Levélféleség egy fulleurópaihoz

Édes-drága arany bogaram, te, aki lakozol hol Brüsszelben, hol pedig itt a Duna partján, telve azzal a fene nagy, hazád iránti aggodalommal - ugyan mondd már el nekünk lécci azzal a pici és mosdatlan száddal, hogy hol voltál abban a velejéig rohadt kommunizmusban? Megmondjam? Sehol!

Te, drága bogaram még kéjes ábránd sem voltál, sem egyszemélyben, sem többesben, tehát mit sem tudhatsz arról a velejéig rohadt és egyébként nemlétező kommunizmusról. Ki a fasz vagy te – egyáltalán ki a fasz az a Deutsch Tamás -, hogy ilyen minőségű mondatokat engedsz meg magadnak? Mit tudsz te a kétpólusú világrendszerről, mit tudsz te a kettéosztott Európáról, az ok és okozati összefüggésekről, mit tudsz te arról az országról, amit szüleid, nagyszüleid a szó szoros értelmében a tíz körmükkel kapartak össze a szarból, azért, hogy te élhessél? Nagyjából semmit, legfeljebb, amit a történelemórákon a fejedbe próbáltak verni két csajozás között, de úgy látszik már azt is elfelejtetted. Mit tudsz te eleidről (lettlégyen az becsületes, vagy léhűtő), akiknek a Burgtheater országa adott menedéket, vagy jelentett ugródeszkát a szabad világ felé?

Itt vered a nyálad holmi hátországról, meg haladó értelmiségről, amibe megpróbálod belegyömöszölni magad, miközben olyan bunkó vagy, ha leásnánk kizöldülnél. Mi voltál te a Kádár-rendszerben? Mit szívtál te? Legfeljebb téged szívtak, meglehetős slendriánsággal, mert hisz itt vagy és rontod a levegőt. Még arra sem vagy képes, hogy különbséget tegyél rendszer és rendszer között, korok és korszakok között. Összekevered Gizikét a gőzekével, szándékosan mosol össze, maszatolsz. Tehát nem csak ostoba vagy, hanem még sunyi is.

Te drága bogaram (és veled az összes hasonszőrű kolesz-, és sporttárs) egyvalamit felejtettél el, illetve töröltél a szótáradból végleg: A köszönömöt! Ugyanis csak köszönettel tartozhatsz azoknak, akik lehetővé tették, hogy most ilyeneket mondhatsz a pici száddal, avagy pötyöghetsz a pici készségeddel. Mert egy percig sem hidd azt, hogy a Burgtheater országa ezért nem tett… Ellenkezőleg! Kérdezd csak meg a szoros környezeted tagjait, mondjuk Vajnát! Majd ő mesél neked a sanyarú sors mibenlétéről, az üldöztetésről, a honvágyról, a „megtérésről”, majd a lelkes és aktív közreműködésről, úgy en-bloc: a hazafiságról - ha még nem tudtad volna. Mi ugyanis tudjuk, mi több, tapasztaljuk - nap, mint nap. Egyébként csak megjegyzem - ha nem vetted volna észre -, hogy a határnyitás ’89-ben nem Záhony felé, hanem nyugati irányba volt, közel a Mariahilfer Strasse-hoz. De nyilván téged ez sem zavar abban a kurva nagy önérzetedben. Mint ahogy az sem, hogy te és a hasonlóan full gondolkodású kortársaid eddig csak kaptak az "önmegvalósítottaktól”, miközben nem adtak semmit sem. Te nevezed jóakaratú magyarnak magad, miközben minden megmozdulásod csak árt? Mit nem mondasz azzal a rúzs-és egyébfoltos pici száddal?!

Tudod édes-drága arany bogaram, te olyan kibaszott messze vagy az európaiságtól, hogy nem is gondolnád! Ha most azt mondom Horn, te nyilván azt, hogy pufajkás. Ha azt mondom Páneurópai piknik, te azt, hogy szkepticizmus. Ha azt mondom nyugati orientáció, te azt, hogy keleti szelek. Jóakaratilag, csókosszájilag, amúgy Európaice (?!), meg demokratice, mert ti félszavakból is megértitek egymást. Engem nem érdekelnek holmi beléptetőkapuk, diploma nélküli miniszterségek, meg egyéb furcsa dolgok, engem az ember érdekel. De te bogaram, lassan már ebbe a kategóriába sem leszel sorolható. Ha így folytatod, a főnök-haverod végleges elborulása után jó eséllyel pályázhatsz a pofátlansági államtitkári címre. Tán még azt is megérjük, hogy te személyesen zavartad ki az oroszokat. Egy fulleurópai ildemokráciában már minden lehetséges.

Fullüdvözlettel: Kobzi János