"Azért van olyan sok vélemény, mert a gondolatok száma végtelen, a papír pedig nem tud tiltakozni." (Kobzi János)

2015. február 28., szombat

Bazári majom


Apám mondogatta mindig, amikor nem volt megelégedve a szülő által elvárt külcsínemmel, hogy úgy nézek ki, mint egy bazári majom. Atyai értelmezésben ez annyit jelentett, hogy mivel már kikezdi a hajam a fülemet, takarodjak a fodrászhoz megszüntetni a beat-frizurámat, mielőtt ő vágja le fűnyíró ollóval. Hiába no, generációs ellentétek voltak, vannak és lesznek, amíg világ a világ, bizonyos kor alatt a belbecsnél mindig fontosabb a külső. Érdekes módon ezt a legtöbben kinövik, de persze vannak olyanok, akik sohasem.

Hogy miért jutott mindez eszembe? Talán azért, mert tegnap láttam és hallottam az aktuális „bazári majmot”, azaz pártunk és kormányunk fejét, felkent vezetőnket, országunk egyszemélyi tulajdonosát, amint a többször átadott Várkert bazárban azt fejtegette, mennyire fontos számára a külcsín, azaz a helyszín. Mintegy szimbólum, a korlátlan kormányzati hatalom szimbóluma. A gond csak az, hogy mindezt tette olyan módon, mint egy valódi bazári majom. Nehezen is lehetett elviselni röhögés nélkül (talán Vajna röhögött a legjobban).

Szóval adott egy bazári majom, aki azt mondja, hogy „mi egy kereszténydemokrata értéken nyugvó néppárti közösség vagyunk… és ebben az elkövetkezendő száz évben nem is lesz változás” Hínnye! Meg azt, hogy a bevándorlók csak a bűnt hozzák és elveszik a munkát. Mégegyszer hínnye! A hét vezér, vajh mit szólna mindehhez? Úgy keresztényileg. Mellesleg javasolnám a mi bazári majmunknak, hogy néha páncélautó helyett próbáljon meg villamosozni. Igencsak meglepődne azon a színesbőrű, ugandai bevándorló villamosvezetőn, aki bűnös módon az egyik fővárosi viszonylatot vezeti. Nyilván az ő torkának is így ugrana.
Apropos ugrálás: Óvó intésként - mintegy tanmeseszerűen, hogy mindenki értse - a mi bazári majmunk azt tanácsolta Tigrisnek a Micimackóból, hogy ne sokat ugráljon. Harmadszor is hínnye! Így még nem komcsizták le egy gyerekmese szereplőjét.

De volt itt szó petrezselyemárulásról a bálteremben, a döntéseket fegyelmezetten végrehajtó családokról, körmönfont brüsszeli szándékokról, dumáról és olcsó rezsiről csakúgy, ahogyan arról, hogy a magyar ember eredendően politikailag inkorrekt, meg hogy nem vesztette el a józan eszét. Az inkorrektségről csak annyit, hogy ezzel a mondatával csupán egész nemzetét sértette vérig (ahogyan tette ezt Hitler és Sztálin, de erről a történészek többet tudnának mesélni), ámbár kétségkívül vannak köztünk politikailag inkorrektek. Például ő maga, az ő pávatáncával és bazári majmoskodásával. Az viszont tény, hogy ez az ország valóban (még!) nem vesztette el a fejét. Ha így lenne, akkor egy ilyen bazári majom, mint Orbán, már régen nem lenne a helyén.

Ezt az országértékelésnek mondott akármit, önmagát nem meghazudtolva zárta a mi bazári majmunk. Azt találta a nagyérdemű szemébe vágni, hogy legyünk észnél, tápászkodjunk fel, meg különben is ébresztő és jó reggelt minden egytábor és egyzászlólakónak… pedig jobban tette volna, ha nem mond ilyesmit, addig jobb neki (nekik), amíg az emberek alszanak. Mert ha a nép valóban felkel… Nos, bazári majmok vonatkozásában az semmi jóval nem kecsegtet. Jobb, ha tudja: a legtöbb bazári majom rács mögött tengeti életét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése