Úgy látszik, hogy 70 éves államfőnk második dackorszakát éli. Ő csakazértis megírja. Mármint a doktori disszertációját. Sőt! Odáig merészkedett, hogy immáron dacból, nem elégszik meg holmi kisdoktorival, neki egyenesen egy PhD, azaz nagydoktori kell. Majd ő, mint szportszmen, megmutatja ennek a megnemértő, elpuhult világnak.
Nekem erről drága kisfiam, egy szem, gyártási hibás magzatom úgy másféléves korában előadott alakítása jut eszembe: Történt pedig, hogy kiállt a nagykapuhoz és ott ordított, hogy „Apa vigyél be!”. Behoztam. Következő pillanatban: „Nem akarok bent lenni!” Kivittem. Egy pillanatra rá: „Apa vigyél be! Be akarok menni!”, majd amikor megint bevittem, újból rákezdte, hogy „nem akarok bent lenni”. Ezt játszotta, vagy tíz percig. Na ekkor jött el a pillanat, amikor besokalltam, és - úgy istenesen - jól megraktam a pelenkás fenekét. Láss csodát, visszaköltözött kies honunkba a béke.
Mindezt miért is mondtam el? Mert a helyzet Schmitt Pál viselkedése esetében kísértetiesen hasonló. Képtelen eldönteni mit is akar, és nem tudja felfogni, hogy kisded játékai csak ideig-óráig elviselhetők, s a „szülő” türelme is véges. (Mai hír, hogy reggel kilenc órára a Fidesz rendkívüli frakcióülést hívott össze. Hogy milyen témában, azt csak sejteni lehet. Igen valószínű, hogy a Schmitt-ügy lesz terítéken.)
Scmittnek elvették a játékát és ő most „csakazértis” szerez egy másikat. Mert ő ezt eldöntötte. Dacból. Arra azért kíváncsi lennék, hogy széles e hazában talál-e majd olyan opponenst, konzulenst, vagy bírálóbizottsági tagot, aki önként és dalolva részt vesz az ő gyerekjátékában. Szerintem nem. Soha az életben! Pláne azok után, hogy lemondott (lemondatták?) a SOTE rektora.
Még valami:
Az a mondás járja, hogy halottról vagy jót, vagy semmit. Mivel Schmitt Pál politikai és közéleti személyként már nem ember, csupán test, én ünnepélyesen megígérem, hogy Scmitt Pálról - mint politikai hulláról - többé nem írok. Jót úgy sem tudnék mondani róla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése