Szinte példátlan hatalomközpontosítást hajt végre a kormány.
A NIBEK-fiaskó után az Orbán-kabinet egy olyan szervezeti összevonást hajt végre, ami példátlan a demokráciákban. A Magyar Közlöny híradása szerint a jövőben a kormányfő irányíthatja az Információs Hivatalt (IH). Ennek gyakorlását azonban államtitkári úton végzi. Erre a feladatra Lázár Jánost, volt hódmezővásárhelyi polgármestert bízta meg. Ezzel a kormányhatározati lépéssel Lázár János – államtitkári szinten - olyan hatalmi pozícióba kerül, amihez vonatkozóan az európai államokban nem találhatunk hasonlót. Orbán és Lázár a teljes titkosszolgálati hálózatot kézbe kaparintotta, azaz egyszemélyi irányítás alá helyezte. Ha ehhez még hozzátesszük a TEK (Terrorelhárítási Központ) nem kis összeget felemésztő apparátusát is, akkor elmondható, hogy „kész a nagy mű”. Immár teljes a diktatórikus építmény.
Ez az építmény a következő alapokra épül:
Az Információs Hivatal közvetlen és ráható munkakapcsolatot tarthat fenn a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal. Ennek értelmében az Információs Hivatal vezetője közvetetten irányíthatja az Információs Hivatalt, az Alkotmányügyi Hivatalt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot. Ezen kívül befolyással bírhat az Alapvető Jogok Hivatala, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információsszabadság Hatóság vezetőire. Az Információs Hivatal vezetője - nemzetbiztonsági hivatkozással - befolyásolhatja a Legfőbb Ügyész tevékenységét is.
Bár az IH tevékenységét törvény írja elő és szabályozza például a nyílt adatbázisok és információs rendszerek vonatkozásában, mégis az új kormányhatározat lehetővé teszi, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok közreműködésével az IH vezetője szinte korlátlan betekintést nyerhet az Országos Levéltár, a polgári- és katonai titkosszolgálati levéltárak, valamint a Politikatörténeti Intézeti levéltár zárolt anyagaiba. Ebben segítheti az Országgyűlés elnöke, illetve a kormánypárti parlamenti bizottsági (Nemzetbiztonsági Kabinet, Nemzetbiztonsági Munkacsoport) delegáltak. Így az IH nem csak külföldi, hanem belföldi vonatkozásban is jelentős szerepet kap.
Lázár János személyében egy gátlástalan, gyanúsan gyors politikai karriert befutott embert ismerhettünk meg. Amíg Pintér Sándor belügyminiszter azért mégiscsak egy „zsaru”, - aki végigjárta a politikai szamárlétrát mind a rendszerváltás előtt, mind azután, és akire lehet tücsköt-bogarat kiáltani, de belügyre és a titkosszolgálatokra vonatkozó hozzáértését megkérdőjelezni nem -, addig Lázár csak egy „civil”, akinek a titkosszolgálatok működtetésében vajmi kevés tapasztalata van. Úgy is fogalmazhatnánk: nulla. Lázár csupán „ejtőernyős”, akit hajt a bizonyítási és megfelelési vágy. Lázár polgármesterként is már többször bizonyította, hogy nincsenek skrupulusai, ha a törvényességet kell kijátszani, és ehhez Orbán mellett még segítséget is kapott. Miért hinnénk, hogy az orbán-kabinetet és ezen belül Lázár Jánost IH-s „ügyintézőként” bármiféle jogi korlát akadályozza, ha érdeke úgy kívánja, hiszen Lázár esetében már ismerős ez a módszer. Gondoljunk csak a „Lex-Lázárra”, arra, amikor az alkotmány, az Alkotmánybíróság, illetve a 98%-os különadóról szóló törvényjavaslatot benyújtotta, azaz a kormányérdekhez és nem az államérdekhez igazították a törvényeket.
Ha valaki ezek után úgy gondolja, hogy Lázár személyében a megfelelő ember került a megfelelő helyre, az súlyosan téved.
Az információ hatalom – tartja a mondás, és immáron ez a hatalom teljes egészében Orbán Viktor, illetve rajta keresztül Lázár János kezében összpontosul. Ez az új kormányzati lépés immáron korlátlan lehetőséget biztosít bármilyen politikai visszaélésre, kontrollálatlan és revolverező hatalomgyakorlásra.
(K.J.)
Információs Hivatal
Feladatkörök:
kül- és biztonságpolitika
nemzetközi terrorizmus
gazdaságbiztonság
szervezett bűnözés
non-proliferáció
exportellenőrzés
külföldi titkosszolgálatok
biztonsági védelem
rejtjeles információvédelem
nemzetbiztonsági ellenőrzés
A hírszerzés forrásai
HUMINT (Human Intelligence): A titkos és bizalmas információk megszerzése érdekében a Hivatal humán forrásokat létesít külföldön, illetve - külföldi irányultsággal - belföldön is. A humán források köre az alkalmi adatszolgáltatóktól a szervezetszerű (külföldi ügynöki) együttműködésig terjed.
A titkos kapcsolati kör olyan személyekből áll, akik a külföldi titkok megszerzéséhez már meglévő vagy kialakítható lehetőségekkel rendelkeznek.
A hírszerzés ereje jelentős mértékben attól függ, hogy mennyire képes támaszkodni a hazaszerető és nemzetünk biztonságáért tenni kész emberekre.
TECHINT (Technical Intelligence): A technikai hírszerzés egy átfogó megnevezés, mely a hagyományos titkosszolgálati eszközök (pl. lehallgatás) alkalmazásától az elektronikus eszközökkel folytatott felderítésig és tudományos módszerekkel kidolgozott eljárásokig terjed.
A technikai információszerzés fogalma a távközlési csatornákból és adatátviteli hálózatokból történő, továbbá a rejtjelző és irodatechnikai berendezések műszaki eszközökkel és módszerekkel való támadásával megvalósuló információszerzést foglalja magában.
A távközlési csatornákból történő információszerzés a nemzetközi - elsősorban egyes külföldi kormányzati - távközlési csatornák támadásával valósul meg.
A műszaki támadás a rejtjelző- és irodatechnikai eszközök működés közben keletkező, illetve azok valamely beavatkozással gerjesztett kísérőjelenségeinek vételére, feldolgozására és a támadott berendezéseken írt nyílt információk visszaállítására irányuló, tudományos módszerek és technikai eszközök kombinált alkalmazásával folytatott tevékenység.
OSINT (Open Source Intelligence): a Hivatal figyelemmel kíséri a nyílt információs forrásokat is. Nyílt információs források: a sajtókiadványok, a tömegkommunikáció műsorai, nyílt adatbázisok és információs rendszerek és - az Internet.
A Hivatal az így elérhető nagytömegű adathalmazból kiszűri a feladatai ellátásához szükséges információkat.
Nemzetközi együttműködés: Fontos érték a Hivatal elmúlt években kiépített széleskörű és stabil nemzetközi kapcsolatrendszere: több mint 60 ország nemzetbiztonsági szolgálataival, valamint a NATO és EU biztonsági szerveivel állunk kapcsolatban. Részt veszünk több európai multilaterális titkosszolgálati együttműködésben.
Nemzeti érdekeinkkel és szövetségesi kötelezettségeinkkel összhangban fejlesztjük a kétoldalú együttműködést és az információcserét a NATO-és az EU-tagállamok szolgálataival. Kapcsolataink valamennyi relációban a kölcsönösségen, a közös érdekeken és az egyenjogúságon alapulnak.
(forrás: Információs Hivatal)
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése