„…egy előrehozott választáson a zemberek nagy
valószínűséggel lenyomnák a Jobbik torkán a kormányzás és a mérséklődés keserű
piruláját Már csak uniós tagságunk miatt is. És ez az a tény, amire Vona
abszolút nincs felkészülve. Csoda, ha nyugtalankodik és lázálmai vannak? Mert
más az, amikor az utcákon, a tévészékháznál, vagy a cigánysorokon kell csinálni
a balhét, minden felelősség nélkül, és más az, amikor az Unió, a NATO
kívánalmainak kell megfelelni. Az pedig ugyebár Vona számára egyenlő lenne a
politikai öngyilkossággal. A gárdamellényt öltönyre kellene cserélni, meg
kellene tanulni a diplomácia nyelvét, a rohamsisakban és kakas- és darutollban
masírozó híveket mérsékelni kellene, illetve leszerelni, eltűntetni… egyszóval oda
lenne mindaz, amire mostanság a Jobbik és Vona épít.” (Plajbászblog - Egy
„kormányzati felelősség” margójára, 2015. március 31.)
A fenti idézetet bizonyítja, hogy a Plajbászblog már ez év kora tavaszán feltette a kérdést, hogy mivel járhat a Jobbik, illetve Vona Gábor konszolidálódása, illetve - ahogy mostanság mondják - néppártosodása. Nem telt el három hónap, és máris bonyolódik a helyzet.
A korábbi jobbikos képviselő Bartha Szilvia máris elégedetlen Vonával, így Kiss Róberttel, a Magyar Gárda volt kapitányával karöltve egy új, nemzeti radikális párt létrehozásán fáradozik, mintegy pótolva a „cukisság” következtében keletkezett űrt. Hogy ez a radikalizmus mit jelent? Semmi esetre sem a szalonképességet, sokkal inkább azt, hogy szélsőségeknek alternatívát kínáljon. A gond csak az, hogy Bartha Szilvia az új párt finanszírozását egy olyan cégcsoporttal kívánja biztosítani, ami jelenleg egy kormányzati államtitkár, nevezetesen Czomba Sándor érdekeltségi körébe tartozik. Ha pedig a szélsőséges radikalizmus valóban ilyen cseppet sem leplezett kormányzati támogatást kap, akkor Vona Gábornak igencsak fel van adva a lecke. De nem csak neki. Egyértelmű, hogy végleg összenőtt, ami összetartozik, avagy eddig is összetartozott, rámutatva arra is, hogy miként próbálja ellehetetleníteni a „konkurenciát” a Fidesz, mentve, ami még menthető, illetve már menthetetlen. A hatalomért bármit és már a látszat sem érdekli. Alamuszi, de leginkább életveszélyes játék ez. Főleg az ország számára.
A fenti idézetet bizonyítja, hogy a Plajbászblog már ez év kora tavaszán feltette a kérdést, hogy mivel járhat a Jobbik, illetve Vona Gábor konszolidálódása, illetve - ahogy mostanság mondják - néppártosodása. Nem telt el három hónap, és máris bonyolódik a helyzet.
A korábbi jobbikos képviselő Bartha Szilvia máris elégedetlen Vonával, így Kiss Róberttel, a Magyar Gárda volt kapitányával karöltve egy új, nemzeti radikális párt létrehozásán fáradozik, mintegy pótolva a „cukisság” következtében keletkezett űrt. Hogy ez a radikalizmus mit jelent? Semmi esetre sem a szalonképességet, sokkal inkább azt, hogy szélsőségeknek alternatívát kínáljon. A gond csak az, hogy Bartha Szilvia az új párt finanszírozását egy olyan cégcsoporttal kívánja biztosítani, ami jelenleg egy kormányzati államtitkár, nevezetesen Czomba Sándor érdekeltségi körébe tartozik. Ha pedig a szélsőséges radikalizmus valóban ilyen cseppet sem leplezett kormányzati támogatást kap, akkor Vona Gábornak igencsak fel van adva a lecke. De nem csak neki. Egyértelmű, hogy végleg összenőtt, ami összetartozik, avagy eddig is összetartozott, rámutatva arra is, hogy miként próbálja ellehetetleníteni a „konkurenciát” a Fidesz, mentve, ami még menthető, illetve már menthetetlen. A hatalomért bármit és már a látszat sem érdekli. Alamuszi, de leginkább életveszélyes játék ez. Főleg az ország számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése