Gáz van babám - avagy az orbáni energia-stratégia árnyoldala

A tisztánlátás érdekében némi történelmi áttekintést is csatoltam a kommentekhez. (K.J.)

2008. április 13.

Orbán Viktor Katarban

Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke a szervezők meghívására részt vesz a Demokrácia, Fejlődés és Szabadkereskedelem című 8. Doha Fórumon Katarban - tájékoztatott közleményében Szijjártó Péter fideszes szóvivő. (fidesz.hu)

Orbán Viktor – bár 2008-ban sem joga, sem lehetősége az államközi tárgyalások lefolytatásához – már ekkor biztos a 2010-es kormányváltásban, és ezek alapján (és persze a busás haszon reményében) kezd tárgyalásokat a Katari Emírséggel, cseppfolyósított gázszállítás ügyében. Tankhajós szállítást és horvátországi Adriai-tengeri fogadóbázis kiépítését vizionálja. Eközben ostorozza a Déli-Áramlat gázvezeték kiépítését, amely a szibériai mezőkről szállítana gázt a Fekete-tengeren keresztül. Igaz, annak végállomása osztrák területen lenne és nem a nyugat-dunántúli gáztározóknál, ami szöges ellentétben áll Orbán azon álmával, amely Magyarországot képzeli el a Közép-európai gázelosztás központjának. Következmény: Vlagyimir Putyin orosz elnök zokon veszi a törekvést, ami hatással lehet az orosz hosszútávú gázszállítási szerződésekre.

2010. november 29.

Schmitt Pál Libiában

Schmitt Pál a líbiai fővárosban zajló EU-Afrika csúcstalálkozó keretében a nap folyamán kétoldalú tárgyalást folytatott a líbiai forradalom vezetőjével, Moammer el-Kadhafival.

Schmitt Pál az elmondta, hogy a magyar vállalatok szívesen részt vesznek a Líbiában történő fejlesztésekben. (fidesz.hu)

Orbán két vasat szeretne egyszerre tartani a tűzben, ezért küldte Schmittet Líbiába. Sajnos a Kadhafi-rezsim bukásával a líbiai tűz hamarosan kialszik. Orbán líbiai gázszállítási álmai szertefoszlanak.

2011. május 25.

MOL-részvények kivásárlása az orosz Szurgutnyeftyegaz-tól

Tegnap először Orbán Viktor miniszterelnök, majd Fellegi Tamás fejlesztési miniszter jelentette be: az állam megvásárolta a Mol 21,2 százalékát az orosz Szurgutnyeftyegaz nevű olajcégtől. A kormányfő szerint a lépéssel stabilizálták a Molt, amelyet a nemzetgazdasági szempontból egyik legerősebb, közép-európai szinten is meghatározó nagyvállalatnak nevezett. (NOL)

Orbán Viktor a lehető legrosszabb üzletet kötötte az orosz energetikai óriással. A 21,2 %-os MOL részvény vásárlás 500 millió eurójába került a magyar adófizetőknek. Az ügy pikantériája, hogy az ügyletet az IMF készenléti kölcsönéből finanszírozta az Orbán-kabinet. Elmondható tehát, hogy a kormány nem csak hogy eltőzsdézte az adófizetők pénzét, de ráadásul kölcsön pénzből is tette mindezt, devizáért. Miközben rajtunk röhög az egész világ, senkinek sem jut eszébe beperelni a kormányt különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés címén.

2011. július 5.

INA-botrány

„A horvát ügyészség jogsegélykérelemmel fordult a magyar ügyészséghez a horvát félnél folyó, az INA olajtársasággal kapcsolatban lévő ügyben, a megkeresés kiadatási kérelmet nem tartalmaz. A jogsegélykérelem értékelése folyamatban van” – tudatta a keddi ígéretnek megfelelően szerdán kora délelőtt kiadott közleményében a Legfőbb Ügyészség. A horvát ügyészség Hernádi Zsolt meghallgatását szorgalmazza. (MTI)

Nyerges Zsolt neve nem véletlenül került az ügy homlokterébe. A horvát fél szerint bizonyítékai vannak, hogy a  MOL azért vetett szemet a horvát olajtársaságra, hogy lehetőséget teremtsen az adriai kikötőkön keresztül a katari cseppfolyósított gáz magyarországi transzportálására. Mivel a MOL nem rendelkezett az INA-ban többségi részvénytulajdonnal (49%) ennek megváltoztatása érdekében a megvesztegetéstől sem riadt vissza.  Bár a magyar fél – és leginkább Nyerges Zsolt – tagadja a korrupció vádját, addig a horvát ügyészség megvesztegetés vádjával letartóztatta Ivo Sanader volt horvát kormányfőt. Az ügyben felbukkant Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter neve is, akit Orbán Viktor 2011. decemberében menesztett posztjáról.

2010. március 2.

Állami opció az E.ON-érdekeltség visszavásárlására

Az E.ON 2005-ben vásárolt többségi részesedést a Mol földgázüzletágában 2,1 milliárd euróért. A korábbi magyar kormány 2010-ben opciót szerzett az érdekeltség visszavásárlására. Az opció 2016-ban járna le. (Kisalföld)

Az E.ON a magyar gázüzletágban jelentős erővel bír, ami nem fér bele az orbáni államosítási-központosítási koncepcióba, különös tekintettel a gázbizniszre. Ezért az orbán-kabinet megerősíti az MSZP-kormány 2010-es opcióját.

2012. június. 6.

Orbán Azerbajdzsánban (Az évtized botránya)

A jelenleginél szorosabb együttműködést kell kialakítania a Kaszpi-tenger térségével az Európai Uniónak ahhoz, hogy minél biztonságosabb legyen a közösség energiaellátása - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Bakuban, a Crans Montana Fórumon (kormány.hu).

Orbán Viktor már 2008-ban az azeri térségből kiinduló Nabucco gázvezeték kiépítését preferálta a Déli Áramlat ellenében, holott köztudott, hogy a kaukázusi térség az energiaellátás szempontjából roppantul megbízhatatlan. Ennek ellenére Orbán Viktor a zsíros üzletet vár az azeri látogatás eredményeképpen. Ennek érdekében még egy olyan - világviszonylatban is rendkívül nagy felháborodást keltő - lépéstől sem riad vissza, hogy átadja Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, aki kegyetlenül lemészárolta örmény tanulótársát a budapesti Nemzetvédelmi Egyetemen és amiért életfogytiglani börtönre ítélték. Az úgynevezett „baltás gyilkost” 2012. októberi átadása után Azerbajdzsánban azonnal szabadon engedték és nemzeti hősnek kijáró tisztelettel ünnepelték. Az ügy nemzetközi botránnyá fajult és Örményország azonnal megszakította diplomáciai kapcsolatát Magyarországgal. Félő volt, hogy Orbán "üzleti" ténykedésének hatására újból kiújulnak a nemzetiségi harcok Örményország és Azerbajdzsán között, újra lángba borul a kaukázusi térség.

2012. augusztus 25.

A kormány gáztározót vásárolna az E.ON-tól

Orbán Viktor miniszterelnök egy Kőszegen megrendezett közéleti rendezvényen kijelentette: "pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől". Az ügyletre egy ez év december 15-ig véglegesítendő és legkésőbb 2013. január 31-ig aláírandó részvény-adásvételi szerződés keretében kerülne sor. (fidesz.hu)

Orbán Viktor ismételten jókorát lódított. Ugyanis nem a teljes E.ON üzletágat, csak annak nyugat-dunántúli gáztározóját vásárolná ki. Bár a kormány titkolja az üzlet volumenét, kiszivárgott hírek szerint 300 és 800 millió euró közötti üzletről lehet szó. Ugyanakkor mértéktartó pénzügyi szakemberek véleménye szerint is a veszteséges és kihasználatlan E.ON gáztározó megvétele 200 milliónál semmiképpen sem ér többet. Vagyis Orbán ismételten a nemzeti vagyon eltőzsdézésére készül.

2012. október 4.

Az MVM megkezdte az E.On gázüzletágát képező cégek átvizsgálását annak érdekében, hogy állami kézbe kerüljön a gázüzletág.

