Nem tudom, ki hogy van vele, de engem egyre inkább bosszant
az újmódi ellenőrzési őrület, ami a budapesti metró területén folyik.
Budapest metróvonalainak hozzávetőleg 50 állomása-megállója van. Minden metróállomás bejáratánál átlagban és műszakonként 4 jegyellenőr teljesít szolgálatot, a beosztáshoz illő fapofával és elhivatottság érzéssel. Ez annyit jelent, hogy uszkve 200 ellenőr tevékenykedik a metróbejárókban műszakonként, ami három műszakban 600 fő. Mondhatnánk, hogy ez egy kétmilliós világvárosban nem is olyan sok.
Ám nem ilyen a BKK munkaszervezése, hanem amolyan magyaros. Gyakran előfordul, hogy az állomásonkénti négy fő megtöbbszöröződik. Nyolc, olykor tizenkettő főre is növekedhet, vagy még többre, ami már többezer fős ellenőri létszámot igényel. És ez a létszám csak a metróhálózatra vonatkozik.
De a BKK-nak mindez nem elég. Sokszor lehet tapasztalni, hogy az ellenőri létszámot kiegészítik közterület-felügyelőkkel, rendőrökkel, kerületőrséggel (?!), ami szintén többszáz fős „kommandó alakulatot” jelent. Közpénzből. És ez az éppen bliccelőkre vadászó rendőri- és közterületi erő bizony olykor nagyon hiányzik az egyéb bűnesetek megakadályozásában, felderítésében. Az sem mellékes, hogy itt már nem csak a létszám a lényeg, hanem a köz- és magánterület közötti határ is. Jogi szempontból. Ugyanis mindenhol ki van függesztve az óvó figyelmeztetés, miszerint „kérjük őrizzék meg jegyeiket a kijáratig, mert ellenőreink a metró egész területén ellenőrizhetik azok érvényességét”, ami bikkfanyelven annyit jelent, hogy a metró egész területe magánterület, és ott a közterület-felügyelők és rendőrök csak a tulajdonos kifejezett kérésére, illetve külön hatósági engedéllyel, a törvények betartásával járhatnak el. (Csak megjegyzem, hogy az utóbbi hónapokban-években egy darab nem sok, de annyi ellenőrt sem láttam tevékenykedni a metrószerelvényekben, vagy a peronokon.)
Ezért tapasztalható az, hogy a közterületesek, vagy a rendőrök kinn ácsingóznak a „kapun” kívül és ott várakoznak. Az ellenőrök rikkantására. (Saját szememmel láttam egy félresiklott eksönt, amikor a rendőrök falhoz nyomtak egy utast bérletestől, mert az ellenőrön éppen nem volt szemüveg, viszont volt nagy hangja.). Ami már csak azért is furcsa, mert a metrón belül ugye a hatóságnak vannak korlátai, kívül pedig a BKK-nak, illetve az ellenőreinek. De hát így megy ez Vitézysztánban.
Budapest metróvonalainak hozzávetőleg 50 állomása-megállója van. Minden metróállomás bejáratánál átlagban és műszakonként 4 jegyellenőr teljesít szolgálatot, a beosztáshoz illő fapofával és elhivatottság érzéssel. Ez annyit jelent, hogy uszkve 200 ellenőr tevékenykedik a metróbejárókban műszakonként, ami három műszakban 600 fő. Mondhatnánk, hogy ez egy kétmilliós világvárosban nem is olyan sok.
Ám nem ilyen a BKK munkaszervezése, hanem amolyan magyaros. Gyakran előfordul, hogy az állomásonkénti négy fő megtöbbszöröződik. Nyolc, olykor tizenkettő főre is növekedhet, vagy még többre, ami már többezer fős ellenőri létszámot igényel. És ez a létszám csak a metróhálózatra vonatkozik.
De a BKK-nak mindez nem elég. Sokszor lehet tapasztalni, hogy az ellenőri létszámot kiegészítik közterület-felügyelőkkel, rendőrökkel, kerületőrséggel (?!), ami szintén többszáz fős „kommandó alakulatot” jelent. Közpénzből. És ez az éppen bliccelőkre vadászó rendőri- és közterületi erő bizony olykor nagyon hiányzik az egyéb bűnesetek megakadályozásában, felderítésében. Az sem mellékes, hogy itt már nem csak a létszám a lényeg, hanem a köz- és magánterület közötti határ is. Jogi szempontból. Ugyanis mindenhol ki van függesztve az óvó figyelmeztetés, miszerint „kérjük őrizzék meg jegyeiket a kijáratig, mert ellenőreink a metró egész területén ellenőrizhetik azok érvényességét”, ami bikkfanyelven annyit jelent, hogy a metró egész területe magánterület, és ott a közterület-felügyelők és rendőrök csak a tulajdonos kifejezett kérésére, illetve külön hatósági engedéllyel, a törvények betartásával járhatnak el. (Csak megjegyzem, hogy az utóbbi hónapokban-években egy darab nem sok, de annyi ellenőrt sem láttam tevékenykedni a metrószerelvényekben, vagy a peronokon.)
Ezért tapasztalható az, hogy a közterületesek, vagy a rendőrök kinn ácsingóznak a „kapun” kívül és ott várakoznak. Az ellenőrök rikkantására. (Saját szememmel láttam egy félresiklott eksönt, amikor a rendőrök falhoz nyomtak egy utast bérletestől, mert az ellenőrön éppen nem volt szemüveg, viszont volt nagy hangja.). Ami már csak azért is furcsa, mert a metrón belül ugye a hatóságnak vannak korlátai, kívül pedig a BKK-nak, illetve az ellenőreinek. De hát így megy ez Vitézysztánban.
Ilyenkor az ember nem csak azon gondolkodik el, hogy a BKK
tulajdonképpen már a saját ellenőreiben sem bízik. Mert nem csak a bejáratnál,
hanem a kijáratoknál is teljes erővel csapnak le a… kire is? A már a metróban
megszaporodott bliccelők ezreire? Ami ugyebár nonszensz. Ezek szerint a kijárati ellenőrök
tulajdonképpen a bejáratiak trehány munkájának kontrollőrei. Tapasztaltam már
egy külvárosi nagyforgalmú csomópont metrókijáratánál, hogy míg a bejáratnál
hat ellenőr dolgozott, addig a kijáratnál vagy tucatnyi, plusz, vagy négy
közterületes és vagy féltucat rendőr. Abszurdum. Mint valami diktatúrában. De
amilyen az ország, olyan a metrója.
Ezenkívül az is eszébe jut a gyarló honpolgárnak, hogy az a többszáz (ezer) metróellenőr tulajdonképpen hiányzik a többi tömegközlekedési viszonylatról és ennek köszönhető, a visszafejlődés csúcsa, az egyajtós felszállás és például az amúgy is leterhelt sofőrök pluszterhe, a jegyárusítás és ellenőrzés. Mert fő a biztonság. Akkor is, ha egy buszsofőr a fáradtságtól és a stressztől átrobog a tilosat mutató vasúti átjáróban.
Befejezésül még annyit: Sehol a világ metróiban nincs ez az ellenőrület, csak Budapesten. Úgy látszik ez is egyfajta hungarikum. Persze van olyan nagyváros (például az olyan elmaradott város, mint Párizs, vagy New York), ahol nem szerelték le a metró aprópénzes beléptető-rendszerét úgy, mint Budapesten, arra hivatkozva, hogy lassítja a közlekedést (ami ugyanolyan nettó hülyeség, mint az, hogy a kis Dávidka már 8 éves korában a globális tömegközlekedés átalakításán fáradozott). A közlekedés ezekben a városokban ugyanúgy nem lassult le, igaz kissé modernizálódott, mert az euró-, és dollárcent mellett megjelentek a chip-kártyás kapuk is. Érdekes, hogy ennek dacára sincs az említett városokban arányaiban több bliccelő. Ilyen csak nálunk van. Meg modern beléptető-renszer is. Igaz az stadionokba való és évtizedek óta hever valami raktárban, de kicsire nem adunk. Nyilván azt is át tudja majd alakítani valami műszaki zseni és be lehet majd építeni a jövő században, mondjuk a Bosnyák téri metróállomásba.
Ezenkívül az is eszébe jut a gyarló honpolgárnak, hogy az a többszáz (ezer) metróellenőr tulajdonképpen hiányzik a többi tömegközlekedési viszonylatról és ennek köszönhető, a visszafejlődés csúcsa, az egyajtós felszállás és például az amúgy is leterhelt sofőrök pluszterhe, a jegyárusítás és ellenőrzés. Mert fő a biztonság. Akkor is, ha egy buszsofőr a fáradtságtól és a stressztől átrobog a tilosat mutató vasúti átjáróban.
Befejezésül még annyit: Sehol a világ metróiban nincs ez az ellenőrület, csak Budapesten. Úgy látszik ez is egyfajta hungarikum. Persze van olyan nagyváros (például az olyan elmaradott város, mint Párizs, vagy New York), ahol nem szerelték le a metró aprópénzes beléptető-rendszerét úgy, mint Budapesten, arra hivatkozva, hogy lassítja a közlekedést (ami ugyanolyan nettó hülyeség, mint az, hogy a kis Dávidka már 8 éves korában a globális tömegközlekedés átalakításán fáradozott). A közlekedés ezekben a városokban ugyanúgy nem lassult le, igaz kissé modernizálódott, mert az euró-, és dollárcent mellett megjelentek a chip-kártyás kapuk is. Érdekes, hogy ennek dacára sincs az említett városokban arányaiban több bliccelő. Ilyen csak nálunk van. Meg modern beléptető-renszer is. Igaz az stadionokba való és évtizedek óta hever valami raktárban, de kicsire nem adunk. Nyilván azt is át tudja majd alakítani valami műszaki zseni és be lehet majd építeni a jövő században, mondjuk a Bosnyák téri metróállomásba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése