Üzleti érdekek állhatnak a leépülő budapesti tömegközlekedés hátterében?
Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetsége (KEKSZ) alelnöke vetette fel ezt a kérdést. Megjegyzem, nem minden alap nélkül. Ugyanis, ha jobban belegondolunk, a sok apró darabka egymás mellé illesztéséből egészen szépen kirajzolódik a mozaik egésze.
Miről is van szó?
Még Fellegi Tamás kezdte meg a magyar-kínai kétoldalú gazdasági tárgyalásokat, amelyek azt a lehetőséget is tartalmazták, hogy kínai nagyberuházók segítségével élesztenék újjá a magyar jármű, azon belül is az autóbuszgyártást.
A kormány következő lépése (minő fatális véletlen) a Rába pánikszerű államosítása volt.
Szintén a véletlenek összejátszásaként a kormány szándékosan zárolta a BKV-nak járó 32 milliárd forintnyi kifizetést, amivel véglegesen padlóra küldi a főváros tömegközlekedését.
Hogyhogy nem, egészen véletlenül a Vitézy Dávid fémjelezte Budapesti Közlekedési Központ (BKK) javaslatot küld a BKV-nak az autóbusz üzemág kiszervezéséről. Hogy ez miről szól, vagy miben merül ki, azt sűrű homály fedi. Tarlós Istvánnak mindenesetre csak egy kétoldalas (!) szakanyag jut a szaktárca részéről.
Mindezek után joggal merül fel a kérdés, hogy milyen üzleti körök profitálhatnak a BKV autóbusz ágazatának átszervezéséből? Mert sem a lakosság, sem a BKV alkalmazottai, sem maga a BKV, az holtbiztos.
Az esetleges kínai befektetők (keleti szelek) segedelmével megindítani szánt megabiznisz résztvevői nem kispályások. Legelsősorban kiemelendő a Simicska- Nyerges oligarcha-duó. Több mint furcsa, hogy minden orbáni kormánytervezet, vagy nagyberuházás mögött - ha áttételesen is, de felbukkan a nevük a Mahírtól a Közgépen és Közraktáron át egészen az MVM-ig. Másodszor kiemelendő a Dunaújvárosi Vasmű (aminek reprivatizációjáról szintén kósza hírek keringenek), s amelynek dolomitellátásáról köztudottan az Orbán-papa gondoskodik. Mindeközben egészen véletlenül lábra kelt a hír az ózdi vasmű rehabilitálásáról, valamint a komlói szénbányák újranyitásáról. (Megjegyzem: Remélem nem kínai tulajdonosok keze van a dologban, olvasván a kínai bányák biztonságáról és a bányászok jogairól érkező híreket!)
Csak nem azt akarná-e ez jelenti, hogy újra a vas és acél országa leszünk? Nyilván nem, de felveti annak a lehetőségét, hogy belföldi hátteret akar a kormány biztosítani a hazai autóbuszgyártásnak, mivel a nyersanyagimport nemzetközi piaci árait Magyarország jelenleg nem tudja megfizetni.
A fenti apró részletek tényleg csupán részletek, ugyanakkor alátámasztják Nemes Gábor azon gyanúját, miszerint tényleg erős kormányzati és üzleti lobbi állhat a BKV autóbusz ágazatának leépítésében. Hogy kik, vagy mik fölözik le a hasznot, az mindenki fantáziájára van bízva. Arra azért kíváncsi leszek, hogy mindehhez mit fog szólni Budapest tömegközlekedő lakossága, és ahhoz a Vitézy-féle kijelentéshez, hogy a megújulás érdekében legelőször is jelentősen emelni kell a tömegközlekedési árakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése