Csodatanya

Montázs: Plajbászblog

Az összesen 3,5 milliárdos tanyafejlesztési keretből 220 milliót szakított a budapesti V. kerületi önkormányzat – adta hírül a 444.hu. Eddig a hír.

De kezdjük az elején. Miből is áll egy tanya? Gyermekkori tanyai tartózkodásaim emlékeiből merítve, nekem egy tanya a következőkből áll: Központi lakóingatlan (tisztaszoba, konyha, kamra), gazdasági épületek és építmények (ólak, górék, kazlak), amit körülvesz a szántó, legelő, háztáji kiskert. No és a rengeteg állat. Marha, disznó, birka, a temérdek lábasjószágról, aranytojást tojó tyúkról nem is beszélve. Szóval ennyi.
És most nézzük, hogy Budapest belvárosa, hol tud felmutatni olyan területet, ahol valami hasonló üzemel, amire tulajdonképpen a nyertes pályázat alapult. Lássuk csak!

Tisztaszoba: Na az van. Lassan az egész belváros egy tisztaszoba, ahová csak ünnepi alkalmakkor lehet belépni. Leginkább a hajléktalanoknak és az autóval közlekedőknek. Csupa csicsa, csupa báj.

Konyha: Ez is van. Itt főzik ki a dolgokat, forrázzák le és kopasszák meg a lábasjószágot, s olykor pihennek, netán megalszanak. Munka helyett. Igaz, ezt a konyhát úgy hívják, hogy Magyar Parlament, ahol éppen nagytakarítás folyik, ahol kihajítanak mindent és mindenkit, aki nem oda tartozik. Szerintük.

Kamra: Van ez is. Itt tárolják a feldolgozott termékeket. Leginkább szőlőt és lágy kenyeret. Igaz, hogy kicsit savanyú, és kicsit sárga, de a miénk. És van itt kérem kúria és ügyészség, alkotmány- és táblabíróság, szóval minden, ami a túléléshez (és az éhenhaláshoz) kell. Aztán van persze kamara is a kamrában. Leginkább a főkamara, amit úgy neveznek Magyar Nemzeti Bank. De mellette ott a minden bank is, és érték- és árutőzsde, meg mérnöki-, ügyvédi-, ipari- és mezőgazdasági kamara is.

Gazdasági épületek: No, az is van dögivel. Igaz, hogy úgy nevezik inkább, hogy Miniszterelnöki Hivatal, meg középület és iroda. Itt tengeti mindennapjait a rengeteg lábasjószág… meg marha, meg disznó, meg, birka. Néha egy-egy kecske, mert az kell az éhenhalás ellen, ahogyan azt jó Pintér Sándor oly szemléletesen kifejtette. És van „góré” is. Igaz, hogy az hol itt, hol ott van, és nem kukorica lakozik benne, hanem rizsa, de ez is amolyan belvárosi sajátosság.

Eddig rendben is volna. Nézzük a tanya többi hozzávalóját.

Hol a szántó és legelő? A háztájiról nem is beszélve. Lássuk be ez a belváros esetében fogós kérdés, de csak a felületes szemlélődő számára. Szántó az van, ezt bizton állíthatja mindenki, aki manapság a Kossuth tér környékén jár. Kicsit rögös, kicsit ugaros, de felszántható. Akár a császár udvara, ahol a bú van szociálisan eltemetve. Tehát szántó is kipipálva.

Háztáji: Ez az a hely, ahol a sok zöldséget termelik ugye. Ez is van. Leginkább úgy hívják „Szóvivői iroda”. Itt aztán annyi zöldség terem, hogy doszt. Csak győzzük lenyelni…olykor falra hányni.

Legelő: No, ez az egy, amiben szűkölködik a csodatanya. Mert ugye hová hajtják ki jobb időben azt a sok állatot? Volt ugye a Kossuth tér, ahol volt Kövér legelő, de az most felszántva. Van a Szabadság tér, ahonnan gondos kezek lekorlátozták a korlátokat. Úgy öt-hat méteres magasságig. Magasfeszültség, kamera, miegymás. Egyébként is manapság (és az új gyülekezési törvénynek köszönhetően) az ökrösvonták találkozása ott (is) tilos. Így hát ott sem tombolhat a sok barom. Hová lehet kihajtani őket? Az Erzsébet-téri legelőre, vagy  a Deák rétre? Nem jó, mert az előbbi túl fás, az utóbbi meg lőtérnek lett kinevezve. A Felszab tér is kiesik, mert ott éppen az aktuális rigolírozás (talajjavítás, nagy mélységű trágyabeszántás) folyik. Átmeneti megoldásként jöhet a földbérlés. Másnéven mutyi. Mondjuk a Hősök tere legelője, ahol a sok békemenetelő szürkemarha, rackaszarvú sötét birka, esetleg társállatként a gárdaszőrű mangalica élheti víg napjait.

Ezek alapján bizton állíthatjuk, hogy az V. kerületi önkormányzat pályázata mindenben megfelelt a követelményeknek, és jogosan került számukra odaítélésre az a rongyos 220 millió. Lesz tehát miből fejleszteni a csodatanyát, karácsonyi takarmányt juttatni a jószágnak.