Sok mindent mondtak már Vlagyimir Putyinra - egyesek szerint
primadonna, mások diktátornak nevezik -, de egyvalamit senki sem tagad;
nevezetesen azt, hogy csak azt adja, mi lényege, azaz úgy viselkedik, ahogyan
egy nagyhatalom vezetőjéhez illik. Tűzön-vizen át érvényesíteni akarja országa
érdekét. Ugyanezt teszik a világ más nagyhatalmi vezetői is, az Egyesült
Államoktól Kínáig.
Vlagyimir Putyin célkeresztjében most Európai áll. Talán nosztalgiából, talán más okból, az most nem fontos, a lényeg, hogy Putyin réseket keres az uniós bástyán, ahová éket verhet. Ehhez pedig a legalkalmasabbak az olyan gazdaságilag, vagy politikailag meggyengült pontok, mint például a gazdasági csőd szélén álló Görögország, vagy a politikai vonatkozásban teljesen szétesett Magyarország.
A putyini éknek számos formája létezhet, de a legalkalmasabbak azok a szervilis, demagóg, minden patrióta érzelmet nélkülöző uniós állami pártok és vezetőik, mint például a magyar Fidesz és a magyar kormányfő. Ezek a politikai képletek és ezek az emberek kiváló eszközei lehetnek az orosz érdekérvényesítésnek.
Furcsa fintora a sorsnak, hogy immáron nem csak a Fidesz-KDNP, illetve a keleti nyitást szorgalmazó Orbán Viktor, hanem a szélsőségesen nacionalista, horthysta beállítottságú Jobbik is ebbe a sorba tartozik. E szélsőjobboldali párt - akiktől a nemzetiszocializmus eszméje sem idegen - szimpatizánsainak immáron több mint 20%-a ért egyet a putyini törekvésekkel, azaz az Európai Unió szövetségének gyengítésével, bomlasztásával, illetve azon gondolatokkal, mint például, hogy az országnak egy erőskezű, féldiktatórikus berendezkedést szorgalmazó vezetőre van szüksége. Ezen gondolatok mind a bal, mind a jobboldalról erőteljes szívóhatást generálnak Minden közvélemény-kutatás a Jobbik drasztikus térnyerését mutatja, és Putyinnak pont ez kell.
Putyint abszolút nem érdekli, hogy Magyarországon ki kerül hatalomra (az uniós tagállamokban jellemzően szintén szövetséges NATO erők túl közel vannak az orosz határokhoz), az akár egy szélsőséges párt is lehet. Ez számára részletkérdés, a fontos, hogy partnert találjon, Ukrajnában már hatásosan lépett, most meglehet, megpróbál egy határral továbbmenni. Ehhez pedig nem kell más, mint eltávolítani egy kiöregedett, és meghasonlott pávatáncost, és helyébe léptetni egy amúgy is zsigerileg EU-, és NATO-ellenes pártot. Ez pedig a Jobbik. Cseppet sem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a Jobbik előretörésében, a párt erősödésében orosz pénzügyi háttér is szerepet játszhat.
Vlagyimir Putyin nem akar közvetlenül konfrontálódni sem az EU-val, sem a NATO-val. Sokkal elfogadhatóbb a világ számára, ha mindezt egyes - belső problémákkal küzdő – uniós tagállamok önmaguk teszik. Így aztán Putyin moshatja kezeit, hisz célját így is eléri. A lehetőségek tárháza bővelkedik módszerekben, a cél elérésének útjai szinte végtelen számúak, és ismerve Putyin KGB-s múltját, biztosak lehetünk, hogy nem fog válogatni az eszközökben.
Vlagyimir Putyin célkeresztjében most Európai áll. Talán nosztalgiából, talán más okból, az most nem fontos, a lényeg, hogy Putyin réseket keres az uniós bástyán, ahová éket verhet. Ehhez pedig a legalkalmasabbak az olyan gazdaságilag, vagy politikailag meggyengült pontok, mint például a gazdasági csőd szélén álló Görögország, vagy a politikai vonatkozásban teljesen szétesett Magyarország.
A putyini éknek számos formája létezhet, de a legalkalmasabbak azok a szervilis, demagóg, minden patrióta érzelmet nélkülöző uniós állami pártok és vezetőik, mint például a magyar Fidesz és a magyar kormányfő. Ezek a politikai képletek és ezek az emberek kiváló eszközei lehetnek az orosz érdekérvényesítésnek.
Furcsa fintora a sorsnak, hogy immáron nem csak a Fidesz-KDNP, illetve a keleti nyitást szorgalmazó Orbán Viktor, hanem a szélsőségesen nacionalista, horthysta beállítottságú Jobbik is ebbe a sorba tartozik. E szélsőjobboldali párt - akiktől a nemzetiszocializmus eszméje sem idegen - szimpatizánsainak immáron több mint 20%-a ért egyet a putyini törekvésekkel, azaz az Európai Unió szövetségének gyengítésével, bomlasztásával, illetve azon gondolatokkal, mint például, hogy az országnak egy erőskezű, féldiktatórikus berendezkedést szorgalmazó vezetőre van szüksége. Ezen gondolatok mind a bal, mind a jobboldalról erőteljes szívóhatást generálnak Minden közvélemény-kutatás a Jobbik drasztikus térnyerését mutatja, és Putyinnak pont ez kell.
Putyint abszolút nem érdekli, hogy Magyarországon ki kerül hatalomra (az uniós tagállamokban jellemzően szintén szövetséges NATO erők túl közel vannak az orosz határokhoz), az akár egy szélsőséges párt is lehet. Ez számára részletkérdés, a fontos, hogy partnert találjon, Ukrajnában már hatásosan lépett, most meglehet, megpróbál egy határral továbbmenni. Ehhez pedig nem kell más, mint eltávolítani egy kiöregedett, és meghasonlott pávatáncost, és helyébe léptetni egy amúgy is zsigerileg EU-, és NATO-ellenes pártot. Ez pedig a Jobbik. Cseppet sem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a Jobbik előretörésében, a párt erősödésében orosz pénzügyi háttér is szerepet játszhat.
Vlagyimir Putyin nem akar közvetlenül konfrontálódni sem az EU-val, sem a NATO-val. Sokkal elfogadhatóbb a világ számára, ha mindezt egyes - belső problémákkal küzdő – uniós tagállamok önmaguk teszik. Így aztán Putyin moshatja kezeit, hisz célját így is eléri. A lehetőségek tárháza bővelkedik módszerekben, a cél elérésének útjai szinte végtelen számúak, és ismerve Putyin KGB-s múltját, biztosak lehetünk, hogy nem fog válogatni az eszközökben.
Nekünk most azt kell eldönteni, hogy ismételten vitorlát bontunk az egyszer (többször) már elátkozott keleti szelek szárnyán, vagy maradunk a nyugati áramlat hatása alatt. Akár így, akár úgy, ismét fájdalmas döntésre kényszerülünk. Most például Tapolcán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése