Veszteséges?

A nagysikerű „Öszeesküvés elmélet” című filmben hangzott el, a ma már legendás kérdés: - Biztonságos? A filmben a kérdést egy sötét alak tette fel, és bármit válaszolt a főhős, újra és újra feltette. Kizárólag ezt az egy kérdést. A cél nem a tudakozódás volt, hanem a kínzás, a megtörés, testileg-lelkileg.

Nos, valami ilyesmit művel a magyar kormány is a vállalkozásokkal, amikor megalkotta a két évig veszteséges vállalkozásokról szóló jogszabályt. Mert bár a kormányzati kommunikáció szerint a szabály az „ügyeskedő” hazai multikat célozza, kihatása lehet a többi vállalkozásra is. Kis- és középvállalkozásokra egyaránt.  Ha nem így lenne, akkor bizony diszkriminációról kell beszélnünk, amit az EU a vállalkozások terén nem nagyon tolerál. Akár így, akár úgy, kétség sem férhet hozzá, az Európai Unió pillanatok (na jó, nem pillanatok) alatt elmeszeli a törvényt, hiszen szembe megy az uniós, vállalkozói szabadságra vonatkozó jogszabályokkal.

A magyar „vállalkozásbarát” politika most sorozatban teszi fel a kérdést. „Veszteséges?”. És kizárólag a megtörés a cél, talán az ingatlanok megszerzése egyes csókosok (CBA?) számára. Mert az a legnagyobb hazugság, hogy a kormány a nyereségorientációra törekszik, hisz egy gazdaságot nem csak nyereséges cégek működtetnek. Magyarországon pláne, ahol olyan mértékűek az elvonások, hogy vállakozás-fejlesztésről nem is álmodhat a jobb sorsra érdemes - hangsúlyozottan becsületes - életművész. Veszteséges a pék és tejtermelő, a birkatenyésztő, de süti a kenyeret, feji a tehenet, tereli a birkát (középfokúan!) egyébként éhen döglik az ország. Veszteséges a tömegközlekedés (évtizedek óta), de hát közlekedni, a munkaerőt mozgatni kell, mert összeomlik a rendszer. Még hosszan lehetne sorolni. És ezt minden épeszű közgazdászpalánta tudja – csak valahogy a magyar unortodox kormánynak nem megy a fejébe. Ezért a fenti kérdésre a válasz is csak egyféle lehet: - Közöd?!

Ugyanis a kormánynak (az államnak) semmi köze ahhoz, hogy egy vállalkozás nyereséget termel, vagy sem. Az első esetben úgyis adózik - többet is, mint bárhol a világon. Ha meg az utóbbi a helyzet, magyar kurriózumként akkor is adózik ugyan, de a piac törvényei úgyis lerendezik a dolgot. És az sem szempont, hogy a beruházásokra anno állami adókedvezményeket kaptak a nagyberuházók (a gaz multik is), hiszen azt munkahelyteremtésre adta a magyar állam és nem működési rentabilitásra. A szerződés erre vonatkozó részét a beruházó teljesítette is. Ergo, az állam nem csak szerződést szeg, hanem jogellenesen gátolja a vállalkozási szabadságot (hol van itt már jog?), lehetetlen helyzetbe hozva a hosszútávú befektetőket, akik nem csupán egy-két hónapra előre terveznek. Ők jól tudják, hogy egy befektetés gyakran hosszú évek (akár a két év többszöröse is lehet) múlva válik nyereségessé, az előbb már említett nyereség-visszaforgatásról nem is beszélve Nem véletlen tehát, hogy bizonytalan a piac, nincsenek új vállalkozások, menekül a tőke. De mire is lenne, hiszen Magyarország maga a megtestesült bóvli.

Cseppet sem csodálkoznék, ha Brüsszelt elárasztanák a magyarországi vállalkozók panaszai. Jó esélyük van, hogy el is marasztalják Magyarországot. Kezdhetné mondjuk a Tesco és a hozzá szorosan kapcsolódó kis- és középvállalkozások.