Vona Gábor, a Jobbik elnöke a következőket nyilatkozta a
Magyar Nemzetnek:
”Mostanság nehezebben alszok, a kormányzati felelősség egyre inkább megnyilvánuló realitása miatt.”
Engem személy szerint a legkevésbé sem érdekelne, hogy Vona manapság miként alszik. Viszont ez a mondata meglehetős nyugtalansággal tölt el, mert sajnos Magyarország jó úton halad afelé, hogy egy szélsőségesen nacionalista (mondjuk ki nyíltan: fastisztoid) párt irányítása alá kerüljön. Ennek mibenlétéről pedig Magyarországnak bőven vannak tapasztalatai. Tragikusan sötét tapasztalatai.
A gond az, hogy Vona szavai nem légbőlkapottak, sajnos nagyon is a mai magyar rögvalóság talaján állnak, hiszen minden közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a Jobbik vészesen tör előre a népszerűségi listákon. Olyannyira, hogy a Fidesz és a Jobbik támogatottsága már a hibahatárhoz közelít.
És mindez minek/kinek köszönhető? Nos, elsősorban a Fidesznek, tökéletesen meghasonlott vezetőjének és a szó szoros értelmében mérhetetlenül arrogáns szatelitpártjának, a KDNP-nek. Ennek a velejéig korrupt konglomerátumnak, amely tulajdonképpen mintegy létrehozta és céljai elérésében mindig is édesgyermekeként nevelte, támogatta ezt a Vona-féle torzszülöttet. Ám legalább ugyanilyen mértékben hibás a baloldali és középutas ellenzék is, akik képtelenek az összefogásra, az egyéni érdekek kizárására. Tulajdonképpen ennek is köszönhető, hogy ott tartunk, ahol. Egy leszakadó, belső elégedetlenségektől gyötrődő, a demokratikus értékeket kizáró, és a szélsőségek irányába vészesen sodródó országgá váltunk. Az ellenzéki impotencia, a kormány mindenkin és mindenen átgázoló mohó hataloméhsége, a lakosság elégedetlensége oda vezethet, hogy valóban Vona nyakába szakad a kormányzás felelőssége, illetve a nyakunkba szakadhat Vona és az ő pártja, az összes neonáci és horthysta eszmével együtt.
Talán ezért is van az, hogy a parlament pártokon belül valahogy nem nagyon érezni, a kormányváltó hangulatot. Szegről-végről tiltakozások, erőtlen kinyilatkozások, amolyan „úgy teszünk mintha, pedig nem…”, holott… holott más, demokratikus(abb) országokban egy olyan kormány, mint a Fidesz-KDNP kabinet már rég nem lenne a helyén. A parlament feloszlatásáról hablatyolni, előrehozott választásokról fecsegni jelen helyzetben több mint kritikus; életveszélyes. Különösen azért, mert a Fidesznek és Orbán Viktornak (még) esze ágában sincs lemondani a hatalomról. Érzik is ezt a fonákságot a pártok, be is vannak rezelve. Vona a felkészületlenségtől és a hívektől, az ellenzékiek meg attól, hogy összesen nem tudnak egy kormányalakításra alkalmas százalékot produkálni. Ugyanis, ha mégis megtörténne az elképzelhetetlen és annyira eszkalálódna a helyzet, hogy annak rendkívüli kormányváltás lenne az eredménye, annak csakis a Jobbik lenne a haszonélvezője. És ahogy a helyzet napról napra változik, akár kétharmada is lehet. Brrrr! Igaz, egy előrehozott választáson az zemberek nagy valószínűséggel lenyomnák a Jobbik torkán a kormányzás és a mérséklődés keserű piruláját Már csak uniós tagságunk miatt is. És ez az a tény, amire Vona abszolút nincs felkészülve. Csoda, ha nyugtalankodik és lázálmai vannak? Mert más az, amikor az utcákon, a tévészékháznál, vagy a cigánysorokon kell csinálni a balhét, minden felelősség nélkül, és más az, amikor az Unió, a NATO kívánalmainak kell megfelelni. Az pedig ugyebár Vona számára egyenlő lenne a politikai öngyilkossággal. A gárdamellényt öltönyre kellene cserélni, meg kellene tanulni a diplomácia nyelvét, a rohamsisakban és kakas- és darutollban masírozó híveket mérsékelni kellene, illetve leszerelni, eltűntetni… egyszóval oda lenne mindaz, amire mostanság a Jobbik és Vona épít. Persze van a másik út is… ami tulajdonképpen a Jobbik igazi útja. De erre jobb nem is gondolni, Európa, a közép-európai régió, de leginkább Magyarország békéje szempontjából.
”Mostanság nehezebben alszok, a kormányzati felelősség egyre inkább megnyilvánuló realitása miatt.”
Engem személy szerint a legkevésbé sem érdekelne, hogy Vona manapság miként alszik. Viszont ez a mondata meglehetős nyugtalansággal tölt el, mert sajnos Magyarország jó úton halad afelé, hogy egy szélsőségesen nacionalista (mondjuk ki nyíltan: fastisztoid) párt irányítása alá kerüljön. Ennek mibenlétéről pedig Magyarországnak bőven vannak tapasztalatai. Tragikusan sötét tapasztalatai.
A gond az, hogy Vona szavai nem légbőlkapottak, sajnos nagyon is a mai magyar rögvalóság talaján állnak, hiszen minden közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a Jobbik vészesen tör előre a népszerűségi listákon. Olyannyira, hogy a Fidesz és a Jobbik támogatottsága már a hibahatárhoz közelít.
És mindez minek/kinek köszönhető? Nos, elsősorban a Fidesznek, tökéletesen meghasonlott vezetőjének és a szó szoros értelmében mérhetetlenül arrogáns szatelitpártjának, a KDNP-nek. Ennek a velejéig korrupt konglomerátumnak, amely tulajdonképpen mintegy létrehozta és céljai elérésében mindig is édesgyermekeként nevelte, támogatta ezt a Vona-féle torzszülöttet. Ám legalább ugyanilyen mértékben hibás a baloldali és középutas ellenzék is, akik képtelenek az összefogásra, az egyéni érdekek kizárására. Tulajdonképpen ennek is köszönhető, hogy ott tartunk, ahol. Egy leszakadó, belső elégedetlenségektől gyötrődő, a demokratikus értékeket kizáró, és a szélsőségek irányába vészesen sodródó országgá váltunk. Az ellenzéki impotencia, a kormány mindenkin és mindenen átgázoló mohó hataloméhsége, a lakosság elégedetlensége oda vezethet, hogy valóban Vona nyakába szakad a kormányzás felelőssége, illetve a nyakunkba szakadhat Vona és az ő pártja, az összes neonáci és horthysta eszmével együtt.
Talán ezért is van az, hogy a parlament pártokon belül valahogy nem nagyon érezni, a kormányváltó hangulatot. Szegről-végről tiltakozások, erőtlen kinyilatkozások, amolyan „úgy teszünk mintha, pedig nem…”, holott… holott más, demokratikus(abb) országokban egy olyan kormány, mint a Fidesz-KDNP kabinet már rég nem lenne a helyén. A parlament feloszlatásáról hablatyolni, előrehozott választásokról fecsegni jelen helyzetben több mint kritikus; életveszélyes. Különösen azért, mert a Fidesznek és Orbán Viktornak (még) esze ágában sincs lemondani a hatalomról. Érzik is ezt a fonákságot a pártok, be is vannak rezelve. Vona a felkészületlenségtől és a hívektől, az ellenzékiek meg attól, hogy összesen nem tudnak egy kormányalakításra alkalmas százalékot produkálni. Ugyanis, ha mégis megtörténne az elképzelhetetlen és annyira eszkalálódna a helyzet, hogy annak rendkívüli kormányváltás lenne az eredménye, annak csakis a Jobbik lenne a haszonélvezője. És ahogy a helyzet napról napra változik, akár kétharmada is lehet. Brrrr! Igaz, egy előrehozott választáson az zemberek nagy valószínűséggel lenyomnák a Jobbik torkán a kormányzás és a mérséklődés keserű piruláját Már csak uniós tagságunk miatt is. És ez az a tény, amire Vona abszolút nincs felkészülve. Csoda, ha nyugtalankodik és lázálmai vannak? Mert más az, amikor az utcákon, a tévészékháznál, vagy a cigánysorokon kell csinálni a balhét, minden felelősség nélkül, és más az, amikor az Unió, a NATO kívánalmainak kell megfelelni. Az pedig ugyebár Vona számára egyenlő lenne a politikai öngyilkossággal. A gárdamellényt öltönyre kellene cserélni, meg kellene tanulni a diplomácia nyelvét, a rohamsisakban és kakas- és darutollban masírozó híveket mérsékelni kellene, illetve leszerelni, eltűntetni… egyszóval oda lenne mindaz, amire mostanság a Jobbik és Vona épít. Persze van a másik út is… ami tulajdonképpen a Jobbik igazi útja. De erre jobb nem is gondolni, Európa, a közép-európai régió, de leginkább Magyarország békéje szempontjából.
Ha a Jobbik ül a magyarok nyakába, az lesz Orbán Viktor
legnagyobb bűne hazája ellen. Az összes gazemberség, amit regnálásai alatt a
népe ellen elkövetett, eltörpülhet emellett. Ez lesz az a momentum, amellyel
valójában tőrt döf a magyar demokrácia hátába. Ez pedig már minden szempontból
megbocsáthatatlan. Ez gyilkosság.
Kedves baloldaliak, középutas, vagy mérsékelt jobbosok! Ideje volna komolyan elgondolkodni Magyarország jövőjét illetően. Az összefogás, a konszenzusra törekvés immáron nem csak politikai lózung, hanem össznemzeti igény. Tenni kell, mielőtt az orbáni politikai boszorkánylabornak köszönhetően életre nem kel egy valódi szörnyeteg. Ezért szavaztunk, ezért ülhetnek most a parlamentben. Hát dolgozzanak végre meg a pénzükért. Ez nem kérés, követelés. Egy ország, egy demokráciát kívánó Magyarország egyre hangosabb követelése. Könnyű meghallani, csupán ki kellene venni a fülekből a dugókat.
Kedves baloldaliak, középutas, vagy mérsékelt jobbosok! Ideje volna komolyan elgondolkodni Magyarország jövőjét illetően. Az összefogás, a konszenzusra törekvés immáron nem csak politikai lózung, hanem össznemzeti igény. Tenni kell, mielőtt az orbáni politikai boszorkánylabornak köszönhetően életre nem kel egy valódi szörnyeteg. Ezért szavaztunk, ezért ülhetnek most a parlamentben. Hát dolgozzanak végre meg a pénzükért. Ez nem kérés, követelés. Egy ország, egy demokráciát kívánó Magyarország egyre hangosabb követelése. Könnyű meghallani, csupán ki kellene venni a fülekből a dugókat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése