Mesterterv

Mint arról a Plajbászblog is hírt adott (Gyaloghíd – 2015. május 23.), a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a 2017-es vizes világbajnokságra vonatkozó direktívákat. Ezek szerint lesz gyaloghíd is a Margit-sziget és Újlipótváros között és lesz rakpartépítés is. Sétánnyal és kerékpárúttal egészen a belvárosig, ahogy illik (jó kis séta lesz a Dagálytól a belvárosig, mintegy 3-4 kilométer).

A közgyűlés elfogadott egy úgynevezett „közvilágítási mestertervet” is, ami a főváros köz- és díszkivilágításának energiaracionalizálását célozza, természetesen „uniós vállalások” apropóján (Hogyan is máshogy?!). A Plajbászblog a fentebb említett írásában már megpedzette azt a lehetőséget, hogy a vizes világbajnokság esetleg lehetőséget adhat Orbán Viktor vejének, Tiborc Istvánnak arra, hogy Budapest közvilágítási tenderein is sikerrel szerepelhessen. Ezt a kérdést feszegette a DK-s Gy. Németh Erzsébet is, amikor arról kérdezte a főpolgármestert, hogy ez a lépés nem ágyaz-e meg Tiborc István cégének ahhoz, hogy Budapestből is hasznot kovácsoljon. A kérdésre nem kapott egyértelmű választ.

Különös pikantériája a dolognak, hogy a Plajbászblog „jóslata”, miszerint talán duplájába, de akár triplájába is kerülhet a vizes világbajnokság rendezése – beteljesedni látszik. A Magyar Közlönyben látott napvilágot az a kormányközlemény, amely a kezdeti 24 és félmilliárdos költség helyett dupla annyit prognosztizál, ugyanis a kormány 49 milliárdot különített el a költségvetésből erre a célra. És hátra van még két év a rendezésig, tehát az összeg jócskán emelkedhet, hiszen a folyamatot közvetlen előtte már nem lehet leállítani, ergo, kerül, amibe kerül. Valóban mesteri terv, egy igazi mesterterv. Mi meg úszhatunk a boldogságban. Talán nem véletlen, hogy Mexikó nem ment bele a játékba. Ők nem álmodtak nagyot, ennél sokkal racionálisabbak.