(Keresztapus kizárólagos kezeihez, királyi palota, félemelet
jobbra)
Drága Keresztapus!
Most kell magunkba néznünk, mielőtt nekimegyünk ennek a nyilasávós, libsibolsi csőcseléknek. Én már ki is írtam a tendert a rakétákra, a Lőrinc meg megígérte, hogy a drótkerítés után nekilát ennek is. Tudtad, hogy ez az ember egy ezermester, egy istenáldása, és akkora a szerencséje, hogy minden arannyá válik a kezében? Még a szar is.
Most kell magunkba néznünk, mielőtt nekimegyünk ennek a nyilasávós, libsibolsi csőcseléknek. Én már ki is írtam a tendert a rakétákra, a Lőrinc meg megígérte, hogy a drótkerítés után nekilát ennek is. Tudtad, hogy ez az ember egy ezermester, egy istenáldása, és akkora a szerencséje, hogy minden arannyá válik a kezében? Még a szar is.
Szóval nekem elegem van ezekből a pojácákból, akik tolják ide bele a pofánkba a sunyiságot. Egyszer, s mindenkorra vegyék tudomásul, hogy a sunyiság a mi előjogunk, és nekünk ne osszák azt észt se, mert annak osztása is a mi kizárólagos privát lógásunk. Nézd meg, hogy a Lajos is milyen szépen fejlődik ezen a téren, már ki tudja mondani a tesze-tosza-toszó-huszit, bár a görbe sárgabögrével még gondjai vannak.
Ahogy a koszorús költőnk mondaná: Habár felül az árja, azért a gályázók vannak alul. Meg mindenki láthassa, hogy egy, csak egy legény lehet talpon a vidéken, ameddig a polgári körök és a CÖF ellát messze földön, égen. Az pedig te vagy Kersztapus és a te szent családod. A Csizmadia itt sír nekem, hogy ő le van fogva, az ő keze meg van kötve, és nem tud hatékonyan működni, pedig tele a trezorja és ezer plakát van az asztalán. A körösök meg aztat mondják, hogy elegük van, meg hogy itten mi mindenkivel barátkozunk. Hát igazuk van! Én sem akarok barátkozni egyetlen perszónával, még grátisz sem. És nem akarok polkorrekt táska sem lenni a Habony kezében. A te polpotos-pultalattis rendszered, ennél azért többet ér. Mi azért vagyunk, hogy győzedelmeskedjünk a nagy harcban, amibe te vezetsz minket a magad dicsőségére.
Utóirat
Jó lenne, ha rendet vágnál itt a megyében, mert van itt két
áruló, aki osztja a helyet és a lóvét. A mi helyünket és a mi lóvénkat, ami
mégiscsak tűrhetetlen. Tegnap is rátörtek magukra, hogy nekünk semmi ne
maradjon. Ezeket le kell verni, mint vakszülő a poharat, betonba kell önteni és
ledugni az uránbánya legmélyére, hogy még az oroszok se találják meg. Vedd már
észre Keresztapus, hogy ez a két disznó nekünk itten kunkorica. Ezek is
maffiózók!
Szeretettel ölel és ezer gyűrűcsók: A te Zsoltid
Szeretettel ölel és ezer gyűrűcsók: A te Zsoltid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése