EGY GAZDASÁGI ZSENI TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA

- avagy adalékok ahhoz, hogyan rakjuk össze a orbáni puzzle-t.

(Miként tőzsdézi el az Orbán-kormány a magyar állampolgárok pénzét? - Mi állhat az államosítások hátterében? - Mi állhat a Fellegi-ügy hátterében? - Miért esett kétségbe Orbán Viktor az EU 2011. december 8-i brüsszeli csúcsértekezletén?)

Blikk-információ 2008-04-17

BUDAPEST – A Blikk cikkének hatására jelentést kér a Külügyminisztérium a katari nagykövetségétől, szivárgott ki külügyi forrásokból. Mint azt szerdán megírtuk, Orbán Viktor Fidesz-elnök üzletemberekkel és politikusokkal tárgyalt Katarban, többek között katari földgázvásárlásáról, illetve Magyarországra hozataláról.

A legnagyobb ellenzéki párt vezetője elmondta lapunknak, azt szeretné, ha a cseppfolyósított anyagot egy horvátországi kikötőn keresztül kapnánk meg. A politikus találkozott Hamid bin Kalifa Al-Tami katari emírrel is, akivel a politika mellett gazdasági kérdésekről is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy miután lapunk beszámolt a tárgyalásokról, írásos beszámolót kért a Külügyminisztérium a katari magyar nagykövettől.

Amikor csütörtök délelőtt érdeklődtünk erről a tárcánál, a sajtóosztályon csak annyit mondtak: közleményt adnak ki az üggyel kapcsolatban. Néhány óra múlva ezt módosították és leszögezték: ez egy külügyi „rutineljárás”, ha egy parlamenti politikai párt elnöke külföldre látogat, s a két ország kapcsolatait érintő témáról beszél, és a magyar nagykövet is jelen van, akkor a diplomatának jelentést kell küldenie a Külügyminisztériumba

- / -

2010.11.25. Hírszerző / Máriás Leonárd

3000 milliárdnyi magánnyugdíj-pénztári megtakarítást terelne vissza a kormány az állami szektorba

Ezer milliárdokat bukhatunk a nyugdíjak államosításán

A kormány nagyon rossz üzletet köt a magánnyugdíjpénztárak ledózerolásával: a rövid távú előnyöket hosszú távon drágán megfizetjük, különösen akkor, ha egyszerűen elkölti a pénztári megtakarításokat anélkül, hogy a magyar gazdaság növekedési képességét érdemben növelné. Ez utóbbihoz bele kellene vágni a szerkezeti átalakításokba, ennek azonban nyomát sem látni. A pénztártagoknak egyelőre érdemes várni az átlépéssel, az Alkotmánybíróság ugyanis - bármilyen csonka - még mindig elkaszálhatja a kormány tervét.

Egyelőre érdemes nyugton maradniuk a pénztártagoknak és várni az átlépéssel, annak ellenére, hogy szerdán a nemzetgazdasági miniszter nyíltan megfenyegette őket, mondván, ha nem lépnek át az állami nyugdíjrendszerbe kitaszítottak lesznek és lemondhatnak nyugdíjuk 70 százalékáról. Az Alkotmánybíróság ugyanis még elkaszálhatja a kormány tervét, annak ellenére, hogy Lázár János közelmúltbeli alkotmánymódosítása csak a költségvetési és az adóügyekben zárta ki a tetsület vétójogát.

Az Ab azonban elvileg megvétózhatja a pénztárak nyílt államosítását, amennyiben elfogadja a magánnyugdíjpénztárak legújabb beadványát, mely szerint a tervek súlyosan sértik a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos és uniós alapelveket. A pénztárak most arra számítanak, hogy a kormánypárt ezekben a kérdésekben már nem meri megvonni az Ab vétójogát, az ugyanis gyakorlatilag egyenlő lenne az Alkotmánybíróság megszüntetésével.

Elvetélt ötlet a kormány terve

A kormány terve nemcsak jogilag aggályos, sokak szerint szembemegy a közgazdasági racionalitással is. Mivel 1998-tól, a második pillér elindításától kezdve minden pályakezdőnek kötelező volt belépnie valamelyik magánnyugdíjpénztárba 2060 után már minden nyugdíjba menő a magánnyugdíjpénztári megtakarításából kapná a nyugdíja 25 százalékát, az államtól pedig a 75 százalékát (az első kifizetések 2013 után kezdődnének a pénztárakból, ugyanis akkor érné el a nyugdíjaskort a magánnyugdíjpénztártagok első csoportja). A pénztári megtakarításokból 2060 után évente körülbelül a GDP 2,5 százalékának megfelelő összeget fizetnének ki a jövendő nyugdíjasainak, az állam nyugdíjkiadása pedig a GDP 10 százalékára rúgna a januári konvergenciaprogram szerint

- / -

MTI 2011. március 11., péntek 18:25

Ügyelni kell arra, hogy semmi olyan ne történjen, ami háborúba sodorhatná Európát az arab országokkal - vélekedett Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben, a líbiai kérdésnek szentelt EU-csúcstalálkozó végén.

"Tartózkodni kell az olyan katonai jellegű műveletektől, amelyek azt eredményezhetik, hogy elveszítjük az arab népek bizalmát" - mondta a kormányfő újságíróknak. Mint közölte, a tanácskozáson nagy vita volt az óvatos és a kevésbé óvatos szövegezés hívei között, és végül az óvatosabb szöveg lett a végeredmény.

"Van egy egységes álláspontunk, amit minimumnak tekintünk, amiben mindenki egyetért" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ugyanakkor véleménykülönbségek is fennmaradtak az uniós tagországok között.

Orbán Viktor szerint komoly kihívás Európa számára az, ami most Észak-Afrikában történik. Kérdés, hogy "demokratikusabb lesz-e a tőlünk délre kezdődő világ. A menekültáradat megáll-e, képesek lesznek-e az arab országok otthon tartani a saját fiaikat, és otthon munkát adni nekik, vagy továbbra is nyomás nehezedik az európai országokra, és nekünk kell jövőt biztosítanunk a számukra?" - vázolta a miniszterelnök a kihívás lényegét.

- / -

MTI| 2010. november 30.

Orbán Moszkvában

Orbán Viktor magyar és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök kedden Moszkvában megvitatta a Szurgutnyeftyegaz tulajdonában lévő Mol-részvénycsomag ügyét, s a megbeszélések a jövőben folytatódnak - jelentette ki Dmitrij Peszkov, Putyin sajtótitkára a magyar-orosz kormányfői találkozó után az ANI kőolajipari kérdésekre szakosodott sajtóügynökség kérdésére.

Alekszej Miller, a Gazprom társaság vezérigazgatója a Déli Áramlat gázvezeték ügyében való együttműködést konstruktívnak nevezte újságírók előtt. A keddi tárgyalás befejeztével Miller kijelentette: a magyar féllel minden kérdésben egyetértésre tudnak jutni, minden feladatot sikeresen megoldanak. Hozzátette: túljutottak a magyarországi parlamenti választások miatti átmeneti időszakon, s azt mondta, hogy Magyarországon soha nem vonták kétségbe a projekt szükségességét - idézte az MTI az ANI sajtóügynökség jelentését.

A Szurgutnyeftyegaz az osztrák OMV-tól vásárolta meg a Mol 21,2 százalékos pakettjét, de mindmáig nem gyakorolhatja tulajdonosi jogait. Hírek szerint a magyar állam szeretné megvenni a pakettet.

A majdan Magyarországon is áthaladó Déli Áramlat gázvezeték megépítésével az a cél, hogy a gáz Oroszországból a kockázatosnak tartott tranzitállamok elkerülésével jusson el Európába.

- / -

2011-01-23 10:18 HírTV

Orbán Egyiptomban: a keresztényeket ért támadásokról is tájékozódik

Elsősorban a magyar-egyiptomi gazdasági kapcsolatok fejlesztése a célja Orbán Viktor négynapos egyiptomi látogatásának. Az észak-afrikai országban a kormányfő tárgyal az Arab Liga főtitkárával, találkozik Hoszni Mubarak elnökkel, valamint az egyiptomi miniszterelnökkel is.

12 fős, üzletemberekből álló delegáció kísérte Orbán Viktort kairói útjára. A négynapos hivatalos látogatás középpontjában a gazdasági kapcsolatok fejlesztése áll: a miniszterelnök részvételével egyiptomi-magyar üzleti fórumot tartanak vasárnap, és a miniszterelnök felavat egy magyar befektetők részvételével alapított acélüzemet is.

Orbán Viktor megbeszéléseket folytat politikai vezetőkkel is: elsőként az Arab Liga főtitkára, Amr Moussa fogadja a miniszterelnököt, de Orbán tárgyal majd Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, Ahmed Nazif miniszterelnökkel és a parlament elnökével is.

Kairói programja részeként a kormányfő felkeresi a Szent Márk kopt székesegyházat. Itt valószínűleg tájékozódni fog az egyiptomi keresztény kisebbség helyzetéről az újévkor Alexandriában elkövetett véres merénylet után. A miniszterelnök szerdai strasbourgi beszédében is kitért arra, hogy a magyar uniós elnökség kiemelten kezeli a keresztényeket ért támadások elleni fellépést. (lm)

- / -

Népszabadság 2011. május 25.

A magyar állam kivásárolta az orosz Szurgutnyeftyegazt

Tegnap először Orbán Viktor miniszterelnök, majd Fellegi Tamás fejlesztési miniszter jelentette be: az állam megvásárolta a Mol 21,2 százalékát az orosz Szurgutnyeftyegaz nevű olajcégtől. A kormányfő szerint a lépéssel stabilizálták a Molt, amelyet a nemzetgazdasági szempontból egyik legerősebb, közép-európai szinten is meghatározó nagyvállalatnak nevezett.

A vásárlást a kormányfő összefüggésbe hozta az ország és a térség energiafüggőségének csökkentésével, a nemzeti ipar újjáélesztésével és a régió versenyképességének növelésével. Orbán Viktor megfogalmazása szerint ezzel kiálltak a magyar emberek érdekeiért.

Fellegi Tamás szavaiból kiderült: az állam 1,88 milliárd euróért, körülbelül félezer milliárd forintért, az adásvételt megelőző tőzsdei árfolyam átlagán vásárolta meg a csomagot. A kormány annak a tartalék pénznek a mintegy kétharmadát költötte erre, ami még a Gyurcsány-kormány által a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelből megmaradt. Így, mint azt a miniszter hangsúlyozta, a lépéssel sem az államadósság, sem a költségvetési hiány nem nő. Arra a kérdésre, hogy miért pont erre kellett költeni a pénzt, Fellegi Tamás a miniszterelnökhöz hasonlóan nem fukarkodott a szuperlatívuszokkal: a vásárlást az elmúlt év kormányzásának egyik legfontosabb gazdaságtörténeti eseményeként értékelte.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kabinet kezdettől fogva jelentősebb tulajdonosi szerepvállalást szorgalmazott a stratégiai ágazatokban. A mostani vásárlás az első nemzetközileg is jelentősnek tekinthető lépés ebbe az irányba – fogalmazott. Így gyarapszik az állami vagyon, stabilizálják az energiaellátást és a Mol helyzetét – fejtette ki. De jelentős akadály hárult el a magyar–orosz politikai és gazdasági kapcsolatok továbbfejlődése elől is – fűzte hozzá.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója gratulált a miniszternek az ügylethez. A magyar államot azonnal baráti, stratégiai partnernek nyilvánította, ellentétben a csomag előző két tulajdonosával, a Szurgutnyeftyegazzal, illetve az azt megelőző osztrák OMV-vel. Szavai szerint az, hogy így véget ér a Mol életében a bizonytalanság, tágabb értelemben vett összes érintettjük – stakeholderek – érdekeit, illetve a társaság további terjeszkedését is szolgálja. A jelek szerint nagymértékben változott tehát a Mol állami tulajdonlásról szóló álláspontja: az elnök-vezérigazgató 2006 novemberében, az utolsó állami pakett eladása alkalmából lapunknak a társaság felemelkedését még az állam tulajdoni arányának csökkenésével kötötte össze.

A miniszter kérdésekre válaszolva elárulta, hogy az ügyben a Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság márciusi ülésének informális beszélgetésein sikerült áttörést elérni. (Akkor Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettessel folytatott szűk körű tárgyalásait kevésbé kisimultnak értékelte.) Fellegi Tamás leszögezte: a két fél korábban arra törekedett, hogy a vitás kérdéseket egy csomagban oldják meg. (Csak néhány példa: Malév, 2015 utáni gázszállítások, metrókocsik beszerzése, Paksi Atomerőmű bővítése, válságadó, mezőgazdaság.) Szavai szerint ez nem sikerült: a Szurgutnyeftyegazzal piaci árazás alapján kötöttek szerződést, ami nem része semmilyen tágabb megállapodásnak.

Kérdésünket, miszerint a későbbiek során a kormány mely állami vállalatot jelöli ki a Mol-csomag tulajdonosának – esetleg a Magyar Villamos Műveket (MVM) vagy netán a Magyar Fejlesztési Bankot –, a miniszter korainak minősítette. Úgyszintén így vélekedett azoktól a felvetéseinkről is, hogy a vétel az MVM és a Mol áram-, illetve gázvezeték-hálózatának egyesítését vezeti-e be, illetve összefüggésbe hozható-e a 2015 után lejáró központi magyar–orosz gázszállítási szerződés megújításával. Arra a kérdésre, hogy az állam kíván-e további Mol-részvényeket vásárolni, a miniszter csak a mostani bejelentést ismételte meg. Hozzátette: a nyugdíjpénztári vagyon átvétele folytán korábban már került hozzájuk több mint kétszázaléknyi Mol-részvény. Azt még nem döntötték el, hogy a két csomagot egyesítik-e.

