Hosszúbájtok - Újratöltve

Több, a Norvég Civilt Támogatási Alap által támogatott civil szervezet adószámát függesztette fel a NAV a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) kérésére. Az akciósorozat – amellett, hogy nemzetközi konfliktusokat is gerjeszt - azért is különös, mert ugyanazon norvég alap által támogatott állami alapítványokra nem terjed ki a KEHI figyelme. Mint például az esztergomi Határtalan Szív Alapítványra.
Köztudott, hogy a Norvég Civil Alap 40 milliárd forinttal támogatta a különböző magyar szervezeteket, alapítványokat. Ebből az összegből 36 milliárdot a magyar kormánynak juttatott, hogy azt a kormány által támogatott alapítványok között az állam ossza el, míg 4 milliárdot közvetlenül a magyar civil szervezetek kaptak. Ezen összeget az Ökotárs Alapítványon által kiírt és koordinált pályázatokon nyertesek kapták meg. Ez az a momentum, amit a kabinet nem bír megemészteni, ugyanis a kormány a teljes összegre szeretné rátenni a kezét. Hogy miként és milyen eszközöket használva, és legfőképpen milyen eredménnyel, azt az elmúlt hetek történései jól mutatják. Bírósági, ügyészségi határozat lóhalálában, készenléti rendőrség, adószám-felfüggesztés…stb. Egyszóval a civil szervezetek ellehetetlenítése bármi áron, a támogatásaik megszüntetése. Azt nem tudom, hogy mire gondolt a kormány, de arra biztos nem, hogy akciójával a Norvég Civil Támogatási Alap teljes támogatása megszűnhet. Többek között a kormány-alapítványoké is.

A 355/2011. (XII. 30.) kormány rendelet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról meghatározza annak feladatkörét és jogosítványait. Ide tartozik például az 5. §, amely kimondja: „A kormányzati ellenőrzés az ellenőrzött szerv szervezetétől függetlenül működő, elsősorban a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység.”. Vagyis a KEHI felügyeleti és intézkedési jogköre nem terjed ki a civil szervezetekre, mivel nem közpénzt használnak, hanem egy független európai állam civil alapítványának pénzét, aminek nincs köze a központi költségvetéshez. Ergo nincs joga a NAV-ot utasítani olyan műveletre (adószám megvonás), ami nélkülözi a pénzügyi és számviteli fegyelem megsértésének bizonyítékait. Sem a NAV, sem az azt felügyelő KEHI nem tud felmutatni olyan bizonyítékot, amelyben a szervezetek az említett vétséget elkövették volna. Mivel a nyomozat még nincs abban a stádiumban, (a kormány még csak most keresi a paragrafusok útvesztőjében azt a tárgy- jogalapot, amelyet ráhúzhatna a civil alapítványokra, most éppen a jogosulatlan pénzkezeléssel próbálkoznak.) amely egyértelműen bizonyítaná a civil szervezetek vétségét, tehát a fentebb idézet kormányhatározat alapján nincs jogosítványa - de leginkább jogalapja - a KEHI-nek, hogy bizonyítékok hiányában, pusztán a gyanú alapján bárkinek az adószámát felfüggesztesse a NAV-val.

Ennek az egész, civil szervezetek elleni kormányzati ámokfutásnak van egy különös zöngéje. Nevezetesen rávilágíthat azokra az összefüggésekre és összefonódásokra, ami tulajdonképpen a jelenleg regnáló kabinetet jellemzi, akár törvényalkotási vonatkozásban. Mire is gondolok?

Ehhez tisztában kell lenni a következőkkel, amelyet szintén a már fentebb említett kormányrendelet tartalmaz:

„7. § (1) A Hivatal kormányzati ellenőrzési hatásköre nem terjed ki

a) a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés, Köztársasági Elnökség, Alkotmánybíróság, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Állami Számvevőszék, Bíróságok, Magyar Köztársaság Ügyészsége, Gazdasági Versenyhivatal, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia költségvetési fejezetébe sorolt költségvetési szervek, és

b) a Magyar Nemzeti Bank

ellenőrzésére

(2) A rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kormányzati ellenőrzését tevékenységük sajátosságainak és törvényben foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani.”

A NAV egy bizonyos mértékig független szervezet. Ellenőrzésére és munkafolyamatainak irányítására a kormányfő jelöli ki az illetékest egy miniszter személyében, aki történetesen jelenleg Lázár János a miniszterelnök helyettese.
Az a Lázár János, aki egyszemélyben vezeti a Miniszterelnökséget (amely a KEHI csúcsszerve), korlátlan ura a Információs Hivatalnak (IH), tehát közvetve a KEHI-nek is és NAV-nak is. A NAV adatbázisához elméletileg egyetlen személy sem férhet hozzá ellenörzések nélkül, senkinek sincs lehetősége nyom nélkül a rendszerben kutakodnia, leginkább változtatnia. Hangsúlyozom: Elméletileg! Ugyanis gyakorlatilag a kormány (IH) rendelkezik olyan eszközzel, amely bármely számítógépes rendszerbe be tud hatolni. Ezért az eszközért, a forrás- és rendszerkódokért és az ezt birtokló, bizonyos, akkor még IdomSoft néven ismert cégért nehéz (illetve nem is olyan nehéz) milliárdokat fizetett ki a kormány. Úgy is mondhatnánk, hogy tett egy „visszautasíthatatlan ajánlatot” amelynek következtében a cég tulaja rejtélyes körülmények között öngyilkos lett (lásd: Informatikai szörnyeteget vásárolna az állam - Plajbászblog, 2012.11.09). Az ügy több mint elgondolkodtató.

Az is elgondolkodtató, hogy bár a fentebb idézett 7. § 1 pontjának a és b bekezdése szerint a KEHI-nek nincs ellenőrzési jogköre a jogszabályban említett intézmények felett - mégis van. Ezt bizonyítják az alábbiak is:

„Az Információs Hivatal közvetlen és ráható munkakapcsolatot tarthat fenn a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal. Ennek értelmében az Információs Hivatal vezetője közvetetten irányíthatja az Információs Hivatalt, az Alkotmányügyi Hivatalt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot. Ezen kívül befolyással bírhat az Alapvető Jogok Hivatala, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információsszabadság Hatóság vezetőire. Az Információs Hivatal vezetője - nemzetbiztonsági hivatkozással - befolyásolhatja a Legfőbb Ügyész tevékenységét is.” (Korlátlan hatalom Orbán és Lázár kezében – Plajbászblog, 2012.07.23.)

Összefoglalva:

Bármennyire is azt állítják, hogy a KEHI, vagy a NAV rendszere „bombabiztos”, azt kell mondjam, hogy ilyen rendszer nincs. Csak megfelelő eszköz és megfelelő ember (informatikus, hecker,krecker…kinek melyik szimpatikus) kell ahhoz, hogy bármely adatrendszerben változtatásokat lehessen eszközölni, épp a célnak és érdeknek megfelelően. Mert ezek az eszközök és emberek immáron mind-mind a rendelkezésére állnak Lázár Jánosnak, illetve az Orbán-kabinetnek. És még kontrolltól sem kell tartaniuk, hiszen a teljes ellenőrzési struktúra a kezükben.

Mindannyian emlékszünk még 1998-ra, ama bizonyos „hosszúbájtok éjszakájára”. Ezt a kifejezést Kuncze Gábor, egykori belügyminiszter használta – gondolom nem ok nélkül - az APEH (a NAV elődje) akkori vezetőjének, Simicska Lajosnak arra az akciójára, amikor is egy teljes hétvégére hazaküldte az APEH alkalmazottait, rendszerfrissítés és adatmentés címen. Bár a mai napig sincsenek bizonyítékok, hogy visszaélés történt volna az APEH rendszerében, mégis gyanúra adhat okot, hogy például hogyan kerülhettek ki APEH adatok például a DEFEND (az UD Zrt lánykori neve) nevű magán-hírszerző céghez.

Különös pikantériája a dolognak, hogy pont az a Simicska Lajos került mostanság reflektorfénybe (szó szoros értelmében), akit éppen most húztak ki az orbáni kegyeltek névsorából, és akinek a legtöbb a vesztenivalója az unortodox hatalommal szemben. Ehhez pedig nem kell más, mint azt a bizonyos „hosszúbájtok éjszakáját” felmelegíteni, és megfelelő időben és körítéssel tálalni. Mindenesetre Simicska most tanulgatja, hogy bár hallgatni bizony arany, de beszélni ezüst. Azt most neki kell eldönteni, melyik lehet számára a jobb és főleg veszélytelenebb. Az is érdekes, hogy mindezt a Norvég Civil Támogatási Alap „rongyos” 4 milliárdja hozhatja ki.