"Azért van olyan sok vélemény, mert a gondolatok száma végtelen, a papír pedig nem tud tiltakozni." (Kobzi János)

2012. december 17., hétfő

Csudaország


Tegnap betértem egy patikába egy kisdoboz szódabikarbónáért. Ez lett a hatása:


Van egy ország, ahol semmi sem olyan, mint máshol. Ahol mindent torzítótükrön át szemlélhetsz, ahol minden olyan valószínűtlenül abszurd, akár egy álom. Vagy rémálom.

Ebben az országban például a szódabikarbónát csak receptre adják a patikában. Értitek ugye? Ha ég a gyomrod, akkor először rohanj a körzetihez, vagy vedd meg a különböző, vény nélkül kapható, agyonreklámozott, de harmincszor olyan drága, és harmincszor annyira hatástalan gyógyszeripari „remeket”. A kifogás pediglen az, hogy mosásra, fehérítésre, adabszurdum takarításhoz, mosogatáshoz használná a szódabikarbónát a megkönnyebbülésre vágyó, ám éppen a stressztől gyomorégő tűzoltó. A legnagyobb csuda a dologban az, hogy ugyanazt a szódabikarbónát simán megveheted a közértben is.

De vannak Csudaországban ennél faramucibb dolgok is.
Itt van mindjárt a közműadó nevű csuda. Nagyszüleink a szétlőtt, szétbombázott országból építettek megannyi közművet. Villany-, víz-, gáz-, csatorna-közművet. Mindezt ingyen, kommunista-szombaton- és vasárnapokon is, békekölcsönből, társadalmi felajánlásból. És nem maguknak, hanem a fiaiknak, és unokáiknak. Na most az unoka mindezt úgy hálálja meg, hogy megadóztatja apáik, nagyapáik ingyenmunkájának eredményét. Ezt is értitek ugye? Ezt az amúgy már egyszer jó pénzért eladott, magánpénzből felújított és megadóztatott, majd még jobb pénzért visszaállamosított közművet. Hogy áttételesen önmagát és a jobblétre még nem szenderült nagyszülőt is adóztatja, az senkit nem érdekel. Csudaországban adózol a jól megérdemelt munkáért kapott nettó béred után. Tranzakciós-adózol. Kötelezően, mert, a béredet nem adhatják közvetlenül a markodba. Egyáltalán: Csudaországban adózol az adó után.

Csudaországban olyan meglepetés is érhet, hogy a véletlenül megspórolt és  előrelátóan a saját temetésedre bankba helyezett betétecskéd egyszer csak hipp-hopp eltűnik. Ugyanis az egy évre számított banki kezelési költség magasabb az éves betététi kamatnál.

Csudaországban minden kódolva, rejtjelezve van, ezért hát ajánlott beszerezni és állandóan magadnál tartani egy kódfejtő füzetecskét.

Csudaország tele van apró csudákkal is. Például köztéren csak úrnapjára kirittyentetten tartózkodj, mert még abban a meglepetésben részesülhetsz, hogy megvádolnak valamiféle „közterület lakhatási célra használattal” és akkor jaj neked.

Csudaországban a dohányfüst súlyosan károsítja az ön és környezete egészségét. A kipufogógáz az nem. Ezért van aztán az, hogy míg egy autó nyugodtan okádhatja a füstöt egy megálló, vagy egy iskolabejárat ötméteres körzetén belül, addig a dohányos gyalogos nem.

Csudaországban  már a nyolcéves gyerekek is a városi tömegközlekedés globális problémájának megoldásán fáradoznak. Apropó tömegközlekedés: Csudaországban tömegközlekedni csak nagyon elszántan, és teljes túlélő-felszerelésben ajánlatos. Eme felszerelés alapeszközei például a voltmérő, gázmaszk és az erős nyugtató.

Csudaországban óvakodj az olyan hamis prófétáktól, akik meg akarják védeni a javaidat, mert akkor annak pillanatok alatt lábakél. Különösen vonatkozik ez a nyugdíjadra, lett légyen az ajánlkozó egyszemély, vagy intézmény.

Csudaországban első a környezet védelme. Ezért kapod tonnaszám és kéretlenül a postaládádba a megannyi szórólapot és reklámújságot. Hogy ezért hány fa hal meg, az a nagy bánáti-rózsavédés közepette senkit sem érdekel.

Csudaország tisztaország. Annyira, hogy még a szemetet is exportáljuk. Ezertonnaszám. És gazdag ország is, mert még fizetünk is érte. 

Csudaországban sörétespuskával vadászunk énekesmadarakra, és szintén sörétespuskával… a „parlagfűre”.

Csudaország politikusai is egy kész csuda. Elsősorban is tele vannak átérzéssel. Ez leginkább abban merül ki, hogy ami a tiéd az az enyém is, ami viszont az enyém, ahhoz semmi közöd. A jelszavuk is „Hass, alkoss, gyarapíts!”, ami annyit jelent, hogy az ő hasán, te alkotsz, és én gyarapodok.

Csudaországban a jog asztalánál mindenki egyformán merít, de valahogy nem egyformák a merőkanalak.  Egy tojótyúk ellopása ugyanannyit taksál, mint a fél országé. Pedig állítólag itt mindenki egyenlő, de valahogy mindig vannak egyenlőbbek.

Csudaországban fő az egészség, csak éppenséggel sorba kell állni érte. Olykor éveket.

Csudaországban az emberhez méltó élethez van alkotmányos jogod. Az emberhez méltó halálhoz nincs. Olyannyira, hogy még az örök nyugalom is csak 5-10-15 évre szól. Aztán úgy is kiásnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése