Médiacsörte

Fotó: dailymail

A kijevi-válság a hazai médiákat is erősen felzaklatta. Talán a választás közeledte, talán a zsigeri indulatok az oka, hogy egyes ellenzéki híradások a hírek kommentálásában jócskán túllőttek a célon.

„Fullba tolja az orosz seggnyalást a magyar közszolgálati média” – adta hírül az magyarinfo.blog.hu a maga keresetlen stílusában, amit az atlatszo.hu azonnal és minden fenntartás nélkül tett közzé az egyik legnagyobb közösségi oldalon. Ez még a kisebbik gond. A nagyobb, hogy a Népszava is csatlakozott ehhez a szenzációhajhász hírnek a közreadásához. Ámbár a Népszava becsületére váljon, hogy ugyanaznapi lapszámában (2014. február 22.) már az ok-okozati összefüggéseket is boncolgatni kezdte, tehát nem egyértelműen állt be az atlatszo.hu és a magyarinfo.blog mögé.

A Népszava már pró és kontra közölte, a kijevi véres események történéseit. Nevezetesen, hogy kik állhatnak annak hátterében, hogy Kijevben a helyzet ilyetén formában eszkalálódott.

A magyarinfo.blog ás az atlatszo.hu azt vetette a közszolgálati média (M1, Kossuth Rádió) szemére, hogy nem közölte eléggé tárgyilagosan azokat a híreket, hogy Kijevben a rendfenntartó erők éles fegyvereket használtak az utcai zavargásokban, békés civileket véve célba. Mi több nagyokat hallgatott róla és mintegy „jereváni rádió” stílusban homlokegyenest az ellenkezőjéről tudósított. Azon kívül az orosz híradásokat (is) alapul vette hírközléseiben.
És ez már elég volt mind a két híroldalnak, hogy seggnyalással vádolja a közmédiát.
Tény és való, hogy a magyar közmédia az utóbbi négy évben igencsak kormányszócsővé degradálódott, és híradásaiban az ellenzéki hangok nemigen kaptak szerepet, vagy azok is torzítva. Az is tény, hogy ennek az otrombán szenzációhajhász címnek a létrejöttében erősen közrejátszhatott az orbáni külpolitika „keleti nyitása” azon belül is a rosszhírű Orbán-Putyin „csúcs”, a paksi atom-biznisz, és a grátisz olajüzlet. De ez még nem jelenti azt, hogy a közmédia - most kivételesen visszafogott híradásait – azonnal és ilyen formában kelljen támadni. Ezt nevezik az újságírásban erős csúsztatásnak.

De nézzük a tényeket:
Ukrajnában – főleg Kijevben – véres utcai harcokba torkollottak a kormányellenes tüntetések. Az ukrán rendfenntartó erők először a szokásos formában igyekeztek helyreállítani a rendet. A helyzet akkor kezdett el súlyosbodni, amikor a tüntetők között feltűntek a radikális, szélsőséges elemek. Ilyen elemek például a Svoboda nevű újfasiszta tömörülés. Tagjai nyíltan náci eszméket vallanak, és azt hangoztatják, hogy Ukrajnát a „moszkovita zsidó maffia” kormányozza. Rendkívül radikális csoport, amelynek tagjai gyakran vesznek részt politikai ellenfeleik, illetve bevándorlók, vagy nem ukrán nemzetiségiek elleni utcai erőszakban és bűncselekményekben.
A Svobodán kívül még említhető „Majdan hőseinek” kikiáltott Jobb Szektor (Právij Szektor) nevű tömörülés, amely a kijevi zavargások alatt jött létre. A Jobb Szektor még a Svobodánál is radikálisabb szervezet, mi több túl liberálisnak tartja a svobodásokat. Ők rúgták fel a tűzszünetet, ők szereztek fegyvereket és támadtak lőfegyverekkel a rendfenntartókra, és ők azok, akik jelen pillanatig építik a barikádokat és erődítéseket Kijev utcáin.

Nos, az ilyen, a társadalomra rendkívül veszélyes elemek ellen vezényelték ki Kijev utcáira a fegyveres rendfenntartókat, akik tűzparancsot kaptak a szélsőségesek likvidálására. Sajnos a tűzharcoknak fegyvertelen civilek is áldozatai lettek (80-100 áldozatról szólnak a hírek). Nagy a valószínűsége, hogy számos civil ezeknek a szélsőségeseknek az áldozata, akik akcióikkal szándékosan hergelik a médiákat az ukrán karhatalom és kormány ellen, tudva tudván, hogy a külföld árgus szemekkel figyel. Ugyanakkor ezzel a radikalizmussal csak az ország megosztottságát erősítik, súlyos polgárháborús veszélynek kitéve azt.

A módszer ismert és kiválóan alkalmas a közvélemény manipulálására. Jó példa erre a 2006-os budapesti zavargások, ahol „csak” ártatlan civilek az áldozatok, de manapság már a több mint 400 súlyosan sérült rendőrről szó sem esik. Budapesten is a radikális, újfasiszta, és egyéb felforgató elemek (futballhuligánok) vették ki leginkább részüket az utcai zavargásokban. Az elfogulatlansággal egyáltalán nem vádolható Hírtévében, vagy Echo tévében is csak az „ártatlan civilek” tűntek fel és valahogy nem esett szó a rendőrökről. Zokogó rendőrhozzátartozókról valahogy soha nem lehet hallani a híradásokban. Ki is használta ezt alaposan az akkor még ellenzékben tevékenykedő Fidesz, és a Jobbik. Ennek eredménye a mostani kétharmad, a politikai önkény.

Ez valahogy sem az atlatszo.hu, sem az ominózus magyarinfo.blog szerzőjének nem jutott eszébe. Inkább a zsigeri gyűlöletből fakadó álhír.

Szomorú tény, hogy egyedül a Népszava vette a fáradságot, hogy elemző cikkében vizsgálja az ukrán krízis okait. Ennek során feltárja, hogy a krízis kirobbanásában ugyanúgy szerepet játszhat Oroszország, mint az USA, vagy az EU érdek is. Ugyanis Ukrajna azon kívül, hogy stratégiai és gazdasági vonatkozásban is mintegy ütköző zóna Oroszország és a nyugat (NATO) között, jelentős vonatkozásban megosztott. Az ország keleti fele erősen húz Oroszország felé, míg a nyugati fele az EU irányába. Ez a megosztottság pedig rányomta bélyegét a kijevi eseményekre is. Mértékadó politikai elemzők nem tartják véletlennek, hogy Putyin is csak kivárt, és nem volt hajlandó elhamarkodott véleményt kiadni. És most kivételesen így tett a magyar közmédia is. Véleményem szerint helyesen.
Sajnálatos, hogy egyes ellenzéki magyar médiafelületek minden alaposabb elemzés nélkül azonnal a napi magyar politikai eseményekkel húznak párhuzamot. A HVG egyszer már beleesett ebbe a csapdába a tényfeltáró újságírás kapcsán alkalmazott ellenőrizetlen hírekkel. Nem lenne jó, ha például az atlatszo.hu, de főleg a Népszava ugyanebbe a hibába csöppenne. Minden efféle felelőtlen híradás (bár a magyar média csupán csepp a tengerben) erősítheti egy újabb hidegháború felé sodródást. Ukrajna Magyarország számára különben is túl nagy falat. Nem is beszélve a kárpátaljai magyarságról. Hiányzik nekünk egy menekülthullám, egy amúgy sem fényesen prosperáló gazdaság mellé?