Egy a zászló – hirdette még ff.e. (fülkeforradalom előtt) a
kapitány. Vagy kettő… Esetleg több. Ez mindig attól függ, hogy milyen vizeken
hajózik a Kárpátok kalóznaszádja. Mert a jó kalóz mindig azt a zászlót húzza az
árboc csúcsára, amit az érdeke diktál. Van úgy, hogy a nemzeti trikolort. Aztán
van úgy, hogy csíkosat, amolyan ámerikásat, azzal a különbséggel, hogy nincs
rajta csillag. A csillagra a mi jó kalózkapitányunk amúgy is allergiás.
Valahogy nem szereti. Sem ezüstösen, sem aranyosan, sem vörösen. Főleg vörösen
nem, bár kiszivárgott hírek szerint titokban mégis vonzódik ehhez a
színárnyalthoz.
Tehát nem szereti a csillagokat, de ha a szükség úgy hozza,
mégis elviseli. Vállapokon főleg, deli kalóz-legények vállapján, mert a
kövéreket ki nem állhatja. No, nem az olyan Kövéreket, nem a mifajtánkat,
hanem… hanem a másikakat. És persze az égen is, kényszerűségből, mert kell a
navigációhoz, bár már tervezi azok kiiktatását is, mint ahogy a Nap és a Hold
járásának átalakítását.
Szóval az történt, hogy a mi kapitányunk - minden kalózok
atyja - most arra kényszerült, hogy
tárgyalásokba bocsátkozzon az ellen kapitányával, a vérengző Van Rompuyjal, aki
nehezményezi a mi kalózunk adósságait, viszont - oda van a csillagokért. Mivel
az uniós lobogó éppen nagymosásban van, s ki tudja mikor kerül vissza
(rossznyelvek szerint eladták), a mi kapitányunk azt találta ki, hogy székely zászló alatt vendégeli meg az uniós
tengerek ördögét. Részben a respekt, részben a kalóz-tisztesség miatt, mert a
mi kapitányunk tudja az illemet. Elvégre és egyébként azon is van csillag. Egy
árva csillag ugyan és nem tizenkettő, no meg világoskék alapon árválkodik, de
kicsire nem adunk. Kit érdekel, hogy sötét, vagy világos az a zászló. Világos?
Különben is Van Rompuynak az is jó lesz, jobb esetben még észre sem veszi. Ha
mégis, akkor majd a mi kapitányunk jól átalakítja a tengerek határait, és akkor
Van Rompuynak is lesz nemulass.
Így esett meg aztán az a csúfság, hogy a kalóztanácskozás
alkalmával, az unortodox kalóznaszád főárbocára uniós lobogó helyett
székelyzászló került. Hogy meddig lesz ott, azt senki sem tudja. Talán amíg Van
Rompuy ki nem szúrja, le nem szaggatják a délkeleti szelek, vagy a naszád el
nem süllyed. Esetleg a legközelebbi matrózlázadásig. Ugyanis ez is az unortodox
kalózmesék titokzatosságainak egyike. De majd Lázár-kalóz titkosszolgálata ezt
is jól kideríti.
Itt a kalózmese vége, fuss el véle. Akarom mondani: Ahój!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése