A Demokratikus Koalíció az Orosz Föderáció budapesti
nagykövetségének információja alapján sajtóközleményben tudatta, hogy sem
Gyurcsány Ferenc, sem Molnár Csapa ügyvezető alelnök nincs az Oroszországból
kitiltottak listáján.
Az ügy előzménye az Izvesztyíja által megszellőztetett hír, miszerint 15 magyar állampolgár, köztük egy volt magyar kormányfő is szerepel azon listán, amelyen azok szerepelnek, akiket Moszkva nemkívánatosnak nyilvánított. Mivel az Izvesztyíja nem a jereváni rádió, így a DK volt az első a magyar pártok között, amelyik e hír hallatára lépett, és tisztázta magát. Maga a DK közleménye azért fontos, mert az emberek hajlamosak találgatni, hogy vajon melyik volt magyar kormányfő lehet az érintett, elvégre nincsenek olyan sokan.
Lássuk csak, ki lehet az érintett, ki lehet az a bizonyos „persona non grata” volt kormányfő?
Az ügy előzménye az Izvesztyíja által megszellőztetett hír, miszerint 15 magyar állampolgár, köztük egy volt magyar kormányfő is szerepel azon listán, amelyen azok szerepelnek, akiket Moszkva nemkívánatosnak nyilvánított. Mivel az Izvesztyíja nem a jereváni rádió, így a DK volt az első a magyar pártok között, amelyik e hír hallatára lépett, és tisztázta magát. Maga a DK közleménye azért fontos, mert az emberek hajlamosak találgatni, hogy vajon melyik volt magyar kormányfő lehet az érintett, elvégre nincsenek olyan sokan.
Lássuk csak, ki lehet az érintett, ki lehet az a bizonyos „persona non grata” volt kormányfő?
A rendszerváltás óta Magyarországnak hét miniszterelnöke
volt. Ebből azonnal kiesik Antal József és Horn Gyula, mivel ők elhunytak, és
kiesik Orbán Viktor, mert ő még mindig regnál, tehet nem a „volt” kategória.
Mivel Gyurcsány tisztázta magát, marad három név: Boross Péter, Medgyessy Péter
és Bajnai Gordon. Vajon melyikük lehet?
Bajnai Gordont kihúzhatjuk, ugyanis személye nem elég karizmatikus ahhoz, hogy akár a belpolitika, akár a külpolitika terén olyan súllyal essen a latba, hogy az kitiltását eredményezze orosz területről. A volt kormányfő gazdasági tevékenysége sem olyan, ami felbőszíthetné Moszkvát. A „libázás” túl kevés ehhez.
Medgyessy III/II-es ügynökmúltja miatt gyanús. Nem kis hajszál ugyan a levesben, hogy Medgyessynek közismerten jók voltak a kapcsolatai Moszkvával. (Ő az a bizonyos „D-209-es”, akit ezért az akkori ellenzék – Fidesz - kőkeményen támadott, és amelynek hatására Kis János, az SZDSZ volt elnöke, erkölcsi alapokra hivatkozva kilépett a pártból). Medgyessy volt az, aki állítólag SZT-tiszti minőségében jelentéseket adott Moszkvának. Figyelem: nem Moszkváról, hanem pont fordítva! Ez a momentum, azaz egy ilyen múlt teljes egészében kizárja az érintettségét.
Marad tehát Boross Péter neve a kalapban. Boross kitiltása nagyon is érthető lenne. Múltjával, jelenével - így ezen vonatkozásban is - sok kérdőjel merülhet fel. Kormányfősége előtt és után is a titkosszolgálatok körül sertepertélt, és nem mellékesen Orbán Viktor körül. Belügyminiszterként, titokminiszterként, kormányfőként egyaránt információbőségben tobzódhatott, így például az orosz (szovjet) kapcsolatok terén is. Tulajdonképpen Boross Péter az, akinek módja volt a Medgyessy-t érintő D-209-ügyet is megszellőztetni, napvilágra hozni, ezzel gyengítve az akkor még kimondottan erős MSZP-SZDSZ koalíciót, mintegy megágyazva a jövőnek.
Bajnai Gordont kihúzhatjuk, ugyanis személye nem elég karizmatikus ahhoz, hogy akár a belpolitika, akár a külpolitika terén olyan súllyal essen a latba, hogy az kitiltását eredményezze orosz területről. A volt kormányfő gazdasági tevékenysége sem olyan, ami felbőszíthetné Moszkvát. A „libázás” túl kevés ehhez.
Medgyessy III/II-es ügynökmúltja miatt gyanús. Nem kis hajszál ugyan a levesben, hogy Medgyessynek közismerten jók voltak a kapcsolatai Moszkvával. (Ő az a bizonyos „D-209-es”, akit ezért az akkori ellenzék – Fidesz - kőkeményen támadott, és amelynek hatására Kis János, az SZDSZ volt elnöke, erkölcsi alapokra hivatkozva kilépett a pártból). Medgyessy volt az, aki állítólag SZT-tiszti minőségében jelentéseket adott Moszkvának. Figyelem: nem Moszkváról, hanem pont fordítva! Ez a momentum, azaz egy ilyen múlt teljes egészében kizárja az érintettségét.
Marad tehát Boross Péter neve a kalapban. Boross kitiltása nagyon is érthető lenne. Múltjával, jelenével - így ezen vonatkozásban is - sok kérdőjel merülhet fel. Kormányfősége előtt és után is a titkosszolgálatok körül sertepertélt, és nem mellékesen Orbán Viktor körül. Belügyminiszterként, titokminiszterként, kormányfőként egyaránt információbőségben tobzódhatott, így például az orosz (szovjet) kapcsolatok terén is. Tulajdonképpen Boross Péter az, akinek módja volt a Medgyessy-t érintő D-209-ügyet is megszellőztetni, napvilágra hozni, ezzel gyengítve az akkor még kimondottan erős MSZP-SZDSZ koalíciót, mintegy megágyazva a jövőnek.
Summa sumarum, Boross Péter az, akire a leginkább terelődhet
a gyanú. Vajon merne-e orosz vízumért
folyamodni úgy, mint az általa annyira gyűlölt Gyurcsány Ferenc?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése