Harcaim

Él mostanság a világ egy kis szegletében egy harcos. Nem mondom hol - él, ahol él.

No nem egy Conan, vagy egy Rambo, Svarci, vagy Sly dizájnnal, csak amolyan kis szeglet kis harcos forma.

Ennek a harcosnak a mániája a kard ki kard, hol gyalog, hol galopp, hol vitorláson, hol naszádon és az sem érdekli, ha nincs kivel, mert akkor úgyis keres magának valakit, illetve valamit, hisz’ ez a lételeme. Azt nem tudhatom biztosan, hogy ez a mánia betegség-e, ám mindenesetre elgondolkodtató.

Ez a harcos ilyen volt ifjonti korában is és most is, ahogy belépett ötvenes éveibe.
Harcolt a gaz komenyisták ellen, belülről, ahogyan egy jól konspiráló tizenéves harcoshoz illik. Majd a tovarisokat zavarta haza, igaz, azok akkoriban már réges-régen otthon voltak. Aztán nekiesett a papoknak, mondván térdre csuhások, itten van Anulu az ő fakardocskájával, de valami történhetett a sekrestyében, mert a harcos hirtelen magára öltötte a keresztes-vitézek jelmezét.

Summa summarum, ez a harcos él, élt és élni fog, mert hiszen ő a kis szeglet Örökös Harcosa.
Harcot hirdet, ha kell, ha nem, mert ha nincs harc, abba ő belerokkan, ahogyan a megviselt ábrázatú vajnás Rambo is. Ugyanis máshoz nem nagyon ért.

De nem kell aggódni Tisztelt Hölgyeim és Uraim, mert harcdömping van.
Harc a világbank és egyáltalán a minden bank ellen, harc a nyugdíjért és a devizásokért, harc a pálinkáért és az akácért, harc a szomszédért és a szomszéddal. Harc a rezsiért és a kizárólagos rizsáért, harc van a földért és trafikért, harc a piáért és a piárért. A legújabb harc éppenséggel Európa ellen dívik, mert hiszen az a gaz EU be akarja kebelezni a kisszegletet. De sebaj, van stratégia ez ellen is, ha más nem megállapodás. Stratégiai. Ha meg nem jön be, úgyis felajánlja az Örökös Harcos a döntetlent, mondjuk egy vadiúj stadion hamvaszöld gyepén. Mert ahogyan a pávatánc, úgy ez is a harc-technika része. Hogy ezek a harcok leginkább szélmalmokról szólnak és csak az emberi képzelet szüleményei… Servantes ezt jobban tudja.

Egy valami ellen nem szeret harcolni az Örökös Harcos és ezt meg is írta memoárjában: a szellemek ellen. Legfőképpen a palackos szellemek ellen, amiket ő engedett ki. Nem is csoda. Egy igazi dzsin nem borókás és nem hordólakó. Nem is hordószónok. És egy igazi dzsin azért mégsem egy Tokaji, de még csak nem is egy Unicum, bármilyen kereszt is van a pajzsán, a pólóján, illetve a karszalagján. Minden híresztelés ellenére egy valódi palacklakó szellem nem csupán az Ezeregy éjszaka meséiben létezik.

Nekem ezért  - vagy éppen ezért - eszembe jut egy másik lánglelkű „harcos”, aki szintén az állandó harcban lelte örömét, és aki szintén kiengedte a palackból a szellemet. Ő is írt - két festés és egy-két börtönév között – memoárt „Harcaim” címmel, csak akkoriban azt úgy nevezték Mein Kampf. Nem tudom hogy a kisszeglet harcosa hallott-e róla, netán olvasta-e? Ha igen, akkor okult-e belőle? Úgy látom nem nagyon. Pedig a mániákus harci vágy olykor hozhat tragikus véget, és azon biz’ egyetlen arkangyal sem segíthet. Legfeljebb egy jó orvos.