Korábbi hírek szerint az E.On 1,2 milliárd eurót kért a gázüzletágért, amelyben az igazi értéket az E.On Földgáz Storage tárolókapacitásai jelentik, továbbá az, hogy a vállalat a hosszú távú orosz gázbeszerzési szerződés alanya. (Napi Gazdaság)

Amint már az előző bekezdésben kiderült, nem a tározó, hanem az egész magyarországi E.ON gázüzletág értéke teszi ki az 1,2 milliárd eurónyi értéket. Ebben benne foglaltatik a hosszútávú orosz szállítási szerződés, valamint az infrastruktúra és a lakossági, illetve ipari szolgáltatás értéke is. Az is feltűnő, hogy a 2005-ben - a MOL részesedés kivásárlásakor - az akkor még 2,1 milliárd eurót érő gázüzletág értéke 2013-ra 1,2 milliárdra esett. Felvetődik a kérdés, hogy a Napi Gazdaság cikke egy jókora csúsztatás, vagy ami még rosszabb, az Orbán-kormány egy újabb fiaskóját leplezi?

2013. január 28.

Szijjártó Péter Katarban

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár másfél napos munkalátogatásra utazik vasárnap Katarba - közölte az államtitkár sajtófőnöke.

Szijjártó Péter találkozik többek között Khálid Bin Mohammed Al-Attija külügyi államminiszterrel, Mohamed Száleh Abdullah Al-Száda energiaügyi miniszterrel és Dzsászim Bin Abdulazíz Ál Tháni üzleti és kereskedelmi miniszterrel. (STOP)

A hírportál felteszi a kérdést, hogy vajon kiért, illetve miért lobbizik Szijjártó Katarban.

Nem nehéz kitalálni, hogy ezúttal is a cseppfolyósított gáz a kiemelt fontosságú téma, s a gazdasági- és ipari együttműködés, a magyar vállalatok helyzetbehozása csak maszlag. Érdekes, hogy a 2008-as orbáni alapozásra most az a Szijjártó Péter épít, aki Orbán 2008-as katari látogatását még csak szóvivőként kommentálta, de mostanra kiforrni látszik, és fontos tényezőjévé vált a katari tárgyalásoknak.

 2013. január 29.

Változtatások a Nabucco tervein és kivitelezésén.

A tervezettnél jóval kisebb kapacitású lesz az azeri gázt szállító Nabucco projekt – adta hírül az Európa Parlament(EP) gazdasági bizottsága.

Orbán Viktor törekvéseibe ismét hiba csúszott. Az unió nem finanszíroz mind gazdaságilag, mind politikailag bizonytalan térségtől függő beruházást. Tehát kiderült, hogy Magyarország gázenergia igényének kielégítése megint csak az amúgy 2015-ben lejáró orosz szállítási szerződésektől függ. Szorít a határidő, lehet menni kuncsorogni Putyinhoz.

És íme:

2013. január 29.

Orbán Viktor oroszországi villámlátogatáson

Bár az orosz fél erősen korlátozza a látogatás idejét (30 perc) és a szóba hozható témák körét, a látogatás fő tárgya nagy valószínűséggel a 2015-ben lejáró hosszútávú gázszállítási szerződés. (Népszava)

Orbán Viktor immáron sokadszor járul hason csúszva az orosz fél színe elé. Kapott is kemény harminc percet, hogy vágyait szavakba öntse. Orbán most nagy gondban van. Azerbajdzsán ki- és beszámíthatatlan, Katar kineveti, Oroszország megalázza. Igaz, hogy az energiaiparban mindig is hatalmas összegek forogtak, az is igaz, hogy Orbán ebből a tortából szeretne minél nagyobb szeletet hasítani, de ő az energetikai óriásokhoz képest csak liliputi törpe. Az ő habitusával meg pláne. Hiába a „nagy üzlet, nagy pénz” elven nyugvó bármiféle ügyeskedése, és bármennyire szeretné is, kiderül - mint már annyiszor -, hogy nem ő diktál. A szomorú, hogy az orbáni (láz)álmokra mi fizetünk rá, avagy pontosabban fogalmazva: nekünk, adófizetőknek kell megfizetni.