Mégegyszer a trafikokról

Lassan visszakozik a kormány trafikügyben. Mondom lassan, amihez képest a legelésző csiga kapkodó idegbeteg. Most éppen azt tálalják a nagyérdemű elé, hogy tulajdonképpen ők nem is fóliáztattak, mert hisz’ a törvény csak a dohányáru láthatóságát szabályozza. Következtetés: elég, ha leredőnyözik, vagy nota bene, letakarják, mondjuk egy konyharuhával, ahogyan a keltésztát szokás. Az már nem is érdekes, hogy minek letakarni, amikor 18 éven aluliak úgyis ki vannak tiltva a műintézményből. Még egy üdítőt, vagy ad absurdum, egy energiaitalt sem vehetnek. Tehát minek ez a cécó? (Csak megjegyzem, hogy a „nemzeti” portálok megjelenése előtt, például egy multi pénztáránál, zárt, redőnyös dohánytermék-árusítás volt.)

Egyébiránt a központilag szabályozott „beláthatóság” mellett ez a letakargatás, meg redőnyösítés is úgy hülyeség, ahogy van. A kölkök nem fognak csorgó nyállal tapadni a kirakatüvegre, ők más vonalon szerzik be az infót. Mondjuk eldobott csikkekből, szemetesek tetején kandikáló „dekordobozokból”, netán otthonról, vagy haveri körben. Ám az ostobaság ostobaság, akár csigatempóban, akár fénysebességgel közlekedik.

Lázár – és vele a teljes kétharmados szavazógép – most játssza a jófiút (tán még azt is megérjük, hogy leszállítják a cigizős korhatárt 16-ra, ha már a tankötelezettségnél olyan flottul ment). Persze miért is ne, hiszen a bilincsben, vezetőszáron ücsörgő is milyen szende tud lenni a bíróság előtt - az embernek szinte belefacsarodik a szíve. Pedig nem erről van szó, ajaj, de mennyire nem. A kártyák leosztva, azaz a pénzek a koncessziókkal elosztva, azok húsz évig már jó helyen vannak, semmi sem változik, csak nagyobb lesz a fény. No nem a fejekben, csupán a trafikokban. Az ifjúság meg szívhatja, illetve jól megszívja, mert felhomályosításra momentán nincs pénz. Az éppen most megy el konzultációra.