Alaki hiba

Arra gondoltam, hogy mi lett volna akkor, ha a jelentősebb történelmi eseményeknek a mai magyar jogrendszer és törvénykezési gyakorlat lett volna az alapja?

Teszem azt Jézus kereszthalála nem következik be, amennyiben Poncius Pilátus helyett a mostani, orbáni népszavazási gyakorlat van érvényben? Vagy nézzük Jeanne D’arc esetét. Vajon máglyára küldték volna, ha ügyét nem az angolbarát Rouen városában tárgyalják, hanem leterheltségre hivatkozva mondjuk Párizsban? Vagy sztrájkolhattak volna 1920-ban a francia vasutasok, ha a jelenlegi magyar sztrájktörvényhez hasonló lett volna érvényben? Bár az iménti kérdések költőiek, hiszen a történelem nem ismeri a „mi lett volna, ha” fogalmát, de érdemes elgondolkodni rajtuk és folytathatni a sort számos történelmi eseményt kiragadva, külön kiemelve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának gyakorlatát.

Létezhetne-e, illetve érvényes lehetne-e például az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata, a Párizsi Békeszerződés, a START megállapodások, vagy a világban létrejött számos politikai-, hadászati-, gazdasági egyezmény, ha a magyar gyakorlatnak (!?) megfelelően az összes oldalukat alá kellett volna írni? Bizton állítható: nem!

Ez egy jellegzetes magyar kitaláció, ami - nem véletlenül – sehol máshol, a világ egyetlen demokráciájában sem tudott meghonosodni. A látszat-demokráciák és diktatúrák persze egészen más. Ott lehet manipulálni a sztrájk- és gyülekezési törvényt, ott oda helyezhetők a különböző bírósági ügyek, és olyan bíróságok tárgyalhatják, ahová, illetve amilyet az uralkodó rezsim érdeke kíván. Ott úgy manipulálhatók az alkotmányok, szerződések, pályázatok, ahogy azt regnáló hatalom akarja.

Szerencséjére a világnak Magyarország kicsi. Kiskirályai még kisebbek, s ennek folyományaként ráhatása a világeseményekre még annál is kisebb. Bár a mostani politikai vezetés és annak feje mindent elkövet, hogy ezt a helyzetet máshogy kommunikálja. Mindent elkövet, hogy azt a szándékosan alkotott torz képet, amit a hozzánemértés politikája és a hatalomvágy festett - valahogy retusálja. Hiába! Egyre többen és egyre gyakrabban tartanak Orbán Viktor és az ő kormányzása elé tükröt. Tükröt tart az IMF, az EBRD, számost civil jog- és érdekvédő szervezett csakúgy, ahogy az Európai Unió, az Egyesült Államok, de a még általa hőn szeretett keleti szelek is, élükön a kommunista Kínával (ami különösen érdekes… és legfőképp kínos), külföld, belföld egyaránt. Ám valahogy mégsem akaródzik meglátnia magát benne. Ennek oka leginkább az elvakultság, de az az alaki hiba is, ami tulajdonképpen az orbáni diktátum preambuluma. Nevezetesen, hogy üres lapot íratott alá 2010 tavaszán a magyar választókkal. Orbán olyan alaki hibát vétett, amivel nagyon is tisztában van, de már semmilyen ügyeskedése nem tud helyrehozni. Mondhatni végzetes alaki hibát!