- / -

Népszabadság - Bócsi Krisztián

Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a megállapodást

Noha az első orosz lapértékelések az ügyletet az orosz fél vereségeként értékelik, a Szurgutnyeftyegaz számításaink szerint mintegy 480 millió eurós nyereségre tett szert. Az amúgy igen zárkózott Vlagyimir Bogdanov vezérigazgató az elmúlt években rendre azt hangsúlyozta, hogy nem kívánja eladni a Mol-csomagot. Annak ellenére sem, hogy a Magyar Energia Hivatal nem adta ki a részvénykönyvi bejegyzéshez szükséges iratot, vagyis még a közgyűlésen sem jelenhetett meg. Ezt tavaly maga Vlagyimir Putyin orosz kormányfő bírálta. Így csupán az osztalékra tarthatott volna igényt, de –nyilván a kiszorítósdi részeként – a Mol az elmúlt években komoly eredményei ellenére egyetlen fillér osztalékot sem fizetett részvényeseinek.

Az ügylet mindazonáltal szakértők szerint rendkívül sok kérdést felvet. Elsősorban azt, hogy a magyar állam a pénzét miért éppen a Mol-pakett megvásárlására költi. Bírálatként természetesen adódik – mint ahogy azzal az MSZP élt is –, hogy a kormány a nyugdíjpénztári vagyonok elvételével még a nagybani tőzsdézéstől kívánta megóvni polgárait, ezúttal azonban a tőzsde hullámvasútjára helyezte a közpénzt. Ráadásul a mindenkori magyar kormány nem is tűnik túl jó befektetőnek: 1993 óta részletekben, a tőzsdén keresztül értékesítette a Mol-papírokat, rendre a mostani árfolyam töredékéért. Ezt Fellegi Tamás azzal igyekezett kivédeni, hogy a korábbi árfolyamok mai áron közel 22 ezer forintnak felelnek meg, míg a mostani vétel ár – a megemelt Mol-árelőrejelzések ellenére – alig húzódik efelett. Ennek ellentmondani látszik, hogy a hazai pénzpiac – például Miró József, az Erste stratégiai elemzője szerint –magasabb vételárra számított. (Tegnap a Mol-kereskedést 23 ezer forint felett függesztették fel.) Így akár csökkenhet is a kurzus. Annál is inkább, mert így már nincs „felvásárlási történet” a Molnál.

Valószínűleg már sosem tudjuk meg, hogy a Mol-menedzsment miért volt annyira ellenséges a csomagot 2009-ig tulajdonló, barátságot hirdető, átláthatóságot kérő OMV-vel, majd a Szurgutnyeftyegazzal. A Mol részvényesi vitái ugyanakkor olyan horderejűek, hogy e tekintetben a Fidesz ellenzéki korában is határozottan kiállt az oly sokat támadott Gyurcsány-kormány mellett. Sőt, értesüléseink szerint pontosan ugyanezt az ügyletet már az ezt megelőző Bajnai-kormány is majdnem tető alá hozta. Mondhatni átadta utódjának, amely azonban –jól láthatóan – ezt kizárólag saját stratégiájának megvalósulásaként értékeli. A tekintetben, hogy a Mol ötödének megvásárlása mennyiben szolgálja az – eddig sem ingatag –Mol stabilizálását, illetve a térségi energiabiztonságot, a kormányfő és minisztere kijelentései valószínűleg további tisztázásra szorulnak. A 21 százalék birtoklása ugyanis – mint azt eddig láthattuk – önmagában semmiféle beleszólást nem enged a Mol életébe.

- / -

Népszava (Disneyland-2011-08-17)

Vajda Péter írja a Népszavában, a MOL-részvényvásárlás kapcsán, hogy „A döntés motívumait máig homályban hagyják: köd a csúcson.”

- / -

Tőzsdefórum (2011. január 10. 8 óra 22 perc)

A horvát nemzeti öntudat nehezíti a MOL dolgát

Nem gazdasági érdekek, hanem a horvát nemzeti öntudat csáklyázta meg a Mol legutóbbi tulajdonszerzési kísérletét az Inában. A magyar olajipari vállalat és a horvát társaság közel egy évtizede kezdte meg az összefonódást, 2008 óta már a Mol a legnagyobb részvényes és a menedzsmentet is ő viszi, a nyolcszázalékos közkézhányad megvásárlásával mindez papíron is így lett volna.

A gyakorlatban nem változna szinte semmi, ha a Mol papírforma szerint is megszerezné az Ina többségi tulajdonát, horvát részről mégis heves ellenállásba ütközik a kísérlet. A magyar cégnek jelenleg is 47,2 százalékos tulajdonrésze van a társaságban, 2009-ben pedig átvette az Ina működtetése feletti irányítást is. Formálisan azonban nem az övé cég: 44,8 százalék a horvát államé, a közkézhányad pedig nyolc százalék.

Felsrófolták az árat

A Mol a nyolcszázalékos közkézhányadot szerette volna megvenni december közepén, a 800 910 darab részvényért egyenként 2 800 kunát - a tőzsdei árnál 60 százalékkal többet - ajánlott. A bejelentés után azonban elsősorban a horvát nyugdíjalapok vásárolni kezdték az Ina-részvényeket, egészen 3200 kunás szintig srófolva az árat.

Az AZ nyugdíjalap, a PBZ Croatia biztosító, a Raiffeisen és az Erste Plavi együttesen 342 ezernél is több Ina részvényt vásárolt, mintegy 3,4 százalékot. A Mol ennyiért azonban nem volt hajlandó vásárolni, a horvát versenyhivataltól azt kérte, hogy vizsgálja ki a tranzakciókat: létrejött-e az összehangolt magatartásra vonatkozó tiltott megállapodás.

A gyanúra az adott okot, hogy egyes sajtóhírek szerint a horvát kormány ösztönözte vásárlásra a vevőket. A nyugdíjalapok azonban tagadták, hogy utasításra vásárolnának, és ezt a Mol sem tartja valószínűnek, a többségi tulajdonnal szerintük érdemben semmi nem változna.

Nem adják a nemzetit

A 2009-es részvényesi megállapodásban rögzítették, a horvát államnak mindaddig vétójoga marad egyes stratégiai kérdésekben, és elővásárlási joga a Mol Ina-részvényeire, amíg 25 százalékos tulajdona van a cégben. Ennyi pedig ezután is maradna, még akkor is, ha a horvát állam megvalósítja korábbi terveit, és az uniós csatlakozásig 25 százalékra csökkenti az Inában meglévő részesedését.

A felvásárlást így elsősorban nem stratégiai érdekek, hanem a horvát nemzeti érzések blokkolják, az Ina a horvátok szemében "az utolsó nagy állami vállalat, amit még nem árusítottak ki teljesen". A társaság fontos szerepet játszott a délszláv háborúban, a kisrészvényesek között a mai napig sok a háborús veterán, a munkások egy részének pedig már a nagyapja is az Inában dolgozott.

Versenyképessége viszont évről évre csökkent, finomítói elavultak voltak már a 90-es években is, és bár az állam már nem tudta hatékonyan működtetni a céget, privatizációja egészen az új évezred elejéig váratott magára.

Terjeszkedik a Mol

A rendszerváltás előtti évtizedekben a szocialista országok stratégiai fontosságú ágazatként kezelték az olajipart, egymástól független feldolgozási és logisztikai infrastruktúrát építettek ki, a nemzeti olajvállalatok között nem alakult ki specializáció, így azonban nem is érhették el a kritikus méretet, az egyes társaságok nem tudtak hatékonyan működni a határok megnyitása után. A kilencvenes években, a privatizáció megindulásakor a cégek felismerték, hogy a siker kulcsa a nemzetközi terjeszkedés, a túlélés egyetlen járható útjának a térség vállalatainak felvásárlása és a régió nemzeti piacainak konszolidációja tűnt.

A régióban az osztrák OMV mellett a lengyel PKN Orlen és a magyar Mol rúghatott labdába. Az első nagy erőpróba a szlovák Slovnaft 1999-es privatizációja volt, ahol végül a Mol került ki győztesen, stratégiai befektetőként beszállt a cégbe, majd öt év alatt teljesen integrálta a társaságot. Az első nagy siker után a Mol délre vette az irányt, nem csak Horvátországban, de Szerbiában, Macedóniában, Boszniában és Romániában is fontos piacot látott. A csoport célja az volt, hogy összefüggő piacot építsen ki egy, de legalább két tengeri kijárattal.

Irány az Ina!

Először 1998-ban próbált beszállni az Adria kőolajvezeték privatizációjába, egy évre rá pedig a Ruhrgassal közösen tett ajánlatot földgázhálózat kiépítésére. Tulajdonrészt azonban csak 2003-ban szerzett az Inában, a horvát állami vállalatért az OMV-vel szállt ringbe. A tenderen 85 millió dollárral kínált többet, mint az osztrákok és nagyjából százmillióval többet, mint amennyit a pakett az elemzők szerint ért, végül 25 százalék plusz egy részvény nagyságú részesedést szerzett a társaságban. A megállapodás szerint a Mol öt évig nem növelhette a részesedését a cégben és három évig nem csökkenthette az Ina alkalmazottainak létszámát.

Az Ina a Molnak a terjeszkedés kapuját jelentette Bosznia, Montenegró, Koszovó, Albánia és Szerbiába felé, ráadásul az Adria-kőolajvezeték alternatív nyersanyagforrás is volt az orosz olajjal szemben. Erre jött rá a horvát vállalat komoly kutatási és kitermelői tevékenysége, amire a Molnak amúgy is régóta fájt már a foga. További szinergiát reméltek - az időközben szintén a Molba integrált - TVK olefintermelésének és az Ina naftatermelésének összehangolásától is, a finomítás közben képződő nafta ugyanis alapanyagként használható a festék- és gyógyszergyártásban. A százhalombattai és pozsonyi finomítók termelésével összehangolva az Ina két finomítóját pedig a Molnak gyakorlatilag az összes olyan célpiacát, amelyeken töltőállomásokkal rendelkezik, el tudja látni kőolajtermékekkel.

"A horvát vállalattal megerősödött a Mol, hiszen nagyon jelentős kutatási és termelési kapacitással és lehetőséggel gazdagodtunk, és tovább nőtt piaci részesedésünk Közép-Európában. Mindeközben az Ina is megerősödött azáltal, hogy a Mol jelentős beruházásokat hajt végre a horvát vállalatban" - mondta az Indexnek Pánczél Andrea a Mol magyarországi kommunikációs igazgatója.

Egyre beljebb a cégben

A korlátozó öt év lejártával a Mol korábbi tervei szerint folytatta az integrációt, 2008 októberében 47,15 százalékra növelte a részesedését, így a horvát állam 44,83 százalékával kisebbségbe került. Egy évre rá a magyar vállalat már az operatív irányítást is átvette, 2009 január végén részvényesi megállapodást kötött arról, hogy az Ina hatfős igazgatóságába három főt delegálhatnak a magyarok, köztük az elnököt, akinek a szavazata egyenlőség esetén dönt. A horvát kormány szintén három főt delegál a testületbe. Ekkor állapodtak meg a már említett horvát elővásárlási jogról, valamint a vétójogról is.

A Mol és a horvát állam között egyetlen vitás ügy a gázüzletág kiszervezése volt, a Mol vezetése ugyanis nem szívesen folytatná tovább a hatósági árazás miatt folyamatosan veszteséges tevékenységet. A kormány ígéretet tett arra, hogy 2009 végéig átveszi az üzletágat, ezt azonban később 2010 végére halasztották, egyelőre azonban ez sem történt meg. A Mol szerint már az is elég lenne, ha végrehajtaná a kormány a horvát gázpiac liberalizációját, amit uniós tagként később úgyis meg kellene tennie.

Boszorkányüldözés

A 2010 szeptemberében bejelentett decemberi részvényvásárlási kísérletet azonban nem a gázügy, hanem a belpolitikai harcok torpedózták meg: Jadranka Kosor a jelenlegi kormányzópárt miniszterelnöke elődjének, a 2009-ben korrupciós ügyekbe belebukott Ivo Sanadernek a híveit próbálja felszalámizni, 2010-ben így az elmúlt évekből az összes olyan nagyobb ügyet előrángatta, amihez a HDZ volt miniszterelnökének és körének köze lehetett. Az Ina privatizációja kapcsán vizsgálóbizottságot is felállított, az azonban nem talált semmi szabálytalant.

Az SDP horvát ellenzéki szociáldemokrata párt közben felszólította a kormányt, hogy akadályozza meg, hogy a Mol többségi részesedéshez jusson a nemzeti olajtársaságban. Ellenséges felvásárlásról beszéltek, és az OMV korábbi magyarországi kísérletéhez hasonlították az ügyletet. Bár egy hétéves stratégiai együttműködés harmadik lépéseként tett nyilvános ajánlattétel esetén ez aligha értelmezhető, Kosor is meglovagolta a horvát közhangulatot, és megígérte, hogy megvédi az Inát.

Előbb, vagy utóbb

A Mol azonban úgy tűnik, inkább csak átmeneti színtere volt a politikai csatározásnak, mint valós célpontja, az utóbbi hetek horvát sajtójában már alig esett szó a témáról, elemzők szerint a kormány sem tűnik elutasítónak, ha a Mol nem most, akkor később szerzi meg a többségi tulajdont.

Pánczél Andrea szerint a Mol mindig világossá tette, hogy hosszú távra tervez Horvátországban és hogy érdekelt a további részesedés megszerzésében, az ötven plusz egy százalék elérésének fontossága azonban túl van dimenzionálva.

- / -

2011. február 04. Stop.hu

Orbán Viktor egyiptomi látogatása alkalmával, január 24-én találkozott Hoszni Mubarak elnökkel.

 A kormányfő látogatását teljes erővel propagálta a magyar hivatalos tájékoztatási gépezet, ezért feltűnő, hogy Orbán Viktor, akinek kormánya egyúttal az EU soros elnökségének tisztségét is betölti, azóta személyesen nem hozta nyilvánosságra álláspontját a fejleményekről.

Orbán Viktor egyiptomi látogatása alkalmával, január 24-én találkozott Hoszni Mubarak elnökkel. Másnap reggel utazott el az országból. Aznap kezdődtek Egyiptomban a kormányellenes demonstrációk.

Az EU soros elnökségét betöltő magyar kormány feje az európai vezetők közül az utolsók között tett udvariassági látogatást Hoszni Mubarak elnöknél. A látogatást kísérő közélemények szerint Orbán Viktor úgy látta, hogy "Egyiptom kulcsszerepet játszik ennek a térségnek a stabilitásában. Ők szeretnék, hogy ha az EU ezt elismerné. (...) Egy 'advanced statust' szeretnének megszerezni, s mi ezt támogatjuk". A magyar miniszterelnök azt is hozzátette, hogy szerinte "valahogy a közép-európaiak jobban megtalálják a hangot Egyiptomban az arabokkal, mint a nagy államok képviselői".

A látogatás óta Egyiptom a világpolitika középpontjába került. A Külügyminisztérium január 30-án ismertette a magyar álláspontot az egyiptomi helyzetről, de Orbán Viktor eddig hivatalosan nem nyilvánult meg az ügyben. "Orbánnak nincs véleménye Egyiptomról?" - kérdezte ennek kapcsán a hvg.hu. A cikk szerzője ezt írja: "Szijjártó Péter nem válaszolt arra a kérdésre, Orbán Viktor tervezi-e, hogy nyilvánosan is állást foglal Egyiptomról." "A hvg.hu kérdésére a magyar EU-elnökség stábjának egyik tagja úgy fogalmazott, 'a miniszterelnököknek senki sem tilthatja meg, hogy elmondják a véleményüket', de külügyi kérdésekben az EU álláspontját mégsem a soros elnök fogalmazza meg; a közös kül- és biztonságpolitika vezető 'hangja' Cathrine Ashton főképviselő."

Az LMP pénteken közleményben szólította fel Orbán Viktort, hogy "az unió soros elnöki tisztét betöltő ország miniszterelnökeként határozottan lépjen fel egy Egyiptomot és az észak-afrikai térséget érintő, egységes és határozott uniós álláspont kialakítása érdekében."

Brüsszelben tüntetők követelték az EU-csúcs résztvevőitől a minél határozottabb állásfoglalást.

- / -

2011. május 25. NOL

Jól jött Orbánéknak az IMF-pénz: az orosz részvények a spájzban vannak

A magyar állam kivásárolta az orosz Szurgutnyeftyegazt

Tegnap először Orbán Viktor miniszterelnök, majd Fellegi Tamás fejlesztési miniszter jelentette be: az állam megvásárolta a Mol 21,2 százalékát az orosz Szurgutnyeftyegaz nevű olajcégtől. A kormányfő szerint a lépéssel stabilizálták a Molt, amelyet a nemzetgazdasági szempontból egyik legerősebb, közép-európai szinten is meghatározó nagyvállalatnak nevezett.

- / -

2011. június 25., szombat, 17:48 HVG / MTI

Milyen szerződések születtek a kínai-magyar tárgyalásokon?

Tizenkét, főként gazdasági jellegű kétoldalú megállapodást írtak alá Orbán Viktor miniszterelnök és Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő jelenlétében szombaton Budapesten - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szombaton az MTI-vel.

Egyetértési nyilatkozatot írtak alá a légi, a vasúti és a folyami közlekedés fejlesztéséről, tovább a befektetésösztönzésről.

A Huawei informatikai óriáscég európai ellátó központ létrehozásáról kötött stratégiai megállapodást. A többségi kínai tulajdonú BorsodChem Zrt 1,1 milliárd euró összegű pénzügyi együttműködési megállapodást kötött a Bank of Chinával.

Szolnokon egy évi 60 ezer tonna kapacitású citromsavgyárat szándékoznak létrehozni a kínaiak. A világítótestek gyártásával foglalkozó CANYI New Lighting pedig európai termelési bázisról írt alá megállapodást.

Magyar-kínai megállapodás: a nyilvánosságra hozatalról zajlanak egyeztetések

A magyar-kínai együttműködéssel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) elkötelezett az átláthatóság, a nyilvánosság pontos tájékoztatása mellett, "a nemzetgazdasági érdekek messzemenő figyelembevételével" - olvasható a tárca pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az NFM közölte: a minisztérium szervezeti keretein belül működő magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosság a transzparencia érdekében hozzáférhetővé tette a kétoldalú együttműködési keretmegállapodások nyilvánosságra hozható adatait a kormany.hu honlapon azok aláírásának napján. A dokumentumokat a felek június 25-én, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök magyarországi látogatásakor írták alá. A tárca megjegyezte: a nemzetközi szerződések tartalmazhatnak olyan pontokat, amelyek csak a másik fél jóváhagyását követően, a kölcsönösen elfogadott feltételekkel hozhatók nyilvánosságra. A szerződések egyes pontjainak közreadása sértheti a magyar nemzetgazdaság érdekeit is - hangsúlyozta az NFM.

A minisztérium arról is beszámolt, hogy a szerződések további részleteinek nyilvánosságra hozataláról jelenleg is tartanak a kétoldalú egyeztetések. "A szerződések szövegébe ugyanakkor minden arra jogosult személy betekinthet" - közölte a tárca, és utalt arra, hogy pénteken biztosították ezt a lehetőséget Schiffer Andrásnak; a Lehet Más a Politika frakcióvezetőjét Mendelényi Dániel, a Magyar-Kínai Gazdasági Kapcsolatokért felelős Kormánybiztosság vezetője személyesen tájékoztatta.

A minisztérium egyúttal közölte, hogy újabb fordulóponthoz érkezik ősszel a magyar-kínai stratégiai együttműködés, magas szintű kormányközi találkozó keretében folytatódik az egyeztetés a magyar-kínai fejlesztések megvalósításáról. Az NFM közleménye szerint a kormány célja annak elérése, hogy a Fellegi Tamás magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos vezetésével ősszel folytatódó kétoldalú tárgyalásokon megegyezés szülessen az együttműködési megállapodások részleteinek végrehajtásáról.

Az LMP továbbra is azt kéri a kormánytól, hogy haladéktalanul hozza nyilvánosságra azokat a megállapodásokat, amelyeket a kínai miniszterelnök júniusi magyarországi látogatása során kötöttek. Schiffer András frakcióvezető pénteken hat dokumentumba tekintett be, majd sajtótájékoztatón közölte: "a nagy csinnadratta dacára túl sok konkrétum nincsen" a megállapodásokban. A politikus azt a 12 megállapodást szerette volna látni, amelyet a kínai miniszterelnök látogatása során, illetve a miniszterelnök jelenlétében kötöttek üzletemberek és a nemzeti fejlesztési miniszter. Mint mondta, azt a választ kapta, hogy a tizenkettőből hat nem államközi, és nem áll a kormányzat rendelkezésére.

Orbán Viktor miniszterelnök június 25-én Ven Csia-pao kínai kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: Magyarország egy új és nagy jelentőségű szövetséget kötött Kínával, a két ország tizenkét megállapodást kötött egymással, konkrét programokról, befektetési alapokról és pénzügyi keretekről született megállapodás. Úgy fogalmazott, "a mai napot rendkívül fontos mérföldkőnek és sikernek tekintem Magyarország megújulásában".

Orbán Viktor kitért arra, hogy az érintett kínai és magyar cégek megállapodást kötöttek egymilliárd dollárnyi vegyipari befektetésekről. Azt is elmondta, Kína Magyarországon kívánja létrehozni közép-európai logisztikai-közlekedési platformját, és a kétoldalú kereskedelmi forgalom megkétszerezéséhez szükséges pénzügyi feltételeket Kína biztosítja.

- / -

2011.09.15. 12:24 ATV

 

Ruttner: diszkréten államosítani akarja a Mal Zrt.-t a kormány

Nincs reális esély arra, hogy a Mal Zrt. kifizesse a 135 milliárd forintos bírságát, emiatt gyakorlatilag államosítaná a kormány a céget – mondta az Egyenes Beszédben a cég jogi képviselője.

Nincs reális esély arra, hogy a Mal Zrt. kifizesse a 135 milliárd forintos bírságát, emiatt gyakorlatilag államosítaná a kormány a céget – mondta az Egyenes Beszédben a cég jogi képviselője. Ruttner György hozzátette: fellebbezni a fog a Mal Zrt. a bírság miatt, melyet az illetékes zöldhatóság szabott ki a vörösiszap katasztrófa miatt. A cég jogi képviselője szerint a bírság kiszabásakor figyelembe kellett volna venni, hogy a MAL Zrt. mindent megtett a károk enyhítéséért. Emellett a jelenlegi szakvélemények szerint, bár közrejátszottak emberi tényezők, a katasztrófát alapvetően a talajtörés okozta. Ruttner György elmondta, hogy a határozat szerint 1,8 millió tonna veszélyes hulladék került ki a Mal Zrt. területéről, miközben a cég szerint ez az érték 300-400 tonnára tehető.

- / -

2011. november 8. Népszabadság

 

Államosítják a Rábát

Tízmilliárdot költhet a vagyonkezelő a győri járműgyártóra

Felvásárolja a győri Rába Járműipari Holding Nyrt.-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV). A szervezet hétfőn vételi ajánlatot tett a 13,4 milliárd forint jegyzett tőkéjű társaság összes részvényére. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az állam milyen forrásból fedezi majd az ügyletet. A magán-nyugdíjpénztári vagyonból tőzsdézik-e (bár a hatályos törvényi előírások szerint erre nem lenne lehetőség), vagy az EU–IMF-hitelkeretből lehívott, de még fel nem használt pénzekből nagyvonalúskodik (miként tette azt a Mol-részvények megvásárlásakor), avagy egy harmadik zsebből kerül elő a szükséges összeg? Csak azt lehet biztosnak tekinteni, hogy a szükséges pénz már megvan, az MNV Magyar Államkincstárnál vezetett számláján parkol.

- / -

2011 november 11, péntek -  MTI

Fellegi a kínai látogatás eredményeiről számolt be

Kína egyik legjelentősebb állami forráskihelyező vállalata érdeklődést mutat Magyarország iránt, ahogyan a kínai független hitelminősítő is keresi megjelenésének lehetőségét hazánkban - tájékoztatott Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter, aki találkozott a kínai jegybank kormányzójával és a külügyminiszter helyettesével is.

A miniszter tárgyalt a kizárólagos állami tulajdonú China Investment Corporation (CIC) vezérigazgatójával, akivel megvitatták annak a lehetőségét, hogy a cég milyen módon tud a magyar gazdaságfejlesztésbe bekapcsolódni. "Ismerik Magyarországot, jártak nálunk, készítettek egy tanulmányt is, amelynek alapján készek a közeljövőben ismét eljönni és olyan közös forrású projektekről is tárgyalni, amelyek magyarországi és régiós befektetések megvalósítását jelenthetik" - foglalta össze a CIC-nél folytatott megbeszéléseit a miniszter.  

Fellegi Tamás találkozott a kínai jegybank, a Kínai Népi Bank (PBOC) kormányzójával, Csou Hsziao-csuannal (Zhou (Xiaochuan), aki megerősítette, hogy a kínai alapok, bankok vásárolnak magyar államkötvényeket és forintban denominált értékpapírokat. A kérdésre, hogy a jelenre vonatkozott-e a megállapítás, a tárcavezető azt válaszolta, hogy "a jelenre és a jövőre". A megbeszélésen szóba kerültek még a két állam közötti pénzügyi együttműködés új formái is. A kormányzó aláhúzta: Magyarországgal rendkívül jó a viszony. Ugyanezt emelte ki Fu Jing (Fu Ying), az európai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes, aki szerint országaink között stabil a politikai bizalmi helyzet, s szavaiból kiderült: ehhez hozzájárulnak a gyakori legfelsőbb szintű látogatások.  

Fellegi Tamás úgy véli, Kína vár és arra számít, hogy az eurózóna országai mielőbb megteremtik a politikai feltételeket a válság kezelésére. A téma szóba került a legnagyobb kínai független hitelminősítő, a Dagong Global Credit Rating Co. vezetőivel folytatott megbeszélésen is. "Áttekintettük a világgazdasági válság és az eurózóna válságának helyzetét, okait és Kína lehetséges szerepét" - mondta a miniszter, aki a magyarországi viszonyokat, gazdasági mozgásokat illetően is rendkívül tájékozottnak találta kínai partnereit. Komolyan szóba került annak a lehetősége is, hogy a minősítő intézet valamilyen formában Magyarországon megjelenjen - tette hozzá a miniszter.  

A nemzeti fejlesztési miniszter  népes - több mint tucatnyi tagból álló - belső-mongoliai delegációval is találkozott, s elmondta: példaértékűnek tartja Debrecen városának gazdasági, kulturális és oktatási területen elindított együttműködését az autonóm területtel. "Kínával általában nem lehet együttműködni - jegyezte meg azzal, hogy tartományi, vállalati szinten kell megtalálniuk a városoknak, megyéknek a partnereket.  

A miniszter beszámolt  arról is, hogy egy több lábon álló jelentős kínai nagyvállalattal a Metallurgical Corporation of China (MCC) vezetőjével is reménykeltő tárgyalásokat folytatott. A cég a kínai vas-acél és alumíniumipar fontos szereplője, s komolyan érdeklődik európai és azon belül közép-európai vas-és acélipari befektetési lehetőségek iránt. Ez a többségében állami tulajdonban lévő vállalat építette a pekingi olimpiai stadion, a Madárfészek acélszerkezetét - fűzte hozzá Fellegi Tamás.  

Fellegi Tamás, aki a magyar-kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos, delegációjával helyi idő szerint péntek este vonaton, a szuperexpressz menetrend szerinti járatával Pekingből tovább utazott  Sanghajba. A pekingi Déli Pályaudvaron az üzemeltető vasúti társaság, a China CNR Corporation alelnöke fogadta. Fellegi Sanghajban a pénzügyi, tőzsdei együttműködés lehetőségeit kutatja majd, s részt vesz egy nagy vállalati, üzleti fórumon is, amelynek kifejezett célja magyarországi befektetési lehetőségek ismertetése. Ningpo (Ningbo) városában a Borsodchem kínai tulajdonosának a Wanhua Industrial Groupnak az egyik legnagyobb gyártelepét nézik majd meg, míg Szanmenben (Sanmen) a felkeresi a Westinghouse Electric Company által működtetett atomerőművet.  

Hongkongban Fellegi Tamás találkozik és megbeszéléseket folytat a kormányzóval és az övezet pénzügyi vezetőjével, majd kínai tárgyalássorozatainak végén, november 16-án, Sencsenben (Shenzhen) részt vesz és beszédet mond a China High Tech Fair miniszteri fórumán. A dél-kínai város kiállításán magyar pavilon is lesz, amelyben informatikai vállalatok mutatkoznak be.

- / -

2011. november 11., péntek 7:41  Napi Gazdaság / MTI

Aggódnak a buszgyártók a Rába államosítása miatt

Készületlenül érte az autóbuszgyártó iparágat a kormány bejelentése arról, hogy többségi tulajdont szerez a Rábában, a cégek megrendeléseiket féltik - írja a pénteki Magyar Nemzet.

A gyártók tartanak attól, hogy újabb gyártókapacitások jönnek létre, miközben a jelenlegi gyártóhelyek is alig kapnak hazai megrendelést.

Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetségének (Mabusz) elnöke a lapnak elmondta, hogy a magyar járműipar szereplőivel nem egyeztettek a Rába részvények megvásárlásáról. Ha megkérdezték volna őket, akkor nem a járműgyártó-kapacitások növelésére, hanem a közlekedési vállalatok járműbeszerzéséseire fordították volna az adófizetők pénzét - tette hozzá.

 Arra a kérdésre, hogy a Rába lehetne-e a tervek szerint januárban felálló Nemzeti Közlekedési Holding járműgyártó tagja, a Mabusz elnöke úgy reagált: elvben lehetséges, azonban jelentős befektetést igénylő megoldás lenne.

Azt a Mabusz is támogatja, hogy magyar gyártmányú járműveket vásároljanak, annak azonban nem örülnének, ha csak egyetlen cégtől.

- / -

2011. december 6., kedd 19:13   Inforádió

Hétfőig gondolkodhatnak a Rába részvényesei

Jövő hétfőig lehet felajánlani a Rába-részvényeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek megvételre. Az állam meghatározó tulajdont szerezne a járműipari vállalatban. A Portfolio.hu elemzője az InfoRádiónak azt mondta, hogy az ajánlati ár vonzónak számít.

Az ajánlati ár 815 forint a Rába-részvényekre, a lehetőség azonban már csak pár napig áll fenn. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. főigazgatója azt mondta: az ár iparági és tőkepiaci szakértők szerint is reális. Polacsek Csaba hozzátette: a cél a meghatározó tulajdonrész megszerzése a Rábában.

A Porfolio.hu elemzője azt mondta, hogy az ajánlott ár jelentős prémiumot jelent a bejelentés előtti időszakhoz képest. Nagy Viktor hozzátette: vannak olyan befektetők, akik ennél magasabb áron jutottak a Rába-részvényhez, és ők akár bízhatnak abban is, hogy a járműipari papír árfolyama emelkedhet a jövőben, ugyanakkor kockázatai is vannak annak, ha most nem élnek az állam által ajánlott lehetőséggel.

Az elemző szerint van esély arra, hogy a magyar állam meghatározó tulajdonos lesz, a piacon úgy tudni, hogy a nagyobb alapkezelők felajánlják Rába-részvényeiket vételre. A magyar állam - a maláj gépipari DRB Hicom által felajánlott tulajdoni hányadot figyelembe véve - jelenleg 29 százalékos szavazati jogot biztosító befolyással rendelkezik a Rába Járműipari Holding Nyrt.-ben. A részvénytulajdonosok az UniCredit Banknál élhetnek a lehetőséggel, a pénzintézet nem számít fel semmilyen jutalékot.

- / -

2011. november 29., kedd 16:45   Napi Gazdaság / Papp Zsolt

Döntött a parlament : 900 milliárdos megszorítás jön 2012-ben

A jövő költségvetés továbbra is 1,5 százalékos növekedéssel számol, a hiány 611 milliárd forint lehet.

A 2012-es költségvetés tervezete szeptember közepi prognózisok alapján készült, ezért számolt a büdzsé 2012-re 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel, illetve 268 forintos euróárfolyammal - mondta a költségvetési bizottság ülésén Banai Péter Benő, nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára. A mai ismeretei szerint a tárca már nem ezekkel a számokkal kalkulálna - ám épp a kockáztok miatt jelentősek a tartalékok a 2012-es költségvetésben. Az Országvédelmi alap 150, a kamatkockázati tartalék 50 milliárdja és az általános 100 milliárd forintja az alacsonyabb növekedés esetén is biztosítékot nyújt.

Az NGM számításai szerint a - tervezetthez képest - egyszázalékpontos GDP-lassulás 120 milliárd forintos hiánynövekedéssel járna - ám a tartalékok fölhasználásával akár fél százalékos növekedés esetén is biztonsággal elérhető a 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycél. (A nemzetgazdasági miniszter a napokban jelezte, hogy a magyarországi növekedés a Németország esetében várt 0,5-1,0 százalékhoz lehet közelebb, ám a hivatalos 1,5 százalékos prongózis mégis maradt. A szerk.) Ugyanakkor, ha ennél jelentősebb visszaesés következik be, akkor a kormány kész év közben felülvizsgálni a költségvetési folyamatokat - mondta a helyettes-államtitkár.

A kedd délutáni szavazások jelentősen növelték a költségvetés bevételeit: az eva bevételek 46 milliárd forinttal emelkednek, az eva kulcsának emelése miatt. Ezen bevételek jelentős részét - 22 milliárd forintot el is költöttek a képviselők. A módosítások következtében regisztrációs adó 26 milliárddal csökken - az adókulcsok csökkentése miatt. Ugyanakkor a kormány azzal számol, hogy a regisztrációs adó csökkentése miatt 2012-ben nőhet a gépjárműkereskedelem, mi miatt viszont az áfa bevételek húsz milliárddal növekedhetnek.

A kedden elfogadott módosító javaslatok összességében nem változtatják meg - legalábbis papíron - a jövő évi hiányszámokat, ugyanis az a beterjesztetthez képest 400 millió forinttal csökken. Így 2012-ben az államháztartás hiánya 2012-ben 611,4 milliárd forint lehet, az idei várható 1500 milliárd forintos deficit helyett.

A költségvetést még a következő három hétben tárgyalja a parlament - ám a vita hátralevő részében a hiányszámot, a tartalékok nagyságát már nem lehet megváltoztatni.

- / -

2011. december 8. csütörtök 10:46:59 Menedzsment Fórum / Székely Sarolta

Lemond Fellegi Tamás

Lemond a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élén betöltött posztjáról Fellegi Tamás, mivel indoklása szerint nem tudja egyszerre ellátni a miniszteri és IMF tárgyalódelegációval kapcsolatos feladatait, jelentette be a miniszter csütörtök délelőtt.

 "Óriási felelősséget jelent számomra ez a feladat, az eddig végzett munkám elismeréséért, a hazai és nemzetközi gazdasági kapcsolataimnak tulajdonítom ezt a bizalmat", mondta Fellegi Tamás az IMF delegáció-vezetésével kapcsolatban. A miniszterelnökkel történő egyeztetés után, szakmai szempontok alapján dőlhet el az utódlás kérdése.

Fellegi Tamás lemondásáról pár hete már terjedtek el pletykák. Az akkori értesülések szerint a miniszeri poszt után a Mol élére kerül Hernádi Zsoltot váltva. Mivel az IMF-vel várhatóan legkésőbb február (de inkább január) végéig megállapodik a kormány, így ez a verzió akár meg is valósulhat.

"Megújult és élhető országot fogunk teremteni"

Az elmúlt másfél év legfontosabb célkitűzése az adósság elleni harc, az ország piacokról való finanszírozásának megvalósítása, valamint a hitelesség és a finanszírozhatóság megerősítése volt - mondta Fellegi a délelőtti kormányszóvivői sajtótájékoztatón. "A jövőben megvalósítjuk a 2011 márciusában meghirdetett Széll Kálmán Tervet, kiszabadítjuk a családokat a devizacsapdából, és ezzel egy fenntartható, megújult és élhető országot fogunk teremteni. Ezek a célkitűzések nemcsak tavaly, hanem még most is reális célok". Idén azonban a gazdasági és pénzügyi válság újabb hulláma indult útnak, ami a 2012-es évre nézve a helyzet súlyosbodását vetíti előre. Ebben a helyzetben pedig szükségünk lehet az IMF által nyújtható biztonsági védőhálónak.

"Már megbeszéléseket folytattam a Bankszövetség elnökével, két ízben ültünk össze megbeszélésre a magyar tárgyalódelegáció tagjaival, a tegnapi nap folyamán az IMF magyarországi képviselőjével találkoztam, ahol előzetes megbeszéléseket folytattunk többek között a menetrendről, és az ütemezésekről", részletezte Fellegi Tamás. "A helyzet azonban még nagyon képlékeny, hiszen konkrétumok nincsenek még sem az IMF, sem pedig az EU részéről" .

Jövő hét folyamán az IMF főtárgyalói Budapestre érkeznek egy informális megbeszélésre, Washingtonban pedig a héten folynak előzetes megbeszélések a magyarországi helyzettel kapcsolatban. "Mindezek az informális találkozók és tárgyalások azt a célt szolgálják, hogy a januárban induló tárgyalásokon eredményt tudjunk elérni. Jövő hétfőn Londonban mindhárom hitelminősítővel találkozok, ezen kívül a meghatározó alapkezelőkkel is leülünk beszélni, akik itthon befektetőként jelen vannak. A lehető legfelkészültebben szeretnék majd a januári tárgyalásokba belefogni", hangsúlyozta  Fellegi.

Újságírói kérdésre a mostmár ex-miniszter kiemelte, hogy a kormány tárgyalói pozíciójának rugalmasságáról, és az esetleges megszorításra vonatkozó feltételek elfogadásáról nem tud nyilatkozni, hiszen konkrét tárgyalások még nem kezdődtek el, ráadásul a tárgyalások lezárulásásig a részletekről nem is szeretne nyilatkozni. Nem a médián keresztül kívánnak üzengetni. Hasonlóan kevésbé konkrét választ adott a lehetséges, tárgyalási alapot jelentő konstrukciókra vonatkozóan is. Ehhez előbb ugyanis ennek konkrétan meg kell jelennie a tárgyalóasztalon majd. "Mivel minden ország más, a rendelkezésre álló konstrukciók közül a megfelelő kiválasztása után lehet tárgyalni az egyedi feltételekről" - válaszolta Fellegi.

Az IMF-tárgyalások folyamán együttműködésre lesz szükség a Nemzetgazdasági Minisztériummal is, ami a korábbinál még szorosabb is lehet az ex-miniszter szerint. Fellegi úgy véli, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy kifogástalan politikai és szakmai együttműködés alakuljon ki közte és a minisztérium között.

Az IMF mellett Fellegi a negyedik mobilszolgáltató állami háttérére vonatkozó kérdést is kapott, melyre úgy nyilatkozott, hogy az állam, a költségvetés nem állhat mögötte, ha azonban egy állami vállalat egy üzleti terv alapján úgy gondolja, hogy jó és hosszú távon eredményes lépés lenne egy ilyen befektetés, akkor megteheti. (lásd: Negyedik mobilszolgáltató: csak az állam marad versenyben?)

Nem reagált a piac

A bejelentésre minimálisan gyengült a forint, jelenleg 301 forintot kell adni egy euróért. A BUX nem mutat jelentősebb elmozdulást, jelenleg egy százalék pluszban van a mutató. Ugyanakkor a Mol már 2 százalékkal erősödik.

- / -

2011. 12. 11., 14:16 Le Monde / MTI / Origo

Zavar mutatkozott Orbánon az EU-csúcson a Le Monde szerint

A tekintélyes francia újság szerint ellentmondásos volt Orbán Viktor pénteki sajtótájékoztatója előtt az, hogy Magyarország vajon csatlakozni akart-e Nagy-Britanniához az uniós megállapodás elutasításában. A lap szerint "a költségvetési fegyelem és a gőgös nacionalizmus" miatt vívódhatott a magyar kormányfő.

Külön tudósításban foglalkozott az uniós csúcstalálkozón képviselt magyar állásponttal hétvégi számában a Le Monde. A tekintélyes francia újság szerint Orbán Viktor miniszterelnök péntek délelőtti sajtótájékoztatója előtt "zavar" mutatkozott Brüsszelben, abban a kérdésben, hogy "a költségvetési fegyelem, de egyben egyfajta gőgös nacionalizmus bajnokának" számító Magyarország vajon csatlakozni akart-e Nagy-Britanniához az uniós megállapodás elutasításában.

A magyar kormányfő végül elvi beleegyezését adta a megállapodáshoz, de jelezte, hogy nem dönthet egyedül egy olyan kérdésben, amely a "nemzeti szuverenitást" érinti. Pedig amióta kétharmados parlamenti többséggel visszatért a hatalomba, a magyar országgyűlés soha nem szállt szembe Orbán akaratával - írta a lap.

A Le Monde megjegyezte, hogy a különutasság "megdöbbenést" keltett Budapesten néhány nappal az IMF-tárgyalások megkezdése előtt. "Orbán nem értette meg 26 kollégáját, vagy 26 kollégája nem értette meg Orbánt?" - kérdezte a Népszabadság online kiadását idézve a párizsi lap. A tudósító Joelle Stolz szerint "igaz, hogy Orbán soha nem habozott kijátszani az Európa-ellenes kártyát. Az Európai Unió budapesti képviselőinek hozzá kellett szokniuk ahhoz, hogy Brüsszelt új Moszkvaként hallják emlegetni".

A lap szerint a brüsszeli habozás azért volt ellentmondás, mert Budapest vesszőparipája a költségvetési szigor és az adósságcsökkentés, és bár a kormánynak minden előrejelzést módosítania kell a nehézségek miatt, még 2012-ben is 3 százalék alatt maradhat a költségvetési hiány, az államadósság pedig a 81 százalékos, átlagos európai szinten van.