200 négyzetméter

Plázák helyett irány a templom – hirdeti a százaléktöredékben sem mérhető, ám mégis nagyhatalmú KDNP. A vasárnapot illetően legalábbis ez a szándék. Ugyanis - mint megtudhattuk -, ettől leszünk totál dajcs, vagy össznépi osztrákia.
Ennek hatására aztán az emberfia elgondolkodik… hogyaszongya:

A legtöbb templom – pár kisméretű kápolnától eltekintve – nagyobb 200 négyzetméternél, ergo rájuk is vonatkoztathatnók a vasárnapi nyitvatartás tilalma. Különösen a tekintetben és azon tény alapján, hogy Isten házában az Isten lakozik, minden pap csupán alkalmazott. Jó-jó! – okvetetlenkedhetnek a szőrszálhasogatók – de Isten ezekben az intézményekben tulajdonképpen eredendően és állandóan jele van. Én meg kontra mondhatom, hogy lélekben igen, de fizikai értelemben nincs jelen, tehát a hatóság számára (apropos: rájuk nem vonatkozik vasárnapi munkavégzés tilalma?!) megfoghatatlan, meg különben is mivel igazolná Isten, hogy ő a tulaj? Papír róla egy szál se. Olyan apróságokról nem is beszélve, hogy én még nem láttam a perselyekre rászerelve egyetlen onlájn pénztárgépet sem. Például. No meg itt a tulajdonosság mellett ez a családtag kitétel is. Egy pap – különösen egy katolikus pap – a legjobb indulattal sem nevezhető isteni családtagnak, ez maga lenne az istenkáromlás.

Summa summarum: Március 15-e után a plázák mellett a templomoknak sem lenne joga vasárnap nyitva tartani. Ugyanúgy, ahogy a színházaknak, moziknak, sportintézményeknek, strandoknak sem. Mind-mind jócskán meghaladják mind a területi, mind a tulajdonosi szabályozást – és az abnormális, KDNP-s gondolkodást.