"Azért van olyan sok vélemény, mert a gondolatok száma végtelen, a papír pedig nem tud tiltakozni." (Kobzi János)

2012. november 27., kedd

A szégyen napja - antiszemita uszítás a parlamentben


A krakkói gettó (friartuck40 fotója)
De hogy ez elhangozhat a magyar parlamentben, anélkül, hogy bárki felállna, hogy bárki hangot adna felháborodásának – ez szégyen – a Magyar Narancsból ollóztuk:

„Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő felszólította a kormányt, számolja meg, hány zsidó van az Országgyűlésben és a kormányban – mert nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. A felvetésen senki nem háborodott fel. A felszólalás vonatkozó részének leiratát közöljük. Gyöngyösi Márton Mikor várható, hogy az értékelvűséget hangoztató külügyminisztérium kiáll a szenvedő palesztinokért is? című azonnali kérdését ma délelőtt tette fel Martonyi János külügyminiszternek, aki helyett Németh Zsolt államtitkár válaszolt. Gyöngyösi szerint a kormánynak a palesztinok mellett kellett volna kiállni. Németh Zsolt azt válaszolta, hogy a magyar kormány nem a palesztinok és nem is Izrael oldalán áll, hanem „alapvetően az ott élő emberek érdekeit képviseljük”.

„Gyöngyösi viszonválaszának végét idézzük:”

„Úgy gondolom, hogy pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük, hogy az itt élő, és különösen a Magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban, hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak.”

„Németh Zsolt viszonválaszának vonatkozó része:”

„Hát tisztelt képviselő úr, ne haragudjon, de ennek a kutatásnak én nem tudok a támogatója lenni. Úgy gondolom, hogy az, hogy hány zsidó származású személy van a magyar kormányban, az nem nagyon kapcsolódik ahhoz, hogy milyen súlyos konfliktus zajlik a Közel-Keleten.”

„Gyöngyösi felszólalása után szórványos taps, Németh finomkodó válasza után szintén. Hogy a Jobbik zsidózik, nem meglepő. De hogy ez elhangozhat a magyar parlamentben, anélkül, hogy bárki felállna, hogy bárki hangot adna felháborodásának – ez szégyen. Mi szégyelljük magunkat. Pedig nem nekünk kéne.”

2012. november 26.

(Forrás: Napló - Bódis Gábor)
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése