikus gázszabályozót a
földet érés során.
Négy: Fékhiba, vagy túlfutás-veszély esetén alapkövetelmény,
hogy padlógáz, és átstartolás. Ezt minden pilóta (nem csak vadászpilóta) fejébe
beleverik. Több oka is lehet annak, hogy a vizsgálat (ha igaz) aktív, és nem
alapra visszahúzott gázadagolót talált. Csak feltételezem, hogy a pilótáknak
már nem volt idejük, avagy a Gripen nem gyűjtött még elég sebességet az újbóli
elemelkedéshez, ezért kellett katapultálniuk. Sokkal valószínűbb egy szoftver-,
vagy rendszerhiba, sem mint pilótahiba okozta baleset.
Öt: Furcsa, hogy a magyar honvédség ilyen szegről-végről
közleményt adott ki és sem egy cseh, sem egy svéd vizsgálati eredménnyel nem
támogatta azt meg. Persze érthető, hiszen két griffmadár lenullázása egy héten
belül, kicsit sok, valamit fel kell mutatni. Ennek legegyszerűbb módja a
pilótákra kenni a dolgot, mit számít egy ember élete, hívatása. A kecskeméti
fiaskónál nem lehetett variálni, túl egyértelmű volt a dolog, itt viszont… Nos,
az ember pótolható, a technikáért viszont sok nokiás doboznyi pénzt kell
(kellett) leperkálